Hogyan kódoljuk a madarak titkos nyelvét?

Tovább...

A sorozatos bűnelkövetők segíthetnek megmenteni a tigriseket

Tovább...

Mit tehetünk azért, hogy kutyánknak hosszú és boldog élete legyen?

Tovább...

Miért figyelj az öregedő kutyára?

Tovább...

A kiskutyák tanulása

Tovább...

ÉLŐVILÁG

mert nem vagyunk egyedül

Charles Darwin angol természettudós egy skót gyümölcstermesztő könyvére alapozhatta a természetes kiválasztódás elméletét – állítja egy brit kriminológus-szakértő. Évtizedekkel Darwin főművének, A fajok eredete című munkájának 1859-es megjelenése előtt Patrick Matthew írt egy könyvet, amelyben leírta a „természetes kiválasztódás folyamatát”, elmagyarázva, hogy „egy természetben egyetemes törvény” miként biztosítja a legrátermettebbek túlélését. Habár Darwin elismerte, hogy …

A fenyegetett fajok számának növekedésére figyelmeztet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) aktualizált vörös listája, amelyen több mint 73 ezerre nőtt a felsorolt fajok száma, és közülük több mint 22 ezret fenyeget a kihalás veszélye. Az idei összesítés szerint a mérsékelt övi papucsorchidea-formák 79 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye. Ennek oka elsősorban a növények természetes élőhelyeinek elpusztítása …

Akár 200 lepkefajt, köztük tizenhat ritka, védett rovart is láthatnak az érdeklődők pénteken a Lepkék éjszakája elnevezésű rendezvényen a nyíregyházi Sóstói-erdőben. Szigetvári Csaba, a helyi E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület projektvezetője elmondta, hogy az éjszakai lepkeles június 20-án 21 órakor kezdődik, a résztvevők a Tölgyes és a Siklós utca sarkáról indulnak az erdőbe a különleges …

Gyorsan tisztázzuk, még mielőtt bárki tévedésbe esne, számos olyan információ van a fákról, melyet az átlagemberek nem is tudnak, pedig sok közülük elég meglepő …   1. Onbashira: Szeretett volna egy hatalmas farönkön megállíthatatlanul száguldani lefelé a hegyről? Az Onbashira Fesztivál ideje alatt, amit Japánban hat évente rendeznek meg, csak ezt teszik az emeberek – …

Ismét tudtak járni egy új, emberi őssejtekkel végzett terápia után szklerózis multiplextől járásképtelen állatok – derült ki egy amerikai tanulmányból. Az eredmény az emberi betegség gyógykezelésének új irányát jelentheti. Az egereken olyan genetikai módosítást hajtottak végre, hogy az emberi betegségnek, a szklerózis multiplexnek (SM) megfelelő tünetek jelentkezzenek náluk. Az állatok annyira legyengültek, hogy az evés és …

Háromdimenziós nyomtatóval készült modellen mutatták be tudósok, milyen hatékonyan segíti a „fogazatszerű” bőrlapocskák borította cápabőr a ragadozó úszását. Közelebbről szemlélve látszik, hogy a cápa bőrét apró „fogacskák” borítják, amelyek segítik a ragadozót az úszásban. A szakemberek úszóruhák, sőt versenyautók tervezésénél is sikereket értek el a cápák bőrének imitálásával. A fogacskákat azonban még soha nem sikerült …

JULIUS-K9 mentőkutya bajnokságot rendeznek Biatorbágyon 2014. május 10-11-én a Mancs és a Kézben Egyesület szervezésében. A verseny neves cseh bírók, Pavel Sabaczky és Daniel Sedlak közreműködésével két napon át fog tartani több helyszínen és kategóriában. A cél a világbajnokságon való szerepléshez szükséges pontszám elérése, az éves bevethetőségi vizsga megszerzése/megújítása, illetve a szakmai szintfelmérés. A kutyák szimatát és koncentrációját igencsak próbára tevő …

