A legrégebbi Magyarországon nyomtatott könyv


Chronica Hungarorum kolofon - A legrégebbi Magyarországon nyomtatott könyv

A legrégebbi Magyarországon nyomtatott könyvet, a Budai Krónika néven is ismert Chronica Hungarorumot

A legrégebbi Magyarországon nyomtatott könyvtekinthették meg az érdeklődők az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), a budai Várban szeptember 2-4. között a Magyar Nyelv és Könyv Ünnepének keretében.

Hess András 543 évvel ezelőtt, 1473. június 5-én, tíz hónapos munka után, fejezte be az első magyar ősnyomtatvány, a Chronica Hungarorum nyomtatását. Ezt a különleges körülmények között tartott könyvet négy éve nem láthatta a közönség. A műről Bánfi Szilvia tudományos kutató tartott előadást.

Mivel a levéltári források hiányoznak, ezért amit Hess Andrásról, műveiről és a magyarországi nyomdászatról tudni lehet, azt ebből a könyvből tudják a kutatók. Ez volt Hess András nyomdájának első és címlap nélküli terméke, illetve ez az első olyan nemzetről szóló történet latin nyelven, amely az adott ország területén, jelen esetben a királyi fővárosban, Budán jelent meg. Más országokban is ritkán fordult elő, hogy egy nyomda első nyomtatványként világi könyvet jelentessen meg. De a Chronica Hungarorum több történeti mű összeolvasztása révén jött létre. A mű szerzője az Anjou-kor krónikái közül Kálti Márk Bécsi Képes Krónikáját és János minorita barát munkáját, valamint a Küküllei János által írt Nagy Lajos-életrajzot használta fel. Első része a magyarok történetét a honfoglalástól Károly Róbert uralkodásáig tárgyalja. Második szövegegysége Károly Róbert uralkodásának végét, a király temetésének leírását tartalmazza. A harmadik rész Nagy Lajos király történetét taglalja trónra lépése és halála között, míg a negyedik az 1382-1468 közötti időszak uralkodóival kapcsolatos adatokat és családi vonatkozásokat ismerteti.

Chronica Hungarorum kolofon - A legrégebbi Magyarországon nyomtatott könyv

A 70 oldalas, feltehetőleg 200-240 példányban készült könyv iniciáléit kézzel festették.

A példányok gyorsan elkeltek, és számos kéziratos másolatot is készítettek róluk. A világon tíz példánya maradt fenn, ebből kettő Magyarországon található: az egyiket az Országos Széchényi Könyvtárban, a másikat a budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzik. Az OSZK példányát 1843-ban József főherceg, Magyarország nádora vásárolta a gyűjteménynek. Csak két példány maradt az utókorra eredeti, budai könyvkötő-műhelyből származó díszes kötésben. A krónika értékét mutatja, hogy 1990-ben egy müncheni árverésen egyik példánya 420 ezer márkáért kelt el, az volt akkor a legmagasabb összeg, amit Németországban valaha is megadtak nyomtatott könyvért.

Chronica Hungarorum kolofon - A legrégebbi Magyarországon nyomtatott könyv

Hess András a mű előszavában maga írta le, hogyan és miért jött Rómából Magyarországra. Kárai László budai prépost, Mátyás király római követe hívta Budára, ahol ő 1472-ben berendezte Magyarország első nyomdaműhelyét. Hess nyomdájából a Chronica Hungarorumon kívül még két görög nyelvű munka latin fordítása került ki: Basilius Magnus A költők olvasásáról és Xenophón Socrates védőbeszéde című műve. Hess halála után nyomdája is megszűnt. A Chronica Hungarorum fakszimiléjét (Horváth János magyar fordításával) megjelenésének 500. évfordulóján, 1973-ban újból kiadták.

Previous Biztonságos az új Alzheimer-gyógyszer
Next Pálos rendi kolostor romjait tárták fel Zalában

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.