A himalájai templomok földrengésekről mesélnek


A himalájai templomok földrengésekről mesélnek

Az indiai templomok megdőlt oszlopai, repedezett lépcsői és megcsúszott kőboltozatai a földrengések rekonstruálására használhatók.

A himalájai templomok földrengésekről mesélnekEgy új kutatás szerint a Himalája ősi romjai a régió legnagyobb földrengéseiről fednek fel történelmi részleteket. Mayank Joshi és V. C. Thakur az indiai Wadia Himalája Földrajzi Intézet földrengéskutató archeológusai a Himalája északnyugati  területén lévő Kasmír „szeizmikus hegyszoros”, Himachal Pradesh körzetének két városában tanulmányozták a bonyolult megrongálódási jeleket. Rájöttek, hogy az épületek deformációi a területen végbemenő földrengések tevékenységi mintáit rajzolják ki, amelyek segíthetnek megjósolni a földrengéseket.

A modern mérési technika megléte előtt bekövetkező földrengések erejének megállapítása nem egyszerű feladat. Sok mindent a kövek deformáltságából és a róluk szóló történetekből kell kikövetkeztetni. Van azonban egy másik hasznos archívum a földmozgásokról: a kő épületek, mint amilyenek a templomok. Azok a földrengések, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy megrázkódtassák őket, de nem elég erősek a lerombolásukhoz, olyan beszédes jeleket hagynak maguk után, mint a megdőlt oszlopok és repedezett lépcsők.

Az épületek természetes öregedése nem hagynak ugyanilyen konzisztens mintákat.

A himalájai templomok földrengésekről mesélnekAz északnyugat Himalája területén bekövetkező földrengések nagyságának megállapításához Joshi és Thakur a Ravi folyó mellett fekvő Bharmour és Csamba városokban lévő, 3-6 méter magasságú templomokat tanulmányozták. Ezek a hetedik században királyok számára épültek. A kutatók a földrengések felméréséhez meghatározták a megdőlt oszlopok dőlésszögét, a lépcsők repedéseinek nagyságát, és a tetők, boltozatok elmozdulásának számát. Csambában olyan földrengés okozta rongálódás bizonyítékait találták meg, amely esemény 1555-ben történhetett, míg a Bharmourban vizsgált templomok rongálódásai valószínűleg egy 1905-ös esemény eredményei.

Ilyen részletes információk nem csak a szakértőknek segítenek megérteni a múltbéli földrengések erősségét, hanem a jövőbeni események előrejelzésében is szerepet játszanak. Az 1555-ben történt földrengésről például azt gondolják, hogy középpontja a Srinagar völgy területére esik, amely Csambától 200 kilométerre esik északnyugati irányban. Joshi azt mondja, ha a földrengés hatása egészen Csambáig terjedt, akkor a „Srinagar és Csamba közötti területen 451 éve nem volt nagyobb földrengés”.

Az a feszültség, ami azóta felgyűlt, teszi hozzá Joshi, a 2005-ben Kasmírban bekövetkezett földrengéshez hasonló erősségű földmozgást eredményezhet ─ 7,6 erősségű földrengést, amely akkor több, mint 85 000 ember halálát okozta.

Forrás: Cosmos Magazin

Previous 75 ezer hallgató került be felsőoktatási intézményekbe
Next Római kori erőd tornyát tárták fel Környén

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.