A nevetés biológiája


A nevetés biológiája

„Az a nap, amelyik nevetés nélkül telik el, elvesztegetett idő.” – mondta Charlie Chaplin.

A nevetés biológiájaA nevetés egy, már régóta tanulmányozott fizikai reakció, melynek vizsgálatával a gelotológia nevű tudomány foglalkozik. Nevetésünk nem csak, sokat elárulhat rólunk, de különböző tanulmányok szerint gyógyító hatással is bír.

Egyes szakértők szerint egyetlen percnyi jóízű kacagás felér tízpercnyi kocogással, vagy akár harmincpercnyi meditálással. De mi is a nevetés, és mit árul el rólunk? A nevetés az emberekre és néhány főemlősre is jellemző valamilyen külső vagy belső inger hatására történő fizikai reakció. Úgy vélik, általában inkább valamilyen pozitív érzelmi állapot kifejezésére szolgál, de előfordulhat, hogy valamilyen tevékenység, vagy humoros gondolat hatására tör elő belőlünk. Esetenként ellentétes érzelmi állapotok is kiválthatják a nevetést, mint például kínos szituációk, zavartság vagy bizonytalanság.

Paul Ekman amerikai kutató, a Kalifornia Orvosi Egyetem pszichológiaprofesszora szerint 19-fajta nevetés létezik, viszont ezek közül csak egy az igazi, a többi mind arra a célra alakult ki, hogy a társadalmon belül képesek legyünk alkalmazkodni. A nevetést, bár velünk született képesség, az életkor, a nem, az oktatás, a nyelv és a kultúra mind befolyásolják. Erre bizonyíték, hogy míg gyerekkorunkban meglehet, hogy akár ötszázszor is mosolyra húzódik a szánk egy nap, addig idősebb korunkban a társadalom befolyása miatt egyre kevesebbszer tudunk, vagy merünk mosolyogni, nevetni. Különböző kutatások szerint, egy átlagember megközelítőleg tizenháromszor nevet egy nap, ám egy gyerek háromszor többet nevet (ők nevetnek a legtöbbet), mint a felnőttek.  Sőt, bár ez nem újdonság, társaságban hajlamosak vagyunk sokkal többször, akár harminccal többször is nevetni, mintha egyedül vagyunk.

Az évek során készített tanulmányok alapján elmondható, hogy a nevetés kedvezően hat az egészségre is.

Sokan a legjobb gyógymódként is emlegetik. A következő tények a nevetés egészségügyi szempontból is jellemzően kedvező hatásairól szólnak. A nevetés csökkenti a stresszt, mivel miközben nevetünk, izmaink összehúzódnak, ez pedig növeli a vér áramlását és oxigénellátottságát. Ez serkenti a szív, illetve a tüdő működését, valamint kiváltja az endorfinok felszabadulását, ettől fizikailag és érzelmileg is nyugodtabbnak és felszabadultabbnak érezhetjük magunkat. Egy tanulmány szerint, melyet az Indianai Állami Egészségügyi Egyetemen készítettek, a nevetés növelheti a természetes ölősejtek, azaz a T-limfociták számát (olyan fehérvérsejtek, melyek megtámadják a rákos sejteket). Arról, hogy bizonyos tevékenységek során kalóriát éget el a szervezetünk, sok helyen hallhattunk már. A Vanderbilt Egyetem tanulmánya szerint napi 10-15 perc nevetéssel akár negyven kalóriát is elégethet a szervezetünk. A Marylandi Egyetem orvosi karán végzett kutatás, mely elsősorban a 20-30 éves korosztályt vizsgálta, humoros filmekkel igazolta, hogy a nevetés javítja az erek funkcióját, ezzel elősegítve a vér áramlását.

Más vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a nevetés képes a vércukorszintünket is befolyásolni, illetve javítja az alvást.

A nevetés valamilyen formában az agyunkat, vele a gondolkodásunkat is befolyásolja. Vizsgálatok szerint, azok az emberek, akik többet nevetnek, rugalmasabbak. A rugalmasság egy képesség arra, hogy el tudjuk fogadni, hogy a kudarc nem valamilyen negatív eredmény, hanem út a sikerhez. Úgy vélik, akik ilyen helyzetben is képesek „vidámak” maradni és nevetni, azok könnyebben elfogadják a hibákat, saját magukban is és képesek belátni, hogy a hibák az emberi lét szerves részét alkotják. Más tanulmányok alátámasztják, hogy a nevetés jó módszer elkerülni a depressziós helyzeteket és kimozdulni az ilyen hangulatból. Negatív szituációkban az is segíthet, ha nem jön magától a nevetés, hogy erőltetjük azt, így csökkenthetjük lelki fájdalmunkat, illetve ezáltal könnyebben elhihetjük, hogy a nehezebb feladatokkal is képesek vagyunk megbirkózni. Persze ez nem azt jelenti, hogy a nevetés megoldás lehet minden problémánkra, de segítségével könnyebben túljuthatunk rajtuk. A Loma Linda Egyetem tanulmánya szerint a nevetés fejleszti a memóriánkat, melyet elsősorban 60-70 éves felnőttek esetében igazoltak.

