Amerikai kutatók szerint egyetlen farkaspopulációra vezethetőek vissza a mai kutyafajták, és az érintett farkasok nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt léptek először interakcióba az emberrel.

Egy tavaly megjelent tanulmány szerint a kutyák háziasításában két külön (egy európai és egy ázsiai) farkaspopuláció játszott szerepet. Egy másik elmélet szerint a háziasítás folyamata nagyjából 15 ezer évvel ezelőtt zajlott le Európában, megint mások szerint 2500 évvel később történt Közép-Ázsiában vagy Kínában. 

A mostani tanulmány készítői DNS-vizsgálatok segítségével mutatták ki, hogy az ősi kutyák nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt váltak el a farkasoktól, feltehetőleg az emberi jelenlét miatt, azt azonban nem tudják a kutatók, hogy mindez a világ melyik pontján zajlott le.

A szakemberek szerint maga a háziasítás passzív folyamat volt, ami azt jelenti, hogy nem az emberek kezdték el megszelídíteni a farkasokat, hanem azoknak egy populációja közelítette meg a vadászó-gyűjtögető népek táborhelyeit, hogy megszerezzék az ételmaradékokat. Ebben pedig a szelídebb, kevésbé agresszív farkasok bizonyultak a legsikeresebbnek magyarázták a kutatók, hozzátéve, hogy ezek az állatok nagyobb valószínűséggel barátkoztak össze az emberekkel.

Ezek a kutyák leginkább a mai kóbor ebekhez hasonlítottak: szabadon mászkáltak, nem volt otthonuk, és ahol tudtak, élelmet csentek. 

Majd mintegy 20 ezer évvel ezelőtt az ősi kutyák földrajzilag kettéváltak. Egyik alcsoportjuk Kelet-Ázsiában, a másik Európában, Közép- és Dél-Ázsiában, valamint Afrikában kezdett terjedni. Hétezer évvel ezelőtt a kutyák szinte már mindenhol jelen voltak, beleértve Észak-Amerikát is – mondta Krishna Veeramah, a tanulmány társszerzője, hozzátéve, hogy a korszak európai kutyájától származik a ma élő modern kutyafajták többsége.

A kutatók németországi kutyafosszíliák elemzésére alapozták eredményeiket. A 7000 és 4700 éves leletekből nyert DNS-mintákat összevetették a modern kutyáktól vett mintákkal. A megkövesedett maradványok a neolit korból származnak, amikor a prehisztorikus ember először próbálkozott meg a földműveléssel és a tartós letelepedéssel.