Bejegyzés a kategóriában

Élővilág


A növények felkészülnek az őket ért támadásokra

Tovább...

Precíziós gén- és genomszerkesztés MTA állásfoglalás

Tovább...

Nagyobb magtömeg, kisebb elterjedés?

Tovább...

A kutyák agya az emberéhez hasonlóan dolgozza fel a beszédet

A kutyák agya az emberéhez hasonlóan dolgozza fel a beszédet – állapították meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének kutatói. A világon elsőként magyar kutatók vizsgálták a kutyák agyának emberi beszédet feldolgozó képességét. Szerintük a kutyának az is számít, amit mondunk, és az is, ahogyan mondjuk. Az emberekhez hasonlóan a bal agyféltekéjük segítségével dolgozzák …

0 131
Share
Egy orangután utánozza az emberi beszédet

A tudósok szerint az, ahogy egy orangután utánozza a kutatók által kiadott hangokat új magyarázatokat ad arra, hogyan fejlődött ki az emberi nyelv. Rocky több mint 500 magánhangzószerű hangot utánzott, ami azt jelezte, hogy képes kontrollálni a hangját és új hangokat képezni. Eddig úgy hitték, ezek a majmok nem képesek erre, és mivel az emberi beszéd egy …

0 88
Share
A világ legnagyobb cápaszámlálása

Már az első évben meglepő eredményekkel szolgál a világ korallzátonyainak cápapopulációit vizsgáló eddigi legnagyobb kutatás. A Global FinPrint nevű projekt célja, hogy 2018 végére sikerüljön felmérni a világ csaknem 400 zátonyának csúcsragadozó-állományát. A hároméves projekt keretében megfigyelt első száz zátonynál a vártnál jóval több csúcsragadozót kaptak lencsevégre a szakemberek, akik felcsalizott víz alatti kamerákkal készítenek felvételeket …

0 69
Share
Miért zavaró a kutyaugatás?

A világon elsőként vizsgálták a kutyaugatás zajjá válásának biológiai, akusztikus és kommunikációs oldalát az ELTE Etológiai Tanszék kutatói. A kutyaugatás által okozott zajszennyezést vizsgáló tanulmány alapötlete a kutatók azon feltételezése, miszerint a biológia értelemben vett „zaj” olyan hangokat jelent, amelyek fontos információtartalommal bírnak az emberek (vagy egyik-másik ember) számára, vagyis ezeket a hangokat nagyon nehéz, …

0 75
Share
Egy magyar-finn-osztrák kutatócsoport szerint alszanak a fák.

Egy magyar-finn-osztrák kutatócsoport infravörös lézerszkennerrel vizsgálta, mi történik a fák lombjával, ha leszáll az éj. A tudósok arra jutottak, hogy alszanak a fák. Zlinszky András, a csoport biológusa szerint a legtöbb élőlény alkalmazkodik a nappalok és éjszakák váltakozásához, így a növények is. A virágok általában reggel nyílnak, számos fa levelei éjjel összecsukódnak. Évszázadok óta kutatják a …

0 120
Share
Felfedezték a világ legnagyobb szivacsát

A világ legnagyobb tengeri szivacsát fedezték fel Hawaii közelében. A szivacsok az aljzathoz rögzült, gyakran telepeket alkotó vízi, legtöbbször tengeri állatok. A „családiautó-méretű” tengeri szivacsot két Hawaii környékén kutató tudós találta és a hawaii partok közelében több mint kétezer méter mélyen, távirányított kis tengeralattjáróról filmezték le. Szerintük valószínűleg ez a világ legnagyobb mélytengeri szivacsa. Az Nemzeti Óceán- …

0 74
Share
Egymillió hektáros tengeri park Malajziában

Több mint egymillió hektáron (1,2 millió) elterülő tengeri park létesült Malajziában annak érdekében, hogy megőrizzék és előmozdítsák a globális tengeri élővilág „lehetőségeit”. A Természetvédelmi Világalap (WWF) tájékoztatása szerint a délkelet-ázsiai ország legnagyobb védett tengeri területének és cápamenedékének számító borneói Tun Mustapha Park (több mint 50 kisebb-nagyobb sziget) hivatalos természetvédelmi oltalmáról nemrégen döntött a maláj kormány. Az új védett …

0 67
Share
Sorra tűnnek el a csendes-óceáni Salamon-szigetek

A Csendes-óceán déli részén elterülő Salamon-szigetek öt tagja tűnt el eddig a globális tengerszint-emelkedés következtében, és a térség további hat szigetén végez súlyos pusztításokat a tengervíz – figyelmeztettek ausztrál kutatók. „A Salamon-szigetek északi részének legalább tizenegy szigete tűnt el teljesen az elmúlt évtizedekben, vagy pusztul jelenleg is eróziótól” – hívták fel a tényre a figyelmet a …

0 136
Share
A pompás királylepke hosszú vándorútja

Amerikai tudósok megfejtették a természet egyik leghíresebb utazásának, a pompás királylepke Kanadától Mexikóig tartó hosszú vándorlásának rejtélyét. A faj eredeti elterjedési területe Észak-Amerika, főleg az USA középső és keleti területe, illetve a nyugati oldal közép- és délnyugati része, valamint Kanada déli és keleti államai. „A pompás királylepke (Danaus plexippus) az egyetlen mérgező rovar, amelyik minden ősszel …

0 119
Share
A préripockok megvigasztalják egymást

A préripockok megvigasztalják egymást a bajban ugyanúgy, ahogy a csimpánzok vagy az emberek teszik. Első ízben figyelték meg kutatók a rágcsálóknál az empátiát és a vigasztaló magatartást – számolt be róla a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. Az Emory Egyetem Yerkes nemzeti parki főemlőskutató központjának tudósai felfedezték, hogy a viselkedéstudományi laborok egyik gyakori állata, a Microtus ochrogaster, vagy ismertebb …

0 62
Share