Egyismeretlenes egyenletek

Tovább...

Ekvivalens átalakítások

Tovább...

Elsőfokú egyenletek

Tovább...

EGYENLETEK

Ismerje meg az ismeretlent!

Az A(x) = B(x) kifejezést egyenletnek nevezzük, ahol x az ismeretlen. A és B tetszőleges algebrai kifejezések. (Az ismeretlent természetesen jelölhetjük más betűvel is!) Alaphalmaz: minden olyan szám, ami az egyenletbe behelyettesíthetőnek tűnik. (jelölése: A) Definícióhalmaz: minden elem az alaphalmazból, amelyet az egyenletbe helyettesíthetünk. (jelölése: D) Megoldáshalmaz: minden elem a definícióhalmazból, amelyet az egyenletbe helyettesítve …

Egy egyenlet megoldáshalmaza nem változik, ha mindkét oldalát a következőképpen változtatjuk: ugyanazt a számot (kifejezést) adjuk, illetve vonjuk ki mindkét oldalból ugyanazzal a számmal (kifejezéssel) (szám, illetve kifejezés nem lehet nulla) megszorozzuk mindkét oldalt ugyanazzal a számmal (kifejezéssel) (szám, illetve kifejezés nem lehet nulla) osztjuk mindkét oldalt. Mindig megpróbálunk egy egyenletet ekvivalens átalakításokkal a lehető …

ha D > 0, két megoldása van az egyenletnek, ha D = 0, egy megoldása van az egyenletnek, ha D < 0, egy valós megoldása sincs az egyenletnek.

A formulák François Viète matematikusról kapták a nevüket.

A harmadfokú egyenlet általános megoldóképlete nagyon bonyolult, és emellett gyakorlatban is alig használják. De egynéhány esetben egy harmadfokú egyenletet vissza tudunk vezetni egy másodfokúra.

A Horner-elrendezés (William George Horner, 1786-1837) segítségével ki tudjuk a polinom értéket számolni, és egyúttal el tudjuk osztani a polinomot egy lineