Farsang története és szokásai


Farsang - Velencei maszk

Már javában tart a farsangi időszak, lassan kezdetét veszik a tavaszköszöntő bálok és ünnepségek. A vígasságok mellett azonban jelentős történet előzi meg a modern mulatozásokat. Rengeteg hagyományos népszokás kapcsolódik a farsangi időszakhoz, amely január 6-ától, Vízkereszt napjától egészen nagyböjt elejéig, hamvazószerdáig tart.

A farsang eredete

A farsang gyökere egészen az ókori Rómáig nyúlik vissza. Akkor Szaturnusz isten tiszteletére rendeztek hétnapos vígasságokat. Ez az ünnepség terjedt el a középkori Európában. A farsang jellegzetessége, hogy jelentős vallási ünnep nem kapcsolódik hozzá, középkori hiedelmeken és babonákon alapul.

Farsang - Velencei maszkA farsang elnevezése bajor-osztrák szóból származik. A vaschang megjelölés 1283-ban jelenik meg írásos emlékekben, az egész ünnepi periódust jelző fasnacht, fastnacht mellett. A vaschang szó ezzel szemben inkább csak a böjt előtti napokat vagy csak a húshagyó napot jelöli. Magyarországon a XV. században átvett jövevényszót eleinte fassang alakban használták, ami a késői középfelnémet vagy korai újfelnémet vaschang megfelelője. Bod Péter, irodalomtörténész a szó eredetére és a farsang akkoriban bűnösnek vélt szokásaira is utal: „Fársáng vagy Hus-hagyó Kedd Napja. Azt a nevezetet Fársáng a’ Magyarok vették a’ Németektől, a’kik a cantu circulatorum, a’ játékos tréfát motskot üzőknek tselekedetekből formáltak; a’kik sok féle játékokat ‘s bolondságokat indítottak ezen a’ napon, s ez időben vendégeskedvén, nyargalódzván ‘s magokat mulatván. Deákul hivják Bachanalia a’ Bakhusról: értetik pedig ez a’ nap egyenesebben, a’ melly a Nagy Böjt első napját megelőzi, és utolsó Hus-evő nap, mellyet mondanak Carniprivium vagy Privicarnium néha az irásokban: mellyen még a’ Keresztyének között-is sok rendetlen tréfás vétkes dólgok mentenek véghez. Mert némellyek lárvákat vettenek, külömböző nemnek ruhájában öltözenek sok vásotságot fesletséget vittenek véghez: némellyek sok-féle figurás köntösöket vévén magokra, mutatták magokat Pokolból jött lelkeknek: mellyre nézve hellyesen mondották sokan Ördögök Innepének.”

Hazánkban már Mátyás király udvarában is divat volt az itáliai mintára megrendezett álarcos-maszkos dínomdánom. Ám, a XVI.-XVII. században erkölcstelennek vélt szokásai miatt egyes országokban tiltották a farsangi mulatságokat. Mára már a világ számos nagyvárosában jellemző hatalmas ünnepségek rendezése (Rio de Janeiro, Velence). Magyarországon a legnagyobb hagyománya a Mohácson megrendezett Busójárásnak van.

Szokások

A farsang hagyományosan a párválasztás időszaka, korábban házasságkötési és menyegzői szezonnak számított, hiszen az ezt követő nagyböjt alatt tilos volt a lakodalmat tartani. Innen erednek a vénlányokat csúfoló, gúnyolódó szokások is. Ennek a humoros gúnyolódásnak nem kevés társadalmi mondanivalója van, hiszen a közösség által nem elfogadottak, azaz a pártában maradt lányok ellen irányult. Azok ellen, akik a közmegítélés szerint nem tettek eleget kötelességüknek. A csúfolódó szokások olykor kegyetlen humorral veszik célba a vénlányokat. Lényegében e témára épült Csokonai Dorottyája is. A vénlánycsúfolásra utal a tuskóhúzás szokása is. Csokonai így számol be erről a Dorottyához írt jegyzetben: „Tőkét vonni. Szokásban vagyon sok helyeken, hogy mikor a fársáng elmulik, a meg nem házasodott ifjakkal és a férjhez nem ment leányokkal valamely fát vagy tőkét nevetség okáért felemeltetnek, vagy egy helyről más helyre vitetnek. A csinosabbak az olyan személynek zsebébe egy kis forgácsot, szilánkot vagy zsindelyt tesznek, sőt affélét levelekbe s cédulákba is zárnak.” Dugonics András, piarista szerzetes is szól a tuskóhúzás szokásáról: „Régenten azokkal az el adó lányokkal, kik fársángi napokon férjhez nem mentenek, mint valami szilaj kancákkal hus hagyó Szerdán tőkét huzattak a’Magyarok.”

