Szavazzon a 2019-es év madarára!

Tovább...

Miért került veszélybe a szalakóta?

Tovább...

Öt új csigaevő kígyófaj Közép- és Dél-Amerikában

Tovább...

Terepkísérlettel cáfolták a zebracsíkok régóta feltételezett hűtő hatását

Tovább...

A kutyák is féltékenyek?

Tovább...

ÉLŐVILÁG

mert nem vagyunk egyedül

A tökbogarak számára mindenképpen. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont és a Kentucky Egyetem közös kutatásának eredményei arra is rámutatnak, hogy a biotermesztőknek vannak tartalékaik a globális felmelegedés ellenében. A globális felmelegedéssel a megemelkedett hőmérséklet hatására nőhet a mezőgazdasági kártevők aktivitása, de egyúttal a biológiai védekezésben szerepet játszó természetes ellenségek korlátozó szerepe is. Ez a biotermékek esetében még …

A Manchester Egyetem kutatói a csimpánzok számítógépes szimulációit használják arra, hogy javítsák az állatok járásával kapcsolatos megértésünket, és a szimulációs technológia használatát is. A várakozások szerint a kutatások a főemlősök járásának vizsgálata mellett, arra is választ adhatnak majd, hogyan történik a stabilitás megőrzése, miközben a fákon is élnek az alanyok. Bill Sellers professzor, a Föld …

A kutatók egy mianmari elefántpopulációt tanulmányozva felfedezték, hogy az ázsiai elefánt személyisége három különböző tényezőn keresztül manifesztálódik.  Ezek az azonosított személyiségi tényezők: figyelmesség, szociabilitás és agresszivitás. Az emberek különböző személyiségjegyekkel rendelkeznek, és az emberi személyiség struktúrája öt tényezőre osztható. Más fajok viselkedése is egyénenként különböző, hiszen egyesek bátrabbak, szociálisabbak vagy agresszívebbek, mint mások. Dr. Martin Seltmann, …

Biológusok két mitokondriális gén 1,310 bázispárját használva új cápafajt azonosítottak. Atlanti óceánban, Belize partjainál talált hatkopoltyús cápakölyök (szürke cápa) más, mint az indiai és a csendes-óceáni óceánokban élő szürke cápa.   A Toby Daly-Engel által vezetett tudóscsoport eloszlatta azt az évtizedes bizonytalanságot. Mostmár biztos, hogy az Atlanti-óceánban élő hatkopoltyús cápa más faj, mint az indiai és …

Tizenhat év alatt a borneói szigeten élő orángutánok körülbelül fele elveszett a földterület-változás következtében.  Becslések szerint 1999 és 2015 között a sziget orángutánjaiból több mint 100 000 eltűnt. E veszteségek nagy részét nyilvánvalóan az olajpálma fakitermelése, a bányászat, a papír és az ehhez kapcsolódó erdőirtás okozta. Ugyanakkor számos orangután tűnt el az ép, erdős területekről is, állítják …

Egy új tanulmány szerint a világ leggyorsabb szárazföldi állatának különálló vesztibuláris rendszere csak a közelmúltban alakult ki. A gepárd sikeres vadász. Nem csak azért, mert gyors, hanem azért is, mert hihetetlenül csendes a zsákmány üldözése során. A kutatók első ízben vizsgálták a gepárd rendkívüli érzékszervi képességét azáltal, hogy elemezték a gyors állat belső fülét, egy szervet, …

A ragadozókkal teli világban minden állatnak folyamatosan ébernek kell lennie, hogy elkerüljék az áldozattá, az étellé válást.  A növények számára ez még nehezebb feladat, így nagy kihívással néznek szembe önmaguk védelmében. „Az egyik olyan dolog, ami a növényeket ökológiailag érdekessé teszi, hogy nem tudnak elmenekülni” – mondja John Orrock, a Wisconsin-Madison Egyetem állattani professzora. Mivel egy növény …

Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élettudományi osztály, a biológiai, orvosi és agrárosztály, készített napjaink egy legfontosabb tudományos módszeréről, a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyitó genomszerkesztésről.  Az MTA egyik legfontosabb megállapítása, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított …

Magyar kutatók tisztázták a növényi terjedésbiológia egyik vitatott kérdését. Minél nagyobb magjai vannak egy növényfajnak, annál szűkebb az elterjedési területe – ezt a hipotézist igazolták az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai. Sonkoly Judit és Török Péter eredményei az Ecology and Evolution című folyóiratban jelentek meg. Munkájuk a növényi terjedéssel összefüggő biogeográfiai folyamatok …

A vándorsólymot választotta a 2018-as év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az állat több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon, ezért az egyesület a 20 éves évfordulóra emlékezve a 2018-as évet a világ leggyorsabb madarának szenteli. A szédületes sebességéről ismert vándorsólyom az örvös galambnál termetesebb (38-51 cm testhosszú, 89-113 cm-es szárnyfesztávolságú), erőteljes testalkatú, …

Az elmúlt évek legszorosabb versenyében a balin (Leuciscus aspius) kapta a legtöbb szavazatot a Magyar Haltani Társaság hagyományosan meghirdetett és szilveszter éjjel lezárult év hala közönségszavazásán.  Harka Ákos, Magyar Haltani Társaság elnökének tájékoztatása szerint a 2010 óta minden évben megtartott verseny idei fordulóját 2017 őszén hirdette meg a társaság. Az internetes szavazáson ezúttal 5771-en adták le …

Tele van a hírek pandákkal és a megmentésükért folytatott harccal, ám ennek ellenére igen csekély a tudásunk és a valóság ismeretünk a pandákal kapcsolatban. Kevesen tudják, hogy tavaly a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Hawaiin adott ki tájékoztatást arról, hogy a kínai óriáspanda kikerült a kihalással fenyegetett állatok vörös listájának „veszélyeztetett” kategóriájából, és a „sebezhető” csoportba került …

Megfejtették a szumátrai orrszarvú, a Föld egyik leginkább veszélyeztetett emlősének genomját. A genetikai lenyomat szerint a faj populációja már nagyon hosszú ideje hanyatlik. A szumátrai orrszarvú (Dicerorhinus sumatrensis) problémái már a jégkorszakban kezdődtek, amikor élettere leszűkült. Azóta az emberi tevékenység hatására az egyedszám csökkenése tovább folytatódott. Egy amerikai kutatócsoport szerint mostanra már kevesebb mint 250 példány …

A Frontiers of Neuroanatomy című folyóiratban megjelent kutatás szerint a kutyák sokkal érzékenyebbek lehetnek, mint a macskák.  Vagyis a kutyáknak kétszer annyi idegsejtje van – a gondolatok, a tervezés és a viselkedésért felelős agysejtek – a macskákhoz képest. A vizsgálat során Suzana Herculano-Houzel, a Vanderbilt Egyetem pszichológia és biológiai tudományok egyetemi docensének kutatócsoportja vizsgálta a különböző húsevők neuronális sűrűségét …

A Szent András Egyetem biológusai megfigyelték, hogy az új-kaledóniai varjak hogyan készítik az egyik legkifinomultabb szerszámukat, a horgos végű botot. A horog az emberiség egyik legfontosabb újításának tekinthető viszonylag fiatal szerszám, amely ügyes kialakításával hatékony eszköznek bizonyult. De míg őseink több mint 3 millió évvel ezelőtt kezdtek kőeszközöket készíteni, a legrégebbi ismert horgok mindössze 23 …

MENU

Back