Új békafaj, magyar felfedezés 

Tovább...

Magyarországon éltek az óriáspandák első ősei

Tovább...

A fehérjeműködés szabályozásának szerkezeti háttere

Tovább...

Egyetlen farkaspopulációtól származnak a mai kutyafajták?

Tovább...

Élő vagy élettelen? A kutyák emberien észlelik

Tovább...

ÉLŐVILÁG

mert nem vagyunk egyedül

A világon először mutatták ki, hogy a tanulás jelentősen befolyásolja az azt követő alvás alatt a kutyák agytevékenységét. A Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem közös kutatása szerint megmondható, hogy mi történik a kutyák fejében, miközben alszanak. Mivel az álom egyfajta szubjektív élmény, csak abban az esetben van hozzáférésünk mások álmaihoz, …

A német kutatók, felfedezők nemes egyszerűséggel csak „letéphető bőrű” pikkelyes gekkófajként aposztrofálták a Madagaszkáron először látott új gekkófaj példányait. A BBC News híradása szerint, bár sok gyíkféle képes megválni farkától, ha egy ragadozó elkapja, de az újonnan felfedezett pikkelyes gekkóra vadászó ragadozókat nagyobb meglepetés éri. A hüllő ugyanis képes kibújni pikkelyes bőréből, ha szabadulni akar. A kis hüllőt, …

A nem őshonos, azaz invazív fajok egyre növekvő veszélyt jelentenek az Európában őshonos biológiai sokféleségre és élőhelyeikre a Földközi-tengerben. Amellett, hogy veszélyeztetik a potenciálisan kitermelhető tengeri erőforrásokat, emberi egészségügyi problémákat is okozhatnak – állítja egy tel aviv-i egyetem tanulmánya. A tanulmány vezetőszerzője prof. Bella Galil szerint a 2015-ben kibővített, a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel összekötő Szuezi-csatorna a …

Az ELTE kutatói Párizsi École Supérieure de Physique et de Chimie Industrielles biokémikusaival megmutatták, hogy a kompartmentalizáció lehetővé teszi a hasznos molekulák szelektív fennmaradását a parazita molekulák jelenlétében is. Az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének, valamint a Tanszéken működő MTA-ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport és ELTE-MTA-MTM Ökológiai Kutatócsoport munkatársainak – Szathmáry …

  Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusai szerint a kutyák annak megfelelően módosítják a testméretükről szóló hanginformációt, hogy mekkora fenyegetettséget élnek át egy agresszióval terhelt találkozás során. A kutatók az elsők a világon, akik kísérletekkel támasztották alá, hogy a kutyák képesek ilyen típusú manipulációra. Ez evolúciós szempontból is átütő eredmény. Sokak számára ismeretes, hogy a kutya morogni kezd, …

A kutyák agya az emberéhez hasonlóan dolgozza fel a beszédet – állapították meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének kutatói. A világon elsőként magyar kutatók vizsgálták a kutyák agyának emberi beszédet feldolgozó képességét. Szerintük a kutyának az is számít, amit mondunk, és az is, ahogyan mondjuk. Az emberekhez hasonlóan a bal agyféltekéjük segítségével dolgozzák …

A tudósok szerint az, ahogy egy orangután utánozza a kutatók által kiadott hangokat új magyarázatokat ad arra, hogyan fejlődött ki az emberi nyelv. Rocky több mint 500 magánhangzószerű hangot utánzott, ami azt jelezte, hogy képes kontrollálni a hangját és új hangokat képezni. Eddig úgy hitték, ezek a majmok nem képesek erre, és mivel az emberi beszéd egy …

Már az első évben meglepő eredményekkel szolgál a világ korallzátonyainak cápapopulációit vizsgáló eddigi legnagyobb kutatás. A Global FinPrint nevű projekt célja, hogy 2018 végére sikerüljön felmérni a világ csaknem 400 zátonyának csúcsragadozó-állományát. A hároméves projekt keretében megfigyelt első száz zátonynál a vártnál jóval több csúcsragadozót kaptak lencsevégre a szakemberek, akik felcsalizott víz alatti kamerákkal készítenek felvételeket …

A világon elsőként vizsgálták a kutyaugatás zajjá válásának biológiai, akusztikus és kommunikációs oldalát az ELTE Etológiai Tanszék kutatói. A kutyaugatás által okozott zajszennyezést vizsgáló tanulmány alapötlete a kutatók azon feltételezése, miszerint a biológia értelemben vett „zaj” olyan hangokat jelent, amelyek fontos információtartalommal bírnak az emberek (vagy egyik-másik ember) számára, vagyis ezeket a hangokat nagyon nehéz, …

Egy magyar-finn-osztrák kutatócsoport infravörös lézerszkennerrel vizsgálta, mi történik a fák lombjával, ha leszáll az éj. A tudósok arra jutottak, hogy alszanak a fák. Zlinszky András, a csoport biológusa szerint a legtöbb élőlény alkalmazkodik a nappalok és éjszakák váltakozásához, így a növények is. A virágok általában reggel nyílnak, számos fa levelei éjjel összecsukódnak. Évszázadok óta kutatják a …

A világ legnagyobb tengeri szivacsát fedezték fel Hawaii közelében. A szivacsok az aljzathoz rögzült, gyakran telepeket alkotó vízi, legtöbbször tengeri állatok. A „családiautó-méretű” tengeri szivacsot két Hawaii környékén kutató tudós találta és a hawaii partok közelében több mint kétezer méter mélyen, távirányított kis tengeralattjáróról filmezték le. Szerintük valószínűleg ez a világ legnagyobb mélytengeri szivacsa. Az Nemzeti Óceán- …

Több mint egymillió hektáron (1,2 millió) elterülő tengeri park létesült Malajziában annak érdekében, hogy megőrizzék és előmozdítsák a globális tengeri élővilág „lehetőségeit”. A Természetvédelmi Világalap (WWF) tájékoztatása szerint a délkelet-ázsiai ország legnagyobb védett tengeri területének és cápamenedékének számító borneói Tun Mustapha Park (több mint 50 kisebb-nagyobb sziget) hivatalos természetvédelmi oltalmáról nemrégen döntött a maláj kormány. Az új védett …

A Csendes-óceán déli részén elterülő Salamon-szigetek öt tagja tűnt el eddig a globális tengerszint-emelkedés következtében, és a térség további hat szigetén végez súlyos pusztításokat a tengervíz – figyelmeztettek ausztrál kutatók. „A Salamon-szigetek északi részének legalább tizenegy szigete tűnt el teljesen az elmúlt évtizedekben, vagy pusztul jelenleg is eróziótól” – hívták fel a tényre a figyelmet a …

Amerikai tudósok megfejtették a természet egyik leghíresebb utazásának, a pompás királylepke Kanadától Mexikóig tartó hosszú vándorlásának rejtélyét. A faj eredeti elterjedési területe Észak-Amerika, főleg az USA középső és keleti területe, illetve a nyugati oldal közép- és délnyugati része, valamint Kanada déli és keleti államai. „A pompás királylepke (Danaus plexippus) az egyetlen mérgező rovar, amelyik minden ősszel …

A préripockok megvigasztalják egymást a bajban ugyanúgy, ahogy a csimpánzok vagy az emberek teszik. Első ízben figyelték meg kutatók a rágcsálóknál az empátiát és a vigasztaló magatartást – számolt be róla a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. Az Emory Egyetem Yerkes nemzeti parki főemlőskutató központjának tudósai felfedezték, hogy a viselkedéstudományi laborok egyik gyakori állata, a Microtus ochrogaster, vagy ismertebb …

MENU

Back