A tuskóhúzást régen főként a Dunántúlon gyakorolták, de ismerték Szatmár megyében is. Ráadásul a nyugati országrészeken még a két világháború között is bevett tradíció volt. Vénlánycsúfoló szokásként Szatmárban a kongózás is divat volt, ekkor Húshagyó kedden a férjhez nem ment lányok ablaka alatt rossz bádog darabot ütögetnek, lármáznak és kiabálnak a fiúk:

Farsang - Szalagos fánk„Hushagyó!
Itt maradt az eladó.
Akinek van nagy jánya
Hajtsa ki a gulyára.”

A farsangi időszakra jellemzőek a táncos mulatságok, amelyek régen szintén a párkeresést segítették. A párválasztás mellett a télűzésnek, és a tavasz köszöntésének is ez az időszaka. A télűzés jellegzetes szimbóluma a kiszebáb-égetés, amikor is – február végén, a tavasz közeledtével – a gyerekek által készített szalmabábot, amely a telet, a rosszat és a gonoszat jelképezi, télűző rigmusok kíséretében égetik el.

Mivel a nagyböjt a farsangot megelőző időszak, melyet a hús és az alkohol elhagyása jellemez, ezért a farsangi mulatságok velejárója a zsíros és fűszeres húsételek fogyasztása. Jellemző ételek a farsangi részeges csirke, konyakos kacsasült és persze az elmaradhatatlan farsangi fánk.

A farsangi időszak jeles napjai

Vízkereszt napja

A karácsonyi tizenketted, azaz a 12 karácsonyi ünnepnapot lezáró nap a Vízkereszt. Háromkirályok napjának is nevezik, mivel erre az időpontra esik a pogány napkeleti bölcsek Gáspár, Menyhért, Boldizsár névnapja is. Az evangélium szerint Heródes király irányította a napkeleti bölcseket Betlehembe, ahol meglelték a kis Jézust, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. Adományukra a tömjénezés szertartása emlékeztet. A Vízkereszt másik evangéliumi története szerint, amikor Jézus harmincéves lett, Keresztelő Szent János megkeresztelte őt a Jordán folyónál és ennek emlékére a Vízkereszt az ünnepi keresztelések napja volt. Ilyenkor a katolikus egyház tömjént és vizet szentel. Vízkereszt a magyar megfelelője a latin egyház Epiphania Domini, az Úr megjelenése napjának is. A január 6-ai ünnep a hétköznapokban valóban a karácsony lezárásának, és a karácsonyfa leszedésének dátuma, illetve a farsangi időszak első napja.

Vince napja

Vince napja január 22-ére esik, melyet termésjósló napnak is neveznek: “Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince” – tartja a közmondás. E napon a szőlőtermelők figyelik az időjárást: ha szép, napos az idő, akkor jó, ha azonban ködös, borús, akkor rossz bortermés várható szüretkor.

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja

Ez az egyházi ünnep és időjósló nap február 2-ára esik. Vallási jelentősége, hogy József és Mária ez alkalommal mutatta be áldozatként a két galambfiókát. Ekkor szentelték az Úrnak az elsőszülött fiút. Vallási szertartásokra jellemző a gyertyaszentelés, amikor felavatják az emberi természetünket jelképező gyertyákat, hogy az isteni fény kiáradjon és eltöltsön bennünket is. A népszokás szerint, ha ezen a napon a medve kijön a barlangjából, és napos időt talál, azaz meglátja az árnyékát, akkor visszamegy aludni, mert újra hideg idő várható. Azonban, ha borús idő és hideg fogadja kint, a tél hamar véget ér.

Balázs napja

Balázs napján, február 3-án többféle népszokással is találkozhatunk. Főként diákokról és gyerekekről szóló ünnepnap ez, mely egy újabb okot ad a jelmezes, maszkos felvonulásra. Eredete Szent Balázs püspökhöz kötődik, aki a fulladástól mentett meg egy gyermeket. Ezért ezen a napon gyertyát és almát szenteltek, s ezeket a gyermekek torokfájásának gyógyítására használták. Ezen kívül Balázs napját az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, és az időjárásjóslás napjának is tartották régen. Jellemző volt, hogy ekkor a diákok jelmezbe bújva adományokat gyűjtöttek az iskolájuk, illetve főként tanítóik számára, akik cserébe megvendégelték diákjaikat. A balázsolás fogalma mára már nem annyira jellemző, pedig még a cseh, morva, szlovák területeken is ismert szokás volt.

