Harangok és legendák


Harangok érdekes legendái és mondái

A harangok amellett, hogy több ezeréves múlttal rendelkeznek, azon kevés tárgyaink közé tartoznak, amelyek változatlanok maradtak mind alakjukban, valamint funkciójukban.

Harangok és legendák több ezeréves múlttal rendelkezik

A templomokban a harangok egészen távolig elhallatszó szép, zengő hangon szólalnak meg, mind a mai napig. A www.magyarharangok.hu oldal egyetlen szép mondattal össze tudta ezt foglalni: „Gyász és örömünnep, viszály és összefogás, emlékezés és büszkeség, hit és csüggedés kötődik hozzájuk, vagy jelenik meg a feliratukon.”

A régebbi időkben harangok jelezték az emberek számára az élet különböző történéseit. Misére hívták őket, harangoztak reggel és este, valamint vihar közeledtével, sőt halálesetkor is. A harangokat történetek és legendák is övezik, amik lehetnek hátborzongatóak, könnyesen szépek vagy éppen hősiesek.

Galgahévíz titokzatos harangja

Galgahévíz titokzatos harangjának legendája egészen a tatárjárás időszakára nyúlik vissza. A legenda szerint, amikor a tatárok betörtek Magyarországra, a helyi lakosok azért, hogy a tatárok ne rabolhassanak el semmit, összeszedték a kolostor összes kincseit és elásták azokat. A templom harangját pedig elsüllyesztették a közeli mocsárban. Úgy tartják, ha veszély közeleg, a harang megszólal a föld mélyéről.

Azonban a szerb alapítású Grábóc község ezt a legendát másképp meséli. Az ő legendájuk szerint a kolostortól nem messze volt egy falu és egy templom. A harangot elásták, ami újhold idején, éjfél tájban szólal meg.

Nyíregyháza legendája, Harangod

Az 1200-as években Nagykállótól nem messze volt egy kis falu, Búzna Dada. A falu népe a hírnököktől azt a hírt kapta, hogy jönnek a tatárok, akik gyilkolnak, fosztogatnak és elégetnek mindent. Így hát a falubéliek mindent, amit csak lehetett magukhoz vettek, élelmet, állatot, tárgyakat és egy mocsárba menekültek. A templom felé azonban egy öreg pap megállította őket és azt kérte tőlük, hogy vigyék magukkal a harangot is. Az emberek nem kellett kétszer mondani, már vitték is magukkal a harangot, majd tutajra szálltak.

Csakhogy a tutaj megbillent és a harang a vízbe merült. Búzna Dada egykori lakói felépítettek egy új települést, Kállót, ahol templomot is építettek, ám az sokáig harang nélkül állt. A legenda szerint olykor őszi estéken, észak felől még hallani az elveszett harang hangját. A régiek állítólag, ilyenkor azt mondták az öreg papnak: „Hallod, atya! Ott szól a harangod!” Ma már azt a települést, ahol a harang elveszett, Harangodnak hívják.

Eszter-harang

Bató István kereskedőnek és feleségének Imre Eszternek 1837-ben született egy kislányuk, akit ugyancsak Eszternek neveztek el. A leány 18 éves korában férjhez ment egy ügyvédhez, Piskóty Jánoshoz. Azonban a férfi rövid időn belül meghalt, Eszter pedig visszaköltözött az atyai házba. Ám nemsokára ő is életét vesztette. A Bató családot nagyon megrázták a történtek, Eszter szobáját éveken keresztül érintetlenül hagyták.

Bató István lánya emlékére hatalmas harangot öntetett. A szájhagyomány szerint a család az összes ékszerét eladta a harangöntés érdekében. A harangot a lány halálának évfordulóján 1866. május 13-án szenteltették fel és szólaltatták meg először. A szoba ma a Nyilas Misi Református Ifjúsági és Missziós Központban található meg.

Harangok és legendák, déli harangozásról szóló igaz történeteDéli harangszó

II. Mehmed szultán serege, 1456-ban Magyarország ellen indult el. Ugyanebben az évben június 29-én III. Callixtus (magyarosan Kallixtusz) pápa bullájában elrendelte, hogy a templomokban a harangokat délután 15:00 és 18:00 óra között félóránként szólaltassák meg, háromszor. Ugyanígy naponta háromszor imádkozzanak a hívek. 1456-ban minden idők egyik legnagyobb keresztes hada gyülekezett Bécs környékén.

Azonban a keresztesekig a szultán serege nem jutott el, mivel a Hunyadi János és a Kapisztrán János által vezetett sereg megállította őket Nándorfehérvárnál. A végső összecsapás 1456. július 22-én volt, amikor Hunyadiék megsemmisítő csapást mértek a szultáni seregre. Bár sokan ezt a győzelmet, az ima erejének tulajdonították, az tévhit, hogy a pápa a nándorfehérvári csata győzelmének emlékére rendeltette el a déli harangozást.

Évekkel később VI. Sándor pápa a korábbi III. Callixtus pápa bulláját megújította 1500. augusztus 9-én, ez szólt arról, hogy „a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg jelezve, hogy a kereszténység védelme, az összetartás minden időben és minden helyen fontos kötelesség.”

Harangmonda

A templomi harangokhoz azonban helyi, történeti, illetve szokásmagyarázó mondák is kötődnek. Magyarország talán egyik legismertebb történeti mondája az, amikor a magyarok a törökök elől kútba, mocsárba süllyesztik a harangot. Sok történet úgy tartja, hogy a harang, minden hetedik év karácsonyán megszólal. Mondák szólnak a nem szokványos időpontokban történő harangozásról is, mint például Kőszegen minden nap 11 órakor harangoznak. A monda szerint azért 11 órakor, mert ekkor űzték ki csellel a törököket a magyarok.

