Kutya és ember agyműködésének összehasonlítása


Elsőként hasonlították össze a kutya és az ember agyműködését magyar kutatók

A napokban arról adtak hírt, hogy elsőként a világon magyar kutatók hasonlították össze a kutya és az ember agyműködését.

Elsőként hasonlították össze a kutya és az ember agyműködését magyar kutatókA Current Biology tudományos folyóirat friss számában megjelent tanulmány beszámol arról, hogy a kutatók kimutatták a kutya agyában éppúgy létezik egy fajtársak hangjára érzékeny terület, mint az emberében. Ráadásul a kutya agya az emberéhez hasonló módon érzékeli a hangokban rejlő érzelmeket is, így a két faj közti kommunikáció sikerének ez lehet az egyik titka. Az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai több mint húsz éve foglalkoznak kutyák viselkedésének kutatásával. A kutyák ugyanis több tízezer éve élnek az ember közelében, hasonló társas környezetben, hasonló ingerek között.

„Sokkal kézenfekvőbb az ember szociális funkcióit a kutyával összehasonlítani, mint például a majmokkal – magyarázta az MTI-nek Andics Attila, a kutatócsoport munkatársa. Azért is izgalmas a kutya és az ember agyműködésének összevetése, mert törzsfejlődési szempontból viszonylag távol állnak egymástól, legutóbbi közös ősük mintegy 100 millió éve élt a Földön – szemben például a makákóval, amellyel közös ősünk mindössze 30 millió éves. Keveset tudunk arról, mennyire hasonlóak azok a folyamatok, amelyekkel a szociális információt a két faj feldolgozza, mivel eddig nem tudtunk belenézni a kutya agyába” – tette hozzá Andics Attila.

Vizsgálati helyzetben a kutyák más fajokhoz képest rendkívül készségesek, láthatóan örülnek, hogy ott lehetnek, ezért könnyebb nagy egyedszámban is tanulmányozni őket. A nagy számú kutyán elvégzett kutatás úttörő jelentőségű az összehasonlító neurobiológia terén is. Most először nyílik lehetőség arra, hogy közvetlenül össze lehessen hasonlítani az ember agyának működését egy olyan állatéval, amelynek ősei 100 millió éve váltak el a mi őseinktől. Ily módon a ragadozók közé sorolt kutya agyának tanulmányozása alapvető adatokat szolgáltathat az emlősök evolúciós sikerének megértéséhez is.

A kutatócsoport most a két faj hangokra adott reakcióit vizsgálta, mert az ember esetében mintegy 14 éve ismeretes, hogy létezik egy agyterület, amely különösen érzékenyen reagál a fajtársak hangjaira. Sokak szerint fontos evolúciós lépés lehetett ennek a területnek a megjelenése a nyelvi képességek kialakulásában. A kutatók szerint két fő eredményt hozott a kutatás. Az egyik, hogy a kutyák agyában is találtak a fajtársak hangjára érzékeny területet, ráadásul körülbelül ugyanott is helyezkedik el, mint az emberi agyban. A vizsgálatban résztvevő alanyoknak (kutyáknak és embereknek) érzelemmel teli hangokat közvetítettek – morgás, vad vakkantás, nyüszítés, sírás, játékos vakkantás, nevetés -, és azt nézték, hogyan hat az érzelmi töltet változása a kutyákra és az emberekre. A másik kulcseredmény az, hogy a kutyák agya az emberéhez nagyon hasonlóan dolgozza fel az érzelemi információkat. Ha az érzelem pozitívabb, körülbelül ugyanaz a korai hallókérgi agyterület reagál érzékenyebben embernél és kutyánál is, függetlenül attól, hogy ember- vagy kutyahangot hallanak.

Vizsgálati helyzetben a kutyák rendkívül készségesek, láthatóan örülnek, hogy ott lehetnek, más fajokhoz képest ezért könnyebb nagy egyedszámban is tanulmányozni őket.A kutatók úgy vélik, a két faj közötti kommunikáció sikerét nagyban segíti, hogy azonos agyterületek hasonlóan reagálnak a hangok érzelmi töltetére. A kutyák teszteléséhez nélkülözhetetlen volt, hogy az emberekhez hasonlóan mozdulatlanul feküdjenek az MRI-készülékben. Gácsi Márta etológus, a kutatócsoport munkatársa erre olyan tréninget fejlesztett ki, amely az úgynevezett modell-rivális technika egyes elemeit alkalmazza. Ez annyit jelent, hogy míg egy tapasztaltabb kutyát dicsértek, jutalmaztak a mozdulatlan hasalásért a szkennerasztalon, egy másik, tapasztalatlanabb kutya az asztal mellől figyelhetett és így hamarosan már alig várta, hogy ő lehessen a következő. A kutatók megmérték a kutyák és az emberek agyi aktivitását, miközben összesen csaknem kétszáz, a nyüszítéstől és zokogástól egészen a játékos csaholásig és nevetésig terjedő kutya- és emberi hangot közvetítettek nekik.

Megfigyeltek különbségeket is: az ember hallókérgi területeinek csak három százaléka aktiválódik erősebben a nem élőlénytől származó zajokra, míg kutyáknál ez az arány 48 százalék. Tehát az emberi hallókéreg szinte teljesen az emberhangokra optimalizálódott, a kutyáé ennél sokkal heterogénebb.

Previous A Téli Olimpia történelme
Next Csodás újjászületés egy csendes-óceáni atollnál

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.