A magyar társadalom negyede a legalsó rétegbe tartozik


MTA-GfK: a magyar társadalom negyede a legalsó rétegbe tartozik

A magyar társadalomból lényegében hiányzik a középosztály, a társadalom szerkezete az ideális rombusz helyett körtére hasonlít, az alsó rétegek a legnépesebbek

MTA-GfK: a magyar társadalom negyede a legalsó rétegbe tartozik– hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja (MTA TK) és a GfK piackutató intézet közös kutatásának eredményeit bemutató budapesti sajtótájékoztatón.

Sugatagi Gábor, a GfK munkatársa elmondta: különleges vizsgálat az Osztálylétszám 2014, hiszen a korábbiakkal ellentétben nem csupán egy szempont – például a jövedelem – alapján osztották fel a társadalmat, hanem azt vizsgálták, hogy három különböző tőketípusból mennyi áll rendelkezésére egy-egy réteg számára. A figyelembe vett tényezők a gazdasági tőke – jövedelem, vagyonelemek, megtakarítások -, a kulturális tőke – magas kultúra fogyasztása, internethasználat, szabadidős tevékenységek – és a kapcsolati tőke – ismerősök száma, társadalmi helyzete, segítőkészsége – voltak.

Róbert Péter, az MTA TK Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a kutatócsoport vezetője ismertetése szerint ezek alapján az eredmények azt mutatják, hogy a magyar társadalom legnagyobb rétege (23 százalék) a leszakadtak köre, akik jelentős adósságokkal és szegényes kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, kultúrafogyasztásuk elhanyagolható, többségük munkanélküli, közfoglalkoztatott vagy segélyt kap. A munkások csoportját (16,5 százalék) hasonló vagyoni, kulturális és kapcsolati tőke jellemzi, mint a leszakadtakat, az egyetlen jelentős különbség, hogy szakmunkás végzettségük nyomán van munkahelyük. A „körte” csúcsán az elit helyezkedik el (2 százalék), az ide tartozók gazdagok, többségükben felsőfokú végzettségűek, kapcsolati szempontból viszont ez zárt csoport, és a státusz szinte örökletes.

A kutatócsoport vezetője a kutatás fontos megállapításának – és egyúttal meglepően uralkodó jelenségnek – nevezte, hogy óriási a szakadék a fővárosi, nagyvárosi, illetve a vidéki, kisvárosi területek között: a legfelső három osztály kizárólag nagyvárosokban, míg az alsó rétegek döntően vidéken élnek. Ez is mutatja a rétegek elkülönülését: az osztályok közötti átjárás korlátozott, lejjebb csúszni könnyű, feljebb lépni meglehetősen nehéz – folytatta az eredmények ismertetését Róbert Péter. Emellett az ezredfordulón megfogalmazott várakozások nem teljesültek, és Magyarországon a mai napig nem alakult ki a középosztály – jegyezte meg.

Mint mondta, a vizsgálat egyik fő kérdésével – hogy milyen erős Magyarországon az osztálytudat – kapcsolatban megállapították, hogy a többség számára nem fontos az osztályhoz tartozás. Róbert Péter hozzáfűzte: az idősebbek számára az osztálykérdésnek van egy negatív konnotációja, a fiatalok pedig „már túl vannak ezen”, és inkább értékek, szokások alapján határozzák meg magukat. Az MTI kérdésére, hogy a gyenge osztálytudat negatív jelenségnek tekinthető-e, nemmel felelt, hozzátéve: az jelentene problémát, ha más tényezők mentén sem tudnák magukat meghatározni az emberek.

Az idén február és április között felvett vizsgálatban mintegy 15 ezren online kérdőíven keresztül, ezren pedig személyes megkérdezésen keresztül vettek részt, az adatokat megfelelően súlyozták, így az eredmények reprezentálják a magyar társadalmat – hangsúlyozták.

Fotó: Balogh Zoltán

Previous Természetvédelmi Világszövetség - új vörös lista
Next Több mint 10 ezer öngyilkosságot okozott a gazdasági válság

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.