Szavazzon a 2019-es év madarára!

Tovább...

Miért került veszélybe a szalakóta?

Tovább...

Öt új csigaevő kígyófaj Közép- és Dél-Amerikában

Tovább...

Terepkísérlettel cáfolták a zebracsíkok régóta feltételezett hűtő hatását

Tovább...

A kutyák is féltékenyek?

Tovább...

ÉLŐVILÁG

mert nem vagyunk egyedül

Háromdimenziós nyomtatóval készült modellen mutatták be tudósok, milyen hatékonyan segíti a „fogazatszerű” bőrlapocskák borította cápabőr a ragadozó úszását. Közelebbről szemlélve látszik, hogy a cápa bőrét apró „fogacskák” borítják, amelyek segítik a ragadozót az úszásban. A szakemberek úszóruhák, sőt versenyautók tervezésénél is sikereket értek el a cápák bőrének imitálásával. A fogacskákat azonban még soha nem sikerült …

JULIUS-K9 mentőkutya bajnokságot rendeznek Biatorbágyon 2014. május 10-11-én a Mancs és a Kézben Egyesület szervezésében. A verseny neves cseh bírók, Pavel Sabaczky és Daniel Sedlak közreműködésével két napon át fog tartani több helyszínen és kategóriában. A cél a világbajnokságon való szerepléshez szükséges pontszám elérése, az éves bevethetőségi vizsga megszerzése/megújítása, illetve a szakmai szintfelmérés. A kutyák szimatát és koncentrációját igencsak próbára tevő …

A csalogány hangterjedelme sokkal nagyobb, mint bármely más énekes madáré, ez pedig agyának szerkezetével függ össze – állapították meg brit biológusok. A rejtőzködő kismadár több mint 1160 hangot képes kiadni, míg a mezei pacsirta csak 341-et, a feketerigó pedig mindössze 108-at. A Cornell és a Bathi Egyetem kutatói 49 – Amerikában, Európában és Dél-Afrikában élő – …

A Londoni Zoológiai Társaság és a Yale Egyetem szakemberei összeállították a kihalás által leginkább fenyegetett ritka madarak százas listáját. A brit és amerikai szakemberek szerint a vadászat, az erdőirtás és a természetes élőhelyek fokozatos összeszűkölése nyomán minden nyolcadik madárfaj a kihalás szélére sodródott. A 9993 ismert madárfajra kiterjedő tanulmányukban a Londoni Zoológiai Társaság és a Yale …

A madarak képesek megtanulni, melyik anyag használható jobban a fészekrakáshoz – derült ki egy új kutatásból. Korábban úgy vélték, a gének határozzák meg, milyen építőelemekből rakja fészkét a madár, azaz minden faj saját, veleszületett fészekprogrammal rendelkezik. A kísérletek azonban azt mutatták, a fészek építése sokkal összetettebb, tanulásra épülő folyamat – tudósított a BBC hírportálja a …

Élőben követhetik nyomon az érdeklődők egy Budapesten élő dolmányos varjú-fészekalj életét az interneten. A Természetfilm.hu és a Filmdzsungel közös kezdeményezése – az Élő adás program – keretében éjjel-nappal üzemelő, nagyfelbontású kamerával szerelték fel az Erzsébet-híd budai hídfőjénél található fészekaljat a Főkert munkatársai segítségével. A dolmányos varjú nem védett, és az utóbbi években Budapesten különösen elszaporodtak. A …

Japán űrhajósok több száz cseresznye magot vittek 2008-2009-ben a nemzetközi űrállomásra, majd visszatérve Japán különböző részein (összesen 14 helyszínen) ültették el azokat óvodák közelébe. A magok közül 265 darab a híres Gifu Buddhista szentélyben levő, közel 1250 éves fáról származik. Az űrbe vitt és nyolc hónap Föld körüli keringés után visszatért magok közül az egyiket …

