A fájdalom bugyrai


A fájdalom olyan élettani védekező mechanizmus, amely valamilyen károsító hatásra alakul ki.

A fájdalom olyan élettani védekező mechanizmus, amely valamilyen károsító hatásra alakul ki. Felhívja a figyelmet a szervezet túlterheltségére, funkció zavaraira, illetve egyes esetekben a kóros betegségekre.

 

A fájdalom olyan élettani védekező mechanizmus, amely valamilyen károsító hatásra alakul ki.

A fájdalom okai:

  • trauma, deformitások,
  • az élettaninál magasabb vagy alacsonyabb hőhatás,
  • görcs,
  • helyi érkaliber-csökkenés,
  • gyulladásnál felszabaduló, fájdalomkeltő kémiai anyagok (bradikinin, prosztaglandinok, hisztamin, noradrenalin, stb.) ,
  • ideggyöki kompresszió,
  • daganat,
  • pszichés zavarok, neurózis, depresszió.

 

A fájdalom érzésének anatómiája

A fájdalom érzékelését a szervezet speciális idegi érzékelői a nociceptorok (fájdalomérző receptorok) végzik. Megtalálhatók a bőrben a bőr alatti szövetekben, izmokban, savós hártyákban és a csonthártyákban is. A fájdalomérző pályák három neuronból állnak. Az első primer felszálló neuron axonja a gerincvelőbe lépve a hátsó szarvban szinapszist képez a második neuronnal. A második neuron a thalamusban végződik, majd innen indul a harmadik neuron, amely a fájdalomérző agyi központba fut. Itt tudatosul a fájdalom.

Az afferens (felszálló) idegi pályákon a fájdalomérzetet a következő idegrostok vezetik:

• A-delta velőshüvelyes idegrostok, amelyeknek ingerületvezetési sebességük gyors, és az ingerület lefűződésről-lefűződésre, ugrásszerűen terjed.

• C-típusú, velőshüvely nélküli rostok, amelyeknek ingerületvezetésük lassú, és pontról pontra terjed az ingerület.

 

A fájdalom kapuelmélete

Melzack és Wall nevéhez fűződik. Az A-delta idegrostok ingerlésével gátoljuk a C-típusú idegrostokon érkező fájdalomingerület továbbjutását a gerincvelőből az agyba.

 

Megjelenési hely szerint háromféle lehet a fájdalom:

1. Felszíni fájdalom: A felületesen elhelyezkedő szövetekből indul ki, hirtelen lép fel, jól körülírható, megjelölhető, éles, szúró, égő jellegű fájdalom.

2. Mély fájdalom: Mélyebb szövetrétegekből indul (izom, ér, csonthártya, ízület.) Kiterjedt, nehezebben körülírható és pontosítható, tompa, húzó, görcsös, zsibbasztó, nyomó jellegű fájdalom.

3. Zsigeri fájdalom: A szervek torziója, görcsös összehúzódása, vérellátási zavara vagy gyulladása okozza. Meghatározása még nehezebb, kevésbé körülírható. Gyakran kisugárzik, ezért határai elmosódottak.

 

A fájdalmakat csoportosíthatjuk a szövet típusa és a szervi megjelenése szerint is.

• Bőrből kiinduló.

• Izom eredetű: mély, tompa izomlázszerű fájdalom, aktív mozgással provokálható. Az izom vagy a benne lévő csomók tapintása fájdalmat válthat ki.

• Ízületi fájdalom:

o Gyulladásos: nyugalomban sem szűnik meg, az ágymelegben fokozódik.

o Mechanikus: terhelésre jelentkezik, nyugalomban megszűnik.

• Csontfájdalmak: terhelésre fokozódhat, a csont nyomása, ütögetése kiválthatja, illetve fokozhatja a fájdalmat.

• Belső szervek fájdalma.

• Ideg- és ideggyöki fájdalom: éles, hasogató, csíkszerű, a gyök vagy a perifériás ideg beidegzési területének megfelelő.

• Trigger-pontok: kicsi, körülírt, hiperérzékeny területek a bőrben, izomban vagy a kötőszövetben.

• Fejfájások

 

Previous Természetes mosás - a mosás természete
Next A fejfájás

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.