Farsang farka

A farsangi időszak utolsó három napját a „farsang farkának” nevezik. Ezek a felszabadult mókázás igazi napjai. „Felkötjük a farsang farkát” – mondták még ötven éve is az idősebbek, ha farsang idején meglátogatták a rokonokat, barátokat, ismerősöket, vagy szórakozni mentek. Régi hagyomány a Balaton-felvidéken az „asszonyfarsang”, melyet mindig farsanghétfőn rendeztek. Ekkor a lányok, asszonyok férfiruhába bújtak, és férfi módra mulattak egész nap. A farsang farkának néhány napja alatt rendezik meg ma is a karneválokat, ahogyan a velencei, vagy riói ünnepet, úgy a magyarországi legjelentősebb farsangi eseményt, a mohácsi busójárást is.

Húshagyó kedd

A farsangi ünnepek lezárása. Illetve, ahogy az elnevezés is utal rá, ez az utolsó nap, amikor még lehet húsételeket fogyasztani. E napon éjfélig tartó táncos, zenés mulatozásokat tartottak.

Hamvazószerda

A nagyböjt első napja, mely a Húsvét előtti 40. napra esik. Az ünnep latin neve, a quadragesima, melynek fordítása negyvenedik. Ha az amúgy sem egyszerű számításnak egy kicsit utánajárunk, meglepő eredményre juthatunk. A dátumot másképpen számolják az egyházi és a világi naptárakban. Ennek az oka, hogy az egyház a vasárnapokat Krisztus feltámadásának emlékünnepeként tartja számon, így a böjti időszak vasárnapjait is, melyeket nem számolnak bele abba a bizonyos 40 napba. Így például 2013-ban a Húsvét március 31-ére esett, ha ebből visszaszámolunk 40 napot, akkor a hamvazószerda február 20-ára esik, azonban a vasárnapok elhagyásával kijön, hogy a hamvazószerda február 13-án volt. A 2014-es évet tekintve, mivel a Húsvét április 20-ára esik, ezért a hamvazószerda március 5-én lesz.

A szárazszerdaként vagy a böjtfogó szerdaként is emlegetett nap, a II. vatikáni zsinat óta számít szigorú böjti napnak. E napon háromszor szabad étkezni, és csak egyszer jóllakni. Ezzel a nappal veszi a kezdetét a Húsvétot megelőző nagyböjti időszak. Az önmegtartóztatás szabályai egyre inkább lazulnak, de hamvazószerdán és a nagyböjt többi pénteki napján az egyház a hús elhagyására kéri híveit. Továbbá fontos ilyenkor a lelki és szellemi megtisztulás is.

Torkos csütörtök

A félreértések elkerülése végett, a torkos csütörtök vagy más néven kövércsütörtök, valóban a böjti időszakra esik. Ennek az oka, hogy a farsangi és főként a húshagyókeddi mulatságok utáni engedményként, ezen a napon még el lehet fogyasztani a maradékot és még egyszer jól lehet lakni a nagyböjtöt megelőzően. Néhány éve a hazai éttermek újraélesztették ezt a hagyományt, és ilyenkor kedvezményekkel várják a vendégeket. Érdemes tehát már most beírni a naptárba március 6-át, az idei Torkos Csütörtök napját. Nem ritka jelenség már a több napos rendezvény sorozat sem, amiért elsősorban a turisztikai marketing fogyasztásösztönző technikája a felelős és persze a még nagyobb nyereség elérése az oka.

Farsang - Busójárás

Busójárás

Magyarországon a legismertebb farsangi népszokás a mohácsi busójárás. A farsangvasárnap megrendezett ünnepség elsősorban egy télűző szertartás, melynek hagyományai a sokácokhoz nyúlnak vissza. A hangos, zajos ünnepségen a férfiak fűzfából faragott maszkot, bundát, csizmát és bő gatyát húznak. Ijesztő küllemükkel bíztatják a tél elvonulását és a tavasz beköszöntését. Természetesen erről a rendezvényről sem hiányozhatnak az igazi magyar húsételek, ami ezt az ünnepséget is egy igazi gasztronómiai élménnyé változtatja.

Previous Eltér a BCE és szaktárca álláspontja
Next A 2014. évi XXII. téli olimpia számokban

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.