DNS-vizsgálattal derítette ki a mai és a valaha élt oroszlánok eredetét és evolúciójának történetét egy nemzetközi kutatócsoport. A közös ős mintegy 124 ezer évvel ezelőtt élt. A Durhami Egyetem kutatói mai oroszlánok és kihalt fajok múzeumban őrzött utódainak DNS-ét elemezték, eredményeiket a BBC hírportálja a BMC Evolutionary Biology című szaklap alapján ismertette. Az oroszlán evolúcióját azért …

Fosszilis trágya árulta el, hogy a kanadai vadjuh egyszer már kihalt azon a lakatlan szigeten, ahová néhány évtizede betelepítették – derült ki egy amerikai tanulmányból. Az ősi DNS elemzésével és más eljárások segítségével megállapították, hogy a Kaliforniai-öbölben található Tiburón-szigeten valaha élt a kanadai vadjuh, ám valamikor a VI. és XIX. század között kihalt – tudósított …

Egyelőre sikerült blokkolnia Magyarországnak azt a kezdeményezést az uniós tagállamok képviselőiből álló testületben, amely potenciálisan azzal a veszéllyel fenyeget, hogy uniós tiltólistára kerül az akácméz alapanyagát adó fehér akác – közölte Várhelyi Olivér Magyarország egyik uniós nagykövete. A kezdeményezés lényege és eredeti célja az olyan, agresszíven terjedő, behurcolt, nem őshonos növény- és állatfajok visszaszorítása, illetve …

A hagyományos kínai gyógyászatban való felhasználásuk miatt megdöbbentő méreteket ölt a tobzoskák illegális kereskedelme – derítette ki egy közös brit-kínai kutatás. Évente mintegy tízezer szállítmányt fülelnek le, de szakértők arra figyelmeztetnek, hogy jóval nagyobb mértékű az illegális kereskedelem. Zsu Zsao-min, a kínai Jünan tartomány erdővédelmi irodájának illetékese az Oxfordi Egyetem kutatóival vizsgálta meg a csempészektől lefoglalt …

Az erdei fenyők erőteljes illata enyhítheti a klímaváltozás hatásait – állapították meg amerikai és finn kutatók, akiknek sikerült azonosítaniuk a folyamatot, amely során a fenyők által kibocsátott illatanyagok aeroszolokká alakulnak. A klímaváltozásra vonatkozó tudományos ismeretekben tátongó egyik legnagyobb lyuk azzal kapcsolatos, hogy a légköri aeroszolok – a levegőben áramló egyszerű részecskék vagy folyadékcseppek – milyen …

Felfedezték, miért nem úsznak még mélyebbre a halak: körülbelül 8,2 kilométernél lejjebb már nem élnének meg egy amerikai kutatás szerint. A mélységi határ fiziológiai oka az a molekuláris működés, amely a halak szöveteit a hatalmas víznyomás ellen védi. Ha mélyebbre szeretnének hatolni, más működési módot kellene kifejleszteniük – idézte a BBC hírportálja az amerikai tudományos akadémia …

Először készített felvételeket a Csendes-óceán egyik legmélyebb pontja, a több mint 7 kilométer mély Új-Hebridák-árok élővilágáról egy nemzetközi kutatócsoport. Felfedezték, hogy a kígyóhalak és a rákok ilyen mélységben is tömegével megélnek, és megállapították, az itt talált élővilág különbözik az eddig tanulmányozott mélytengeri árkokétól – adta hírül a BBC. A kutatók kamerákkal felszerelt leszállóegység segítségével filmezték …

DNS-elemzéssel fedeztek fel egy új, egyedülálló madárcsaládot Ázsiában kínai és svéd tudósok. A verébalakúak rendjébe tartozó család csak egyetlen fajt számlál. A verébalakúak rendjét tanulmányozó kutatók genetikai elemzéssel a családfa tíz különböző ágát azonosították. Azt is felfedezték, hogy a Spelaeornis formosus egyedül ült a maga ágán, és nem mutatott közeli rokonságot a helyi, rá hasonlító …

MENU

Back