Dühkitörés agysérülés miatt – VIII. Henrik angol király


VIII. Henrik angol király (1491. június 28.-1547. január 28.) dühkitöréseit és kiszámíthatatlan viselkedését sorozatos traumás agysérülések okozhatták.

VIII. Henrik angol király (1491. június 28.-1547. január 28.) dühkitöréseit és kiszámíthatatlan viselkedését sorozatos traumás agysérülések okozhatták.

Dühkitörés agysérülés miatt - VIII. Henrik angol király Ezek a mai amerikaifutball-játékosoknál és más sportolóknál is megfigyelhetőek – vélik Yale Egyetem kutatói. A hirtelen, erős ütések miatt keletkező traumás agysérülés megmagyarázhatja az anglikán egyházat megalapító király életének utolsó évtizedét megnehezítő emlékezetkieséseket, dühkitöréseket, fejfájást, álmatlanságot, az érzések kontrollálására való képtelenséget, valamint az esetleges nemzésképtelenséget is. „Nagyon érdekes belegondolni abba, hogy a modern európai történelem talán örökre megváltozott egy fejet ért ütés miatt” – mondta Arash Salardini, a Yale Egyetem neurológusa, a kutatásaikat összegző tanulmány fő szerzője.

VIII. Henrik 1534-ben szakított a katolikus egyházzal, és létrehozta a Rómától független anglikán egyházat, amelynek feje ő maga lett. Az egyházszakadás egyik kiváltó okaként szokás hivatkozni arra, hogy a pápa helytelenítette VIII. Henrik első házasságának felbontását, valamint a néhány évvel később kivégzett Boleyn Annával kötött második házasságot. A kutatásban részt vevő Muhammad Qaiser Ikram és Fazle Hakim Saijad az uralkodó számos levelét és más történeti forrásokat is elemeztek, így próbálva rekonstruálni VIII. Henrik kórtörténetét és azokat az eseményeket, amelyek hozzájárulhattak betegségeihez. Eredményeik megerősítik néhány történész azon felvetését, hogy lovagi tornákon szerzett sérülések okozhatták a király későbbi viselkedési és egészségi problémáit.

Dühkitörés agysérülés miatt - VIII. Henrik angol király
VIII. Henrik páncélja

Az uralkodó a harmincas éveiben két komoly fejsérülést is szenvedett: 1524-ben áthatolt sisakrostélyán ellenfele lándzsája egy lovagi tornán, egy évvel később pedig fejjel előre esett egy patakba, amelyet megpróbált rúddal átugrani. A kutatók szerint azonban a király egyre inkább kiszámíthatatlanná váló viselkedését egy 1536-os januári lovagi tornán bekövetkezett baleset okozta. Ekkor egy ló zuhant VIII. Henrikre, aki két órán át nem nyerte vissza eszméletét. „A történészek egyetértenek abban, hogy a király viselkedése megváltozott 1536 után” – hangsúlyozta Arash Salardini, megjegyezve, hogy a fiatal Henrikről született leírások egy bölcs katonai és politikai döntéseket hozó, higgadt, intelligens férfiról szólnak, akinek viselkedése később gyökeresen megváltozott, hajlamos lett a feledékenységre és a dühöngésre.

A tudósok szerint néhány forrás alapján még az is elképzelhető, hogy a fejsérülések mellékhatásaként az uralkodó esetleg hormontermelési zavarokkal, metabolikus szindróma nevű anyagcserezavarral, valamint ebből fakadóan nemzésképtelenséggel küszködött. A kutatók által korábban felvetett más betegségek – szifilisz, cukorbetegség vagy az elhízással járó Cushing-szindróma – a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kevésbé valószínűek – olvasható az amerikai egyetem honlapján közzétett tanulmányban, amelynek végkövetkeztetése szerint a traumás agysérülés a legjobb magyarázat a király viselkedési rendellenességeire. Érdekes tény az is, hogy bár korábban maga is futballozott, a játékot 1548-ban durvasága miatt betiltotta.

Suzannah Lipscomb, a Hampton Court Palace vezető kurátora már 2009-ben azt fejtegette: alig 12 hónap elég volt ahhoz, hogy a korábban népszerű uralkodóról alkotott kép megváltozzon az emberekben. A kutatónő szerint felesége állítólagos árulása, egy tragikus lovasbaleset és egy vallási felkelés egyaránt szerepet játszhatott a férfi jellemének megváltozásában. Mindez 1536-ban volt.

Previous Újra rátaláltak egy 137 éve kihaltnak hitt békafajra
Next A préripockok megvigasztalják egymást

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.