A csalogány hangterjedelme sokkal nagyobb, mint bármely más énekes madáré, ez pedig agyának szerkezetével függ össze – állapították meg brit biológusok. A rejtőzködő kismadár több mint 1160 hangot képes kiadni, míg a mezei pacsirta csak 341-et, a feketerigó pedig mindössze 108-at. A Cornell és a Bathi Egyetem kutatói 49 – Amerikában, Európában és Dél-Afrikában élő – …

A Londoni Zoológiai Társaság és a Yale Egyetem szakemberei összeállították a kihalás által leginkább fenyegetett ritka madarak százas listáját. A brit és amerikai szakemberek szerint a vadászat, az erdőirtás és a természetes élőhelyek fokozatos összeszűkölése nyomán minden nyolcadik madárfaj a kihalás szélére sodródott. A 9993 ismert madárfajra kiterjedő tanulmányukban a Londoni Zoológiai Társaság és a Yale …

A madarak képesek megtanulni, melyik anyag használható jobban a fészekrakáshoz – derült ki egy új kutatásból. Korábban úgy vélték, a gének határozzák meg, milyen építőelemekből rakja fészkét a madár, azaz minden faj saját, veleszületett fészekprogrammal rendelkezik. A kísérletek azonban azt mutatták, a fészek építése sokkal összetettebb, tanulásra épülő folyamat – tudósított a BBC hírportálja a …

Élőben követhetik nyomon az érdeklődők egy Budapesten élő dolmányos varjú-fészekalj életét az interneten. A Természetfilm.hu és a Filmdzsungel közös kezdeményezése – az Élő adás program – keretében éjjel-nappal üzemelő, nagyfelbontású kamerával szerelték fel az Erzsébet-híd budai hídfőjénél található fészekaljat a Főkert munkatársai segítségével. A dolmányos varjú nem védett, és az utóbbi években Budapesten különösen elszaporodtak. A …

Japán űrhajósok több száz cseresznye magot vittek 2008-2009-ben a nemzetközi űrállomásra, majd visszatérve Japán különböző részein (összesen 14 helyszínen) ültették el azokat óvodák közelébe. A magok közül 265 darab a híres Gifu Buddhista szentélyben levő, közel 1250 éves fáról származik. Az űrbe vitt és nyolc hónap Föld körüli keringés után visszatért magok közül az egyiket …

DNS-vizsgálattal derítette ki a mai és a valaha élt oroszlánok eredetét és evolúciójának történetét egy nemzetközi kutatócsoport. A közös ős mintegy 124 ezer évvel ezelőtt élt. A Durhami Egyetem kutatói mai oroszlánok és kihalt fajok múzeumban őrzött utódainak DNS-ét elemezték, eredményeiket a BBC hírportálja a BMC Evolutionary Biology című szaklap alapján ismertette. Az oroszlán evolúcióját azért …

Fosszilis trágya árulta el, hogy a kanadai vadjuh egyszer már kihalt azon a lakatlan szigeten, ahová néhány évtizede betelepítették – derült ki egy amerikai tanulmányból. Az ősi DNS elemzésével és más eljárások segítségével megállapították, hogy a Kaliforniai-öbölben található Tiburón-szigeten valaha élt a kanadai vadjuh, ám valamikor a VI. és XIX. század között kihalt – tudósított …

Egyelőre sikerült blokkolnia Magyarországnak azt a kezdeményezést az uniós tagállamok képviselőiből álló testületben, amely potenciálisan azzal a veszéllyel fenyeget, hogy uniós tiltólistára kerül az akácméz alapanyagát adó fehér akác – közölte Várhelyi Olivér Magyarország egyik uniós nagykövete. A kezdeményezés lényege és eredeti célja az olyan, agresszíven terjedő, behurcolt, nem őshonos növény- és állatfajok visszaszorítása, illetve …

MENU

Back