A nevetés biológiájaA nevetés nem csak fizikailag hat egészségünkre és szervezetünkre. Minél többet nevetünk, annál boldogabbak vagyunk. Nem beszélve arról, hogy a nevetésnek nagy szerepe van emberi kapcsolatainkban is. Robert Levinson a Kaliforniai Berkeley Egyetem pszichológiaprofesszora meghívott néhány párt a laborjába és arra kérte őket, vitassák meg problémáikat, beszéljék meg, mi az, ami a másikban nem tetszik nekik. Azok között a párok között, akik ebben a helyzetben is képesek voltak nevetni, sokkal nagyobb volt az összhang, valamint a párkapcsolati elégedettség, így hosszabb ideig is együtt maradtak, mint azok a párok, akik még csak nem is mosolyogtak a teszt során.

A Marylandi Egyetem pszichológiai és neurológiai professzora Robert R. Provine kutatása szerint, melyet könyvében (Laughing: A Scientific Investigation) is kifejt, a nevetés összeköti az embereket egy társaságon belül. A kutató és néhány végzős hallgatója végighallgatta néhány társaság általános beszélgetését a helyi bevásárlóközpontban és arra jutottak, hogy körülbelül 1200-szor nevettek fel a vizsgált társaságok, azonban ezek csupán csak 10 százaléka volt valamilyen vicc hatására. Erre pedig azt mondta, hogy egy beszélgetésben nem vicceken nevetünk, hanem állításokon és megjegyzéseken, ami azt jelenti, hogy a nevetés a kommunikáció egyik formája, de nem reakció. A gelotológia, azaz a nevetés tudománya is azt mondja, a nevetésnek kevesebb köze van a viccekhez, mint társasági viselkedésünkhöz, mivel a nevetéssel mutatjuk meg embertársainknak, hogy kedveljük és megértjük őket.

A nevetés biológiájaA nevetés és a mosolygás képességével születünk,

már csecsemőkorunkban képesek vagyunk mosolyogni, sok vizsgálat szerint még azok a csecsemők is, akik vakon, vagy siketen születtek, hiszen ahogy már mondtuk, a nevetés nem kötődik egy az egyben a viccekhez. Ahogy fejlődünk, és egyre idősebbek leszünk, úgy egyre kevesebbet mosolygunk, illetve rákényszerülünk arra, hogy megtanuljuk színlelni a nevetést és a mosolygást. Paul Ekmen amerikai kutató, akinek nevét már korábban említettük, eredetileg a non-verbális kommunikáció tudományával foglalkozott, majd később kezdte el érdekelni a gelotológia.

Jó pár évvel ezelőtt elemezte az igazi és a megjátszott mosolygás közti különbséget (ő azt állítja, hogy a szem körüli ráncok megjelenésével könnyen lehet igazolni, ha egy ember valóban mosolyog, mivel azt az izmot, ami a szemünknél található, direkt nem tudjuk mozgatni). Az elemzése egy tesztre épült, amiben a kitöltőknek 20 rövid videót mutattak meg, melyeken 20 különböző ember mosolygott. A cél az volt, ki jön rá, melyik ember mosolya megjátszott és melyik igazi. Ezzel a teszttel rámutatott arra, mennyire becsaphatóak is vagyunk, de azt is elmondta, hiába hisszük magunkat jó emberismerőnek, sok esetben könnyebb az ember számára, ha nem ismeri fel, mit is éreznek mások valójában, így aztán nem is mindig ismerjük fel, ki is mosolyog ránk igazából.

Pár hónappal ezelőtt, amerikai kutatók is hasonló vizsgálatot végeztek. Rögzítették két-két ember közös nevetését, voltak közöttük barátok, de olyanok is, akik egyáltalán nem ismerték egymást. Ezután a hangfelvételeket lejátszották a kutatás 996 résztvevőjének. A résztvevők a világ 24 különböző kultúráját és országát képviselték, voltak osztrákok, kínaiak, egyiptomiak, de a tanzániai hadza törzs néhány tagja is köztük volt. A kutatás lényege abban állt, hogy a 996 résztvevő, ki tudja-e találni, melyik felvételen hallani barátok nevetését és melyiken idegenekét. A felvételek hallgatói 67 százalékos pontossággal eltalálták, kiknek a nevetését is hallják. A kutatás eredménye szerint másképp nevetnek a férfiak és másképp a nők. Ha nők nevettek, felismerhetőbb volt, hogy barátok-e vagy sem, mint amikor férfiak. Emellett a nevetések hangzását is megvizsgálták, s arra jutottak, a baráti nevetésekben kevesebb volt az azonos hangmagasság, ez pedig a spontaneitáshoz köthető.

Kutatók szerint, a társadalmi evolúció során lehetett annak haszna, hogy a nevetés alapján két ember viszonyának fokát is meg lehet ítélni. Mi több, egyes kutatók úgy vélik, míg nem alakultak ki nyelvek, vagy míg az emberi szervezet, például az ősemberé nem volt elég fejlett ahhoz, hogy kommunikálni tudjon (ebben sokat számít a tüdő fejlettsége), valószínűleg a nevetés szolgált az egyik kommunikációs formaként.

Previous Egy nő vagy egy férfi ijesztőbb a kutya számára?
Next Magyar mérnökök, úttörő megoldások

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.