Bejegyzés a kategóriában

Környezet


Szigeteken él a súlyosan fenyegetett gerinces fajok csaknem fele

Tovább...

A szivárvány és más égi jelenségek

Tovább...

Forradalmi felfedezés az orvostudományban: A „túlélő gén”

Tovább...

Először mérik a tengeri jég vastagságát az Antarktisz térségében elektromágneses mélységmérővel.

Először mérik a tengeri jég vastagságát az Antarktisz térségében elektromágneses mélységmérővel. Az új módszer segíti a tudósokat, hogy jobban megértsék, miként hat a tengeri jég olvadása a globális felmelegedésre. Az új-zélandi Canterburyi Egyetem kutatói Wolfgang Rack vezetésével egy 1942-ben épült, átalakított DC-3-as repülőgépből engedik alá az elektromágneses mélységmérő eszközt, amely 15 méterrel a jégtakaró felett végzi …

0 72
Share
450 óriás geoglifát fedeztek fel az Amazonas esőerdőiben

Mintegy kétezer éve alakították át az amazóniai esőerdőket az őslakosok, akik több száz hatalmas, rejtélyes földerődítményt építettek a térségben. A tömeges erdőirtás következtében már több mint 450 nagy mértani geoglifát fedeztek fel, vagyis csak madártávlatból látható rajzolatot tártak fel brit és brazil kutatók a nyugat-brazíliai Acre szövetségi államban. A szakemberek egyelőre még csak próbálják megfejteni …

0 86
Share
Óriási a csendes-óceáni szemétsziget

Egy új vizsgálatból az derült ki, hogy a csendes-óceáni szemétsziget jóval nagyobb kiterjedésű, mint azt eddig gondolták. A vízfelszínen úszó, nagyméretű hulladékok időzített bombaként lebegnek, mivel megfelelő intézkedések hiányában néhány évtizeden belül olyan apró műanyagszemcsékre bomlanak le, amelyek aztán bekerülhet a táplálékláncba. Az Ocean Cleanup alapítvány felderítő repülőgépe hatalmas mennyiségben összetorlódott szemetet – főleg műanyaghulladékot – fedezett fel …

0 138
Share
A himalájai templomok földrengésekről mesélnek

Az indiai templomok megdőlt oszlopai, repedezett lépcsői és megcsúszott kőboltozatai a földrengések rekonstruálására használhatók. Egy új kutatás szerint a Himalája ősi romjai a régió legnagyobb földrengéseiről fednek fel történelmi részleteket. Mayank Joshi és V. C. Thakur az indiai Wadia Himalája Földrajzi Intézet földrengéskutató archeológusai a Himalája északnyugati  területén lévő Kasmír „szeizmikus hegyszoros”, Himachal Pradesh körzetének két városában …

0 65
Share
Iparművészeti Múzeum kerékpáros kiállítás

Bringológia a címe a kiállításnak, amely tizenkét ország legfrissebb kerékpáros design innovációit mutatja be és állítja párhuzamba korábbi formatervezési megoldásokkal. Az Iparművészeti Múzeumban (IMM) nemrég megnyílt tárlat nem egy kerékpárokról, hanem egy, a kerékpározásról nyílt kiállítás – hangsúlyozta Cselovszki Zoltán, az IMM főigazgatója. A Közlekedési Múzeum és az IMM együttműködésében nyílt tárlat a Kultúrgorilla csapatának válogatásában a jövő …

1 98
Share
Příbramit - az új cseh ásvány

A příbramit nevet kapta az az új ásvány, melyet cseh geológusok 2007-ben találtak a Příbram melletti uránbányák közelében. Az ásványt az Új Ásványok Nemzetközi Szakbizottság a közelmúltban Stockholmban megtartott ülésén hivatalosan is elismerte és jóvá hagyta – közölte Josef Velfl, a příbrami Bányászati Múzeum igazgatója. Az ásvány egy darabját Pavel Škácha, a příbrami múzeum geológusa fedezte fel az …

0 67
Share
A környezetünk betegít meg bennünket

Több hír is felröppent a minap, amik alapján most már tuti biztos, hogy a környezet miatt előbb utóbb meghalunk. Természetesen azt, hogy a hőség miatti halálozások száma 2080-ra New Yorkban eléri a milliós számot az emberiség csak magának köszönheti majd. 2000 és 2006 között éves átlagban 640 ember hunyt el New Yorkban a hőség miatt. De …

0 65
Share
Miért zavaró a kutyaugatás?

A világon elsőként vizsgálták a kutyaugatás zajjá válásának biológiai, akusztikus és kommunikációs oldalát az ELTE Etológiai Tanszék kutatói. A kutyaugatás által okozott zajszennyezést vizsgáló tanulmány alapötlete a kutatók azon feltételezése, miszerint a biológia értelemben vett „zaj” olyan hangokat jelent, amelyek fontos információtartalommal bírnak az emberek (vagy egyik-másik ember) számára, vagyis ezeket a hangokat nagyon nehéz, …

0 64
Share
Egy magyar-finn-osztrák kutatócsoport szerint alszanak a fák.

Egy magyar-finn-osztrák kutatócsoport infravörös lézerszkennerrel vizsgálta, mi történik a fák lombjával, ha leszáll az éj. A tudósok arra jutottak, hogy alszanak a fák. Zlinszky András, a csoport biológusa szerint a legtöbb élőlény alkalmazkodik a nappalok és éjszakák váltakozásához, így a növények is. A virágok általában reggel nyílnak, számos fa levelei éjjel összecsukódnak. Évszázadok óta kutatják a …

0 81
Share
Az urán hatalmas mennyiségben megtalálható bolygónkon.

A világon minden atomokból áll. A nehezebb elemek robbanások során jöttek létre, amelyek az univerzum minden sarkába eljuttatták azokat – ezek közé tartozik az atomerőművekben üzemanyagként használt urán is. Az urán, vagy uránium egy mérgező és radioaktív nehézfém, a periódusos rendszer 92. számú eleme. Nevét az Uránusz bolygóról kapta. Egészen kis koncentrációban mindenhol megtalálható – …

0 83
Share