Magyarország környezeti állapota


Megjelent a Magyarország környezeti állapota 2016 című kötet.

Megjelent a Magyarország környezeti állapota 2016 című kötet.

A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. kiadványa az adatok bemutatásán túl értékeli a környezet változásának folyamatait, és felhívja a figyelmet a természetvédelem fontosságára.

A kiadvány a természeti erőforrások állapota mellett a környezetre ható tényezőket is bemutatja. V. Németh Zsolt, a kiadvány megjelenését támogató Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára szerint a tudományos igényű, mégis közérthető kötet a szakemberek mellett a nagyközönségnek is szól. 

A szakemberek szerint Magyarországon erősödik a biológiai sokszínűség,

csökken a keletkező hulladék mennyisége, javul a szennyvíz- és a hulladékkezelés, de számos területen – többek között a légszennyezettség csökkentésében – nemzetközi összefogásra van szükség. A mesterséges felszínek aránya viszont – Európa más államaihoz hasonlóan – Magyarországon minden évben nő, és a levegő minőségének javulása is jelentős részben az enyhe télnek köszönhető.

Az államtitkár jelentős eredménynek nevezte a rákosi vipera megmentését és az aranysakál megjelenését Magyarország területén, még akkor is, ha az utóbbi számos helyen már gondokat okoz a vadgazdálkodásban. Folyamatosan emelkedik az egységnyi erőforrással előállított termékek, szolgáltatások értéke is, de még elmarad az uniós átlagtól, akárcsak a 15 millió tonnányi hulladék újrahasznosítási aránya. Sürgető feladatnak nevezte az ország zajtérképének elkészítését, amely  kormányzati segítséggel már elkezdődött.

Megjelent a Magyarország környezeti állapota 2016

Béres András, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezető-helyettese felhívta a figyelmet, hogy határokon átívelő összefogásra van szükség számos állatfaj – például a vándorló és ezért több országban is megjelenő madarak – vagy a levegő védelme érdekében. A légszennyező anyagok jelentős része a környező államokból érkezik Magyarországra. Utóbbi terén a lakosság felelősségvállalása is nélkülözhetetlen, hiszen a háztartások fűtése jelentős környezetszennyező-hatás lehet, de számos idegenhonos faj megjelenése sem természetes terjedésnek, hanem az állattartók felelőtlenségének tudható be.

Bárány Rita, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője közölte, hogy a kiadványhoz a szakmai rendezvényeken a közönség is hozzájuthat, de az intézet honlapjáról is letölthető. Hozzátette, hogy az intézmény és szakmai elődei 4 éve készítik a kiadványt, a 2016-ról szóló összefoglalóban pedig minden eddiginél több, csaknem 20 szervezet – többek között a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Meteorológiai Szolgálat és számos egyetem – vett részt. A tanulmány kitér a talaj, a víz, a levegőminőség, az élővilág, az épített környezet, a környezeti zaj, tájaink állapota, a környezetszennyezés, illetve a hatótényezők és a különböző érintett ágazatok témakörére is. A tavalyi évhez képest újdonságként jelenik meg egy harmadik nagyobb fejezet, amely a környezetvédelmi eszközrendszerrel, ezen belül a környezetvédelmi finanszírozási rendszerrel és a környezettudatosság növelésével foglalkozik. 



Previous Arany kiállítás Debrecenben
Next Új diagnosztikai lehetőség a mesterséges megtermékenyítésben

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.