Magyarok a nemzetközi parlagfű-kutatásban


Magyarok a nemzetközi parlagfű-kutatásban

Nemzetközi kutatási program indult a sokaknak egészségügyi panaszt okozó, a szántóföldi növénytermesztésben nagy károkat előidéző gyom, a parlagfű komolyabb megismerése érdekében.

Magyarok a nemzetközi parlagfű-kutatásbanA svájci fribourgi egyetem irányításával SMARTER néven zajló hároméves tudományos kísérletben magyar kutatók is részt vesznek. Dorner Zita a gödöllői Szent István Egyetem Növényvédelmi Intézetének docense elmondta: a téma azért foglalkoztatja a tudományt, mert a globális felmelegedés kísérőjelenségeként az özönnövényként számon tartott parlagfű olyan, tőlünk északabbra fekvő országokban is teret hódít és gondokat okoz, ahol néhány évtizede még fel sem bukkant.

Így az országonként más-más agroökológiai körülmények között vizsgált parlagfű és a vele közösségben élő növények pontos megismerése, illetve az eredmények összegzése támpontot adhat a hatékonyabb védekezéshez. Az Európai Unió finanszírozásával, 10 ország részvételével zajló SMARTER program magyarországi helyszíne a tápiószentmártoni Aranyszarvas Zrt. mezőgazdasági telephelye, ahol kétszer 30 négyzetméteres területen követik folyamatos vizsgálattal a parlagfű életútját. Nem kaszálják le, nem gyomlálják ki, hanem megfigyelik, miként reagál természetes növénytársulásban más gyomnövényekre, például a keszegsalátára, az útszéli bogáncsra vagy a lóromra. Ez metodika azért is fontos, mert a parlagfű az állandó bolygatásnak kitett, megművelt talajon érzi igazán jól magát, ilyen körülmények között terjed a leggyorsabban. Ám, arról kevesebbet tudnak, hogyan tűri maga körül az érintetlen természetben a többi gyomnövényt.

A megfigyelt parlagfűtövek életét, növekedésük ütemét kis szalaggal jelölve nyomon követik. Az adatsort rendszeresen elküldik a nemzetközi kutatás svájci központjába, ahol a magyaroké mellett a többi ország hasonló, több milliónyi adatát elemzik és illesztik rendszerbe. A kutatás eredményét 2017-ben foglalják össze, ez támpontot adhat majd a parlagfű európai visszaszorításához.

A parlagfű az 1920-as években Észak-Amerikából került hozzánk, és az már most biztos, hogy Magyarországon nincs természetes ellensége ezért képes a gyors terjedésre. Egyetlen tő parlagfű évente mintegy 8 milliárd pollent is juttathat a levegőbe, amelyek akár több száz kilométerre is elsodródhatnak. Az orrnyálkahártyán megtapadva allergiás panaszokat okozhatnak, ennek legdrasztikusabb időszaka a virágzás fő szezonja július vége, augusztus eleje. A gyomnövény szeptemberben 3-4000 magot hullajt el, amelyek a talajba kerülve akár 40 év múlva is képesek életre kelni. Ha megfelelő időben – a virágzás előtt 2-3 héttel nem védekeznek ellene, akkor komoly termésveszteséget idéz elő, sőt az egész termés is odaveszhet, ami évente milliárdokban mérhető gazdasági veszteséget jelent – érzékeltette a kutatás fontosságát a szakember.

 

Previous A Rosetta űrszonda elérte a Csurjumov-Geraszimenko üstököst
Next A floresi ember Down-kóros volt?

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.