National Geographic és a globális felmelegedés

Tovább...

Sokan nem tudják mi a különbség! Ön, hogy van ezzel?

Tovább...

Idős kutyáknak számítógépes játék

Tovább...

Az akusztikus tükrök veszélyesek a denevérekre

Tovább...

A gímszarvas teljes genomjának leírása

Tovább...

ÉLŐVILÁG

mert nem vagyunk egyedül

Egy Dél-Indiában élő, teniszlabda nagyságú, tarka béka bőrváladékában találtak vírusokat elpusztító és baktériumölő molekulákat indiai és amerikai tudósok. A Hydrophylax bahuvistara nevű békafaj váladékának egyik peptid molekulája az emberi influenzavírus sokféle törzse ellen hatékony és úgy működik, hogy összekapcsolódik egy – sok influenzavírus-törzsben megegyező – fehérjével, ezáltal laboratóriumi kísérletekben vírustörzsek tucatjait volt képes elpusztítani az 1934-től …

Először bukkantak élő óriás hajóféregre a kutatók, akiknek a Fülöp-szigeteken sikerült begyűjteniük a ritka és titokzatos állat néhány példányát. A BBC News híradása szerint az óriás hajóféreg, amelynek testhossza akár az 1,55 métert, átmérője pedig a 6 centimétert is elérheti, kemény meszes héjban tölti az életét, fejjel lefelé belefúródva a táplálékául szolgáló iszapba. Az állat egykor …

A kutya és ember látóképessége közötti eltérések befolyásolhatják az etológiai kísérletek eredményét. Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak legújabb vizsgálatai alapján megállapítható, hogy a kutya és az ember látóképessége közötti eltérések befolyásolhatják az etológiai kísérletek eredményét. Az elmúlt 25 évben a kutya a kognitív etológiai kutatások egyik legnépszerűbb alanyává vált, döntő részben az ELTE Etológia Tanszékén …

Természetvédelmi terület lett a bajai földikutya-rezervátum, ami egy kulcsfontosságú lépés a faj megóvása érdekében. Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója ismertette, hogy a délvidéki földikutya bajai élőhelyét a földművelésügyi miniszter 2017 február 28-ai rendeletével nyilvánította védetté. Így 2017. március 8-ától a délvidéki földikutya fokozottan védett állat, éppen ezért védelmet élvez közvetlen élőhelye és a körülötte lévő …

A Föld történetében legalább kétszer lettek kisebbek a melegvérű állatok a légköri széndioxid-mennyiségének növekedésével és a természetes felmelegedés miatt kiugró hőmérsékleti csúcsokkal egy időben. Abigail D’Ambrosia, a New Hampshire-i Egyetem kutatója szerint a jövőben az eddiginél gyorsabb, ember előidézte felmelegedés miatt újra összemehetnek az emlősök, az ember azonban nincs köztük. Mintegy 54 millió évvel ezelőtt három …

Algák, kisrákok, kerekesférgek, sőt kétéltűek és hüllők is élnek azokban a kis szikes tavakban, amelyek eredetileg második világháborús bombatölcsérek voltak. A Kiskunsági Nemzeti Park kapujában fekvő Apaj közelében található szikes rétre hullott II. világháborús bombák több mint száz 3-12 méter átmérőjű tölcsért ütöttek egy körülbelül 25 hektáros területen. A tölcsérekben a felszín alatti vizek feláramlása …

A szürkefarkas, a Canis lupus lupus 2000 óta ismét megjelent Németország olyan területein, amelyekről korábban eltűntnek nyilvánították. Inez Lesniak, a Leibniz-i Állatkert és Vadvilági Kutatás Intézetének doktorandusz hallgatója és kollégái számára ez egy jó ok arra, hogy kicsit közelebbről is szemügyre vegyék a hazatérő farkasokat és feltegyék a régóta megválaszolandó kérdést: miként hat a farkasok …

A világon először mutatták ki, hogy a tanulás jelentősen befolyásolja az azt követő alvás alatt a kutyák agytevékenységét. A Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem közös kutatása szerint megmondható, hogy mi történik a kutyák fejében, miközben alszanak. Mivel az álom egyfajta szubjektív élmény, csak abban az esetben van hozzáférésünk mások álmaihoz, …

A német kutatók, felfedezők nemes egyszerűséggel csak „letéphető bőrű” pikkelyes gekkófajként aposztrofálták a Madagaszkáron először látott új gekkófaj példányait. A BBC News híradása szerint, bár sok gyíkféle képes megválni farkától, ha egy ragadozó elkapja, de az újonnan felfedezett pikkelyes gekkóra vadászó ragadozókat nagyobb meglepetés éri. A hüllő ugyanis képes kibújni pikkelyes bőréből, ha szabadulni akar. A kis hüllőt, …

A nem őshonos, azaz invazív fajok egyre növekvő veszélyt jelentenek az Európában őshonos biológiai sokféleségre és élőhelyeikre a Földközi-tengerben. Amellett, hogy veszélyeztetik a potenciálisan kitermelhető tengeri erőforrásokat, emberi egészségügyi problémákat is okozhatnak – állítja egy tel aviv-i egyetem tanulmánya. A tanulmány vezetőszerzője prof. Bella Galil szerint a 2015-ben kibővített, a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel összekötő Szuezi-csatorna a …

Az ELTE kutatói Párizsi École Supérieure de Physique et de Chimie Industrielles biokémikusaival megmutatták, hogy a kompartmentalizáció lehetővé teszi a hasznos molekulák szelektív fennmaradását a parazita molekulák jelenlétében is. Az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének, valamint a Tanszéken működő MTA-ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport és ELTE-MTA-MTM Ökológiai Kutatócsoport munkatársainak – Szathmáry …

  Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusai szerint a kutyák annak megfelelően módosítják a testméretükről szóló hanginformációt, hogy mekkora fenyegetettséget élnek át egy agresszióval terhelt találkozás során. A kutatók az elsők a világon, akik kísérletekkel támasztották alá, hogy a kutyák képesek ilyen típusú manipulációra. Ez evolúciós szempontból is átütő eredmény. Sokak számára ismeretes, hogy a kutya morogni kezd, …

A kutyák agya az emberéhez hasonlóan dolgozza fel a beszédet – állapították meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének kutatói. A világon elsőként magyar kutatók vizsgálták a kutyák agyának emberi beszédet feldolgozó képességét. Szerintük a kutyának az is számít, amit mondunk, és az is, ahogyan mondjuk. Az emberekhez hasonlóan a bal agyféltekéjük segítségével dolgozzák …

A tudósok szerint az, ahogy egy orangután utánozza a kutatók által kiadott hangokat új magyarázatokat ad arra, hogyan fejlődött ki az emberi nyelv. Rocky több mint 500 magánhangzószerű hangot utánzott, ami azt jelezte, hogy képes kontrollálni a hangját és új hangokat képezni. Eddig úgy hitték, ezek a majmok nem képesek erre, és mivel az emberi beszéd egy …

Már az első évben meglepő eredményekkel szolgál a világ korallzátonyainak cápapopulációit vizsgáló eddigi legnagyobb kutatás. A Global FinPrint nevű projekt célja, hogy 2018 végére sikerüljön felmérni a világ csaknem 400 zátonyának csúcsragadozó-állományát. A hároméves projekt keretében megfigyelt első száz zátonynál a vártnál jóval több csúcsragadozót kaptak lencsevégre a szakemberek, akik felcsalizott víz alatti kamerákkal készítenek felvételeket …

MENU

Back