A magyar szövegfolklór legújabb eredményeit összegzi az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontban készülő Magyar Népköltészeti Lexikon,

amelyben a klasszikus műfajok mellett az élő népköltészet olyan formáiról is lehet majd olvasni, mint a falfirka vagy az sms. A hiánypótló mű szerzőgárdájának célja megmutatni, hogy a folklór több, mint  történeti anyag. Nem kizárólag a feltámasztott és fesztiválokon megjelenő népköltészetet jelenti, hanem a mindennapjainkat átszövő, élő és eleven kultúrát is.

„Minden tudományágnak szüksége van arra, hogy időről időre újragondolja szakterületének alapvető fogalmait és az új kutatások tükrében meghatározza a maga kereteit, kijelölje új határait. Így van ez a folklorisztikában is, különösen azért, mert az elmúlt évtizedekben alapvetően változott meg az a közeg, amelyben a kutatók a népköltészet jelenségeit vizsgálják. Ennek következtében a népköltészet fogalma is átalakult. A klasszikusnak mondott műfajok eltűntek vagy a peremre szorultak. Újak születtek, amelyek sokkal életképesebbek, sokkal szélesebb körben ismertek, mint amilyenek a hagyományosak voltak” – hangsúlyozta Szemerkényi Ágnes, az MTA BTK Néprajztudományi Intézet folklór témacsoportjának vezetője, a készülő kötet szerkesztője.

Ismertetése szerint a kutatók a címszólistát öt nagy tematikai csoportba – a népköltészet alapvető fogalmai, a népköltészeti műfajok meghatározása, a különböző műfajok típusai és a bennük található motívumok, a folklorisztika fontosabb tudománytörténeti eseményei és személyiségei, valamint intézmények a folklorisztikában – rendezve alakították ki a 2800 egységből álló tervezetet. A címszavakban a klasszikus folklórműfajok, például a mese, a ballada vagy a monda mellett a technikai eszközök gyors fejlődése következtében átalakuló kommunikációs formák nyomán született új műfajok is megjelennek.

„Bemutatjuk majd az internet- és sms-folklór jellegzetességeit, de szeretnénk felhívni az olvasó figyelmét arra, hogy a mindennapokban jelen levő számos jelenség – a reklámtól a falfirkáig – is a népköltészet részének tekinthető” – mondta Szemerkényi Ágnes.

A kötetben helyet kapnak az új születésű városi folklórt bemutató címszavak és a Magyarországon meghonosodott új szokásokat, például a Valentin-napot a néprajztudomány szemszögéből tárgyaló összefoglalók is. Szócikk készül egyebek mellett a halandzsáról, a húsvéti locsolóversekről, a tündérmesék kedvelt alakjáról, és megtudhatja az olvasó, hogy mi az a latorvers, de tudományos igényű magyarázattal szolgál majd a lexikon a rejtvényekről, a viccekről és a folklorisztikában eddig kevéssé kutatott jelenségekről, például a fohászról is.

A szerkesztő tájékoztatása szerint a szócikkek írásának befejezését 2015-re tervezik, a kötet várhatóan 2016 végén jelenik meg.