National Geographic és a globális felmelegedés

Tovább...

Sokan nem tudják mi a különbség! Ön, hogy van ezzel?

Tovább...

Idős kutyáknak számítógépes játék

Tovább...

Az akusztikus tükrök veszélyesek a denevérekre

Tovább...

A gímszarvas teljes genomjának leírása

Tovább...

ÉLŐVILÁG

mert nem vagyunk egyedül

Egyelőre sikerült blokkolnia Magyarországnak azt a kezdeményezést az uniós tagállamok képviselőiből álló testületben, amely potenciálisan azzal a veszéllyel fenyeget, hogy uniós tiltólistára kerül az akácméz alapanyagát adó fehér akác – közölte Várhelyi Olivér Magyarország egyik uniós nagykövete. A kezdeményezés lényege és eredeti célja az olyan, agresszíven terjedő, behurcolt, nem őshonos növény- és állatfajok visszaszorítása, illetve …

A hagyományos kínai gyógyászatban való felhasználásuk miatt megdöbbentő méreteket ölt a tobzoskák illegális kereskedelme – derítette ki egy közös brit-kínai kutatás. Évente mintegy tízezer szállítmányt fülelnek le, de szakértők arra figyelmeztetnek, hogy jóval nagyobb mértékű az illegális kereskedelem. Zsu Zsao-min, a kínai Jünan tartomány erdővédelmi irodájának illetékese az Oxfordi Egyetem kutatóival vizsgálta meg a csempészektől lefoglalt …

Az erdei fenyők erőteljes illata enyhítheti a klímaváltozás hatásait – állapították meg amerikai és finn kutatók, akiknek sikerült azonosítaniuk a folyamatot, amely során a fenyők által kibocsátott illatanyagok aeroszolokká alakulnak. A klímaváltozásra vonatkozó tudományos ismeretekben tátongó egyik legnagyobb lyuk azzal kapcsolatos, hogy a légköri aeroszolok – a levegőben áramló egyszerű részecskék vagy folyadékcseppek – milyen …

Felfedezték, miért nem úsznak még mélyebbre a halak: körülbelül 8,2 kilométernél lejjebb már nem élnének meg egy amerikai kutatás szerint. A mélységi határ fiziológiai oka az a molekuláris működés, amely a halak szöveteit a hatalmas víznyomás ellen védi. Ha mélyebbre szeretnének hatolni, más működési módot kellene kifejleszteniük – idézte a BBC hírportálja az amerikai tudományos akadémia …

Először készített felvételeket a Csendes-óceán egyik legmélyebb pontja, a több mint 7 kilométer mély Új-Hebridák-árok élővilágáról egy nemzetközi kutatócsoport. Felfedezték, hogy a kígyóhalak és a rákok ilyen mélységben is tömegével megélnek, és megállapították, az itt talált élővilág különbözik az eddig tanulmányozott mélytengeri árkokétól – adta hírül a BBC. A kutatók kamerákkal felszerelt leszállóegység segítségével filmezték …

DNS-elemzéssel fedeztek fel egy új, egyedülálló madárcsaládot Ázsiában kínai és svéd tudósok. A verébalakúak rendjébe tartozó család csak egyetlen fajt számlál. A verébalakúak rendjét tanulmányozó kutatók genetikai elemzéssel a családfa tíz különböző ágát azonosították. Azt is felfedezték, hogy a Spelaeornis formosus egyedül ült a maga ágán, és nem mutatott közeli rokonságot a helyi, rá hasonlító …

Pulóverekkel segítenek az olajtól maszatos pingvineken egy ausztrál szigeten, ezért apró pulóverek kötésére buzdítja a világot egy ausztrál természetvédő szervezet, amely az olajfoltoktól maszatossá vált pingvinek segítésére használja a kis felsőket. A Penguin Foundation nevű alapítvány szerint az apró pulcsik segítenek melegen tartani a pingvineket és megakadályozzák, hogy az állatok megpróbálják lekaparni magukról a mérgező …

