Hogyan szabaduljunk meg rossz szokásainktól?


Az ELTE Emlékezet, Nyelv és Idegtudomány Kutatócsoportja új eredményeket publikált a viselkedésünk és szokásaink hátterében zajló idegrendszeri és pszichológiai folyamatokról.

Hogyan szabaduljunk meg rossz szokásainktól?Automatizmusaink, szokásaink annyira az életünk részei, hogy gyakran észre sem vesszük őket. Ha azonban elmegyünk Londonba, egyből látjuk, hogy hozzáférhető tudásunk ellenére először balra nézünk, amikor át akarunk menni az úton. Nagyon nehéz átírni a meglévő automatikus készségeket, szokásokat. Vért izzadunk, amikor angolul beszélve próbáljuk helyesbíteni magyar akcentusunkat, vagy amikor a rosszul megtanult nyelvtani formát próbáljuk helyreigazítani. A sportban szintén megfigyelhetjük, hogy mennyire nehéz megszabadulni a korábban rosszul elsajátított mozdulattól, például egy helytelen tenyeres ütéstől. De társas és érzelmi helyzetekben is nap mint nap megfigyelhetjük a jelenséget. Tudjuk előre, hogy partnerünk mit fog mondani. És amikor azt mondja, amit vártunk, nem tudjuk felülírni automatikus társas és érzelmi reakcióinkat: mérgesek leszünk és kiabálunk. Az addikciók is idesorolhatóak: a jó érzés, hogy rágyújtunk egy cigarettára vagy szivarra, és az ezzel járó rituálé mélyen belénk vésődhet. Vajon felül lehet írni beidegződéseinket? Többek között ezekre és hasonló ilyen kérdések keresi a választ kollégáival együtt Németh Dezső egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője.

Annak ellenére, hogy az automatizmus létezésével tisztában van a tudomány, a jelenség természettudományos vizsgálatára eddig csak korlátozottan álltak rendelkezésre módszerek. E bben a tekintetben hozott rendkívül újat az Emlékezet, Nyelv és Idegtudomány Kutatócsoport – Szegedi-Hallgató Emese, Janacsek Karolina, Németh Dezső és kollégáik –, amikor kifejlesztett  egy módszert, melynek segítségével természettudományos módszerekkel vizsgálhatóak a végbemenő idegrendszeri és pszichológiai folyamatok. Kutatásuk célja az volt, hogy feltárják, milyen faktorok határozzák meg szokás jellegű viselkedésünket és megváltoztatását.

Az ELTE, az  MTA és a Szegedi Tudományegyetem közös kutatásának eredményei azt mutatják, hogy akkor is át tudjuk írni  viselkedésünket, ha erre explicit instrukciót nem kapunk.

Hogyan szabaduljunk megHa például külföldre költözünk, el tudjuk sajátítani a helyi akcentust, akár tanár nélkül is. Természetesen az explicit instrukció segíti az áthuzalozást, de nem feltétlenül szükséges hozzá. Az eredmény felvet egy további fontos kérdést: vajon az átírás után a régi szokás megmarad vagy teljesen kitörlődik az agyunkból? A kutatás erre is válaszol: az eredmények azt mutatják, hogy a sikeres átírás után nem tűnik el a korábban megtanult viselkedésforma. Az új és a régi tudás egymás mellett, párhuzamosan létezik, igaz, a régi már nehezebben érhető el.

A kutatócsoport által kidolgozott módszer segítségével számos agykutatás célozhatja meg sikeresen az áthuzalozás kérdését, ezáltal új terápiás és fejlesztő módszerek születhetnek, melyek segíthetnek kitörni szokásaink börtönéből.

Previous Poláros viking iránytű van a szemünkben?
Next Fogy a magyar lakosság

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.