Magyarországon a harangok népszerűségét a sokféle közmondás is tanúsítja. Mint például a szófukar emberre azt szokták mondani, hogy hallgat, mint a néma harang. Ha valaminek az elmúlását észlelik, arra pedig azt, hogy megkondítják felette a harangot. A reménytelen kimenetelű dolgokra: ennek már harangoztak. A magas emberekre azt szokták mondani, hogy hosszú, mint a harangláb.

A harangmondák, illetve legendák nem csak Magyarországon, de a világ számos táján, városokban és falvakban egyaránt ismertek.

Kívánságteljesítő harang

Az 1534-es években Bledi-sziget várában, Szlovéniában élt egy fiatal és vigasztalhatatlan özvegy. A férjét a rablók megölték majd a testét az ottani tóba dobták bele. A fiatal özvegy az összes ékszerét, aranyát és ezüstjét összegyűjtötte, azzal a céllal, hogy egy kis harangot öntet ki belőlük a férje emlékére, valamint a szigeti kápolna részére.Azonban a harang nem érkezett meg, mivel egy nagy vihar felborította azt a csónakot, amin a harangot szállították. Szomorúságában az özvegy eladta minden vagyonát, a bevételt egy új templom felépítésére adományozta, majd belépett egy kolostorba, ahol hátra lévő életét élte. Halála utána a pápa Franziskusu Patavinus harangot öntetett emlékére és elküldette a Bledi-szigetre. A legenda úgy tartja, ha a harangot valaki megkongatja, annak teljesül a kívánsága.

Napsütést hozó harang

A Zsigmond-harang Lengyelország legnagyobb harangja, melyet I. Zsigmond kérésére öntöttek ágyúkból, 1520-ban. A harang 11 tonnás, 2 méter magas, nyelvének a súlya pedig 3 mázsa, lengyel és litván címer díszíti. A harang megszólaltatásához 8-12 ember szükséges. A legenda szerint a harang hangjára a nap kisüt és eloszlanak a felhők. Egy másik legenda szerint pedig, ha egy lány megérinti a harang nyelvét, akkor hamarosan megházasodik majd. A harangot csak fontos események alkalmával, egyházi ünnepeken, valamint állami ünnepeken szólaltatják meg. Mint például, az új pápa megválasztásánál, vagy húsvétkor. Utoljára a lengyel elnök gyászszertartása alatt szólaltatták meg, 2010-ben.

Angliai Atlantisz

1286-ban az angliai várost, Dunwich-t, amely a kor legjelentősebb kikötővárosa volt, egy tomboló vihar az egész települést lerombolta. Később, a 14. században két özönvíz csak újabb épületeket sodort el, az erózió hatására az épületek nagy részét elnyelte a tenger. Stuart Bacon a Southampton Egyetem régészprofesszora Dunwich város feltárását kezdeményezte 1970-ben. Az eltűnt város hat templomát, egy kolostorát, valamint három kápolnáját találták meg a tenger mélyén. A kis város lakói szerint, még a mai napig is hallják a tengeri hullámokból kiszűrődő harangok zúgását.

Az ellopott harang

Egy középkori legenda szerint, Newingtonban az ördög személyesen elvitte a templom harangjait, mivel bosszantotta a misére hívó harangok zendülése. Az ördög oly erővel ugrott le a templom tornyából, hogy patájának nyoma, ma is látható a katedrális előtti köveken.

Álombeli látomás

Úgy tartják, hogy a csengők és harangok létezését talán a következő itáliai legendának köszönhetjük. Campana tartománybeli Nola város akkori püspökének álombeli látomása volt. Miután a püspök esti imádsága közben elaludt, ragyogó angyalkák vették körül, akiknek a kezeikben virágok voltak. Amint az angyalkák megrázták a virágokat, azok csilingelő hangon megszólaltak. A legenda szerint lett a harang olasz neve: campana.

A legendával ellentétben tudjuk, hogy már Kr. előtt a kelták és az egyiptomiak is használtak kisebb csengőket és harangokat, igaz ezek a keresztények harangjától különböztek. A keresztények régebben csupán a kolostorokban, a szerzetesek összehívására használták a harangokat. Majd 606-ban Sabinianus pápa rendelte el a rendszeres harangozást. A harang szavunk az ótörök jövevényszavaink közé tartozik.

Ma már sajnos kevés olyan ember akad, aki harangöntéssel foglalkozik.

Habár szerencsére némely országban, ahogy Magyarországon is, apáról fiúra maradt fenn ez a csodálatos szakma. Magyarország híres 18. századi harangöntői, Steinstock József, Nuspichker János, Zechenter Antal, Kohl János és Litmann Antal. A 19. század harangöntőiről sem szabad megfeledkeznünk, név szerint, Eberhard Henrik, Schaudt András, Id. Walser Ferenc, Thury János és Ferenc, Pozdech József, Hilzer Ignác, valamint Seltenhofer Frigyes és fia. A 20. század harangöntői pedig, Szlezák László, F. W. Rincker, Novotny Antal, Ifj. Walser Ferenc, Szlezák Ráfael. Ma például Szlezák László és Gombos Miklós viszi tovább a harangöntés szakmáját, amit ez a nagyon érdekes videó is bemutat.

Previous Feladatok és megoldások deriválás témakörben
Next Szélsőérték-számítási feladatok

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.