A szőlőtőkék alatti mikroszkopikus élővilág
A talajművelési gyakorlat módosíthatja a szőlőtőkék alatti mikroszkopikus élővilágot. Triviális, de kevéssé kutatott és ismert megállapítás a fenti gondolat. A szőlőtermesztők által megválasztott talajművelési gyakorlatok befolyásolhatják a szőlő gyökérzeténél élő, mikroszkopikus élőlényközösségek összetételét és ezáltal a talajegészség állapotát. Ezt a kérdéskört járta körül Kovács Barnabás, a Szent István Egyetem Georgikon Campus fiatal kutatója, aki kollégáival …
Több tonnányi ólmot tartalmazó szállóport szűrnek ki a fák levelei
A városi fák levelei és az azokon kiülepedett por vizsgálata alkalmas eszköz lehet a levegőben szálló por- és nehézfém-szennyeződések mérésére. A Szent István Egyetem szakértői egyedülálló kutatómunka során megállapították, hogy az ezüsthárs molyhos, szőrös levelei a leghatékonyabb porszűrők. A Szent István Egyetem (SZIE) Fenntartható Kertészet Intézet Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének, valamint a Környezettudományi Intézet Agrárkörnyezettani …
Az egyszer használatos maszkok sorsa
A koronavírus-járvány világszerte tombol. Az emberek pedig mindenféle módon megpróbálnak védekezni ellene, egyéni és kormányzati szinten egyaránt. Mégis az egész világon közös, hogy a terjedés, illetve a terjesztés gátjául a maszkviselést preferálják. A járvány 2020 év eleji megjelenésekor és tavaszi elterjedésekor a maszkok iránti kereslet az egekbe szökött. Ezzel pedig a kínálati oldal sokáig egyáltalán nem …
Miért veszélyesebb ránk nézve a szibériai erdőtűz az amazóniainál?
Tavaly, 2019-ben bejárta a világsajtót képek és cikkek tömkelege a lángoló amazóniai dzsungelről. Bár azóta már más ügyek kerültek az emberiség figyelmének középpontjába, a dzsungel azóta is ég; új területekkel kiegészülve (Szibériai erdőtűz)! Tudományos konszenzus övezi azt az általános megfigyelést, hogy az erdőtüzek folyamatos velejárói az emberiség történelmének, illetve az azt megelőző időknek. A jelenség …
Hogyan lehet egy grönlandi luxus ásványvíz környezetszennyező?
A grönlandi gleccserekből kinyert luxus ásványvizet gyártó kanadai vállalat érdemelte ki az év legnagyobb környezetszennyezőjének járó „Ördög Köve” szégyendíjat. Legalábbis a svájci Alpok Kezdeményezés nevű természetvédelmi aktivistákból álló csoport gondolja így. A Swissinfo online magazin híradása szerint a természetvédelmi csoport minden évben szavazást rendez, ahol a világ legabszurdabb kereskedelmi megoldásaira lehet voksolni. Az Alpok Kezdeményezés …
Néprajzi Múzeum, hol tartunk most?
Mozgalmas az ősz a Néprajzi Múzeumban. Elérte legmagasabb pontját a Néprajzi Múzeum városligeti új épülete; melynek mintegy 60 százaléka a térszint alatt kap helyet. (A felszín feletti rész két, dombszerű szárnyra válik szét.) Az intézmény új animációs kisfilmje az épület különlegessége mellett bepillantást enged a megvalósítani tervezett látogatói élménybe is. A cél, hogy már ebben …
Ökotoxikológiai bepillantás a növényvédőszerek világába
Haszonnövényeink és állataink védelme érdekében jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban a legutolsó szerforgalmi jelentés alapján 26,5 tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40%-a gyomirtó, 27%-a gombaölő, 16%-a talajfertőtlenítő, 8%-a rovarölő szer volt. Az intenzív felhasználás következményeként azonban az élelmiszer-alapanyagokon és késztermékeken kívül az Északi-sarkvidéktől az Antarktiszig gyakorlatilag minden környezeti …
A Budapestre hulló esővíz hatékonyabb felhasználása
A globális éghajlatváltozás és a fokozódó környezeti problémák egyre komolyabb kihívások elé állítják a városépítészetet. Így korunk tervezőinek sürgősen és radikálisan újra kell gondolni számos eddigi alapvetést, nem csak Budapestre vonatkozóan. Ennek egyik módja, hogy városi környezetben – így Budapesten is – hatékonyabban kellene helyben tartani és felhasználni az értékes csapadékvizet. Az esővíz, a csapadékvíz …
Rekord mennyiségű hulladékot gyűjtött az I. Bodrogi PET Kupa
Hat tonna hulladéktól szabadították meg a Bodrog Sárospatak és Tokaj közötti ártér erdejeit a PET Kupa önkéntesei. Az elmúlt években kialakult, tiszai hulladékgyűjtő tapasztalataikat először alkalmazták a Tisza egyik mellékfolyóján. A helyi partnerek támogató munkájának és a résztvevő csapatok, önkéntesek elhivatottságának köszönhetően, négy napon keresztül, naponta csaknem 300 zsák szemét gyűlt össze. A folyami hajós, …
Az első újrahasznosított műanyagból készült ladik
Évszázados hagyományt gondolt újra a PET Kupa. A Tiszából gyűjtött folyami műanyag hulladékból elkészült az első tiszai plasztik ladik. A Csongrád-Csanád megyei, Tisza-parti faluban Mártélyon bocsátották vízre az első olyan ladikot, amely újrahasznosított műanyag pallókból áll. Melyeket egy mártélyi ladikkészítő mester munkált meg, megtartva az ősi formát és szerkezetet. Az eredeti tiszai ladik autentikus, hazai, …