Európa nagy részén nagyobb lesz a felmelegedés a globális átlagnál, ha a földfelszíni hőmérséklet az ipari forradalom előttihez képest két Celsius-fokkal emelkedik – derítették ki francia kutatók. A 2009. decemberi koppenhágai ENSZ-klímacsúcson megfogalmazott egyezmény a globális felmelegedés mértékének két Celsius-fokon belül tartását tűzte ki fő céljául az ipari forradalom előtti szinthez képest. Ha a globális átlagos …

Ellentétben a kultúránkba ivódott feltételezéssel, miszerint a férfiak erősebbek a nőknél, valójában az emberi faj férfi tagjai alapvetően rendelkeznek bizonyos biológiai gyengeségekkel, amelyekkel a nők nem. Ezek sebezhetőbbé teszik őket a nőknél az élet veszélyeivel szemben. Például nagyobb kockázatot jelentenek a férfiakra nézve a környezetünkben lévő szennyezőanyagok (például rovarirtók, lágyító adalékok), melyek agyukra és hormonháztartásukra …

A kolónia legfiatalabb tagjainak úszó- és a dolgozók regeneráló képességét felhasználva élő tutajjá alakulnak a hangyák árvízkor. Így sérülések és halálozások minimalizálásával biztosítják egymás és királynőjük túlélését – derült ki egy új tanulmányból. Veszély esetén a közösségalkotó állatok gyakran együttműködnek, hogy segítsék a csoport túlélését és biztosítsák további jólétét. Az ártereken élő hangyákról már korábban kiderült, …

Új békafajt, egy dobhártya nélkül élő és a korhadó levelek mintázatát viselő varangyot azonosítottak a kutatók Peruban. A szakemberek a perui Andok keleti lejtőjén elterülő erdős területen (perui Yungas) bukkantak rá a varangyra, amely felfedezésének helye után a Rhinella yunga nevet kapta. A jelek szerint az újként azonosított faj képviselőit a kutatók korábban a Rhinella …

A napokban arról adtak hírt, hogy elsőként a világon magyar kutatók hasonlították össze a kutya és az ember agyműködését. A Current Biology tudományos folyóirat friss számában megjelent tanulmány beszámol arról, hogy a kutatók kimutatták a kutya agyában éppúgy létezik egy fajtársak hangjára érzékeny terület, mint az emberében. Ráadásul a kutya agya az emberéhez hasonló módon érzékeli a …

Több évtizedes csökkenés után több mint negyven százalékkal nőtt az európai denevérpopuláció 1993 és 2011 között – közölte csütörtökön az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA). A szervezet eddigi legátfogóbb tanulmányában kilenc ország – köztük Magyarország – hatezer olyan élőhelyét vizsgálták meg, ahol a 45 európai denevérfajból 16 alszik téli álmot. A denevérek száma 1993 és 2011 között …

A klímaváltozás jelentős szerepet játszik az Argentínában élő Magellán-pingvinek (Spheniscus magellanicus) fiókáinak pusztulásában – állítják a kutatók a Plos One című tudományos folyóiratban közölt tanulmányukban. Egy 27 éven át folytatott kutatásban azt vizsgálták, hogy a klímaváltozás milyen hatással van a világ legnagyobb Magellán-pingvin kolóniájára, amely a sivatagi feltételeket kínáló Punta Tombo-félszigeten él. Évente mintegy 200 …

Valószínűleg a felmelegedés miatt megváltozott körülmények miatt megszokott költési területeiket elhagyva több mint 30 méteres jégfalakra kényszerülnek az antartkiszi császárpingvinek – állapította meg egy brit tanulmány. A gravitációt meghazudtoló madárköltözés jelenségére a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) tudósai lettek figyelmesek műholdfelvételeken, amelyeken négy kolónia vonulása volt nyomon követhető – idézte a The Guardian online kiadása a …

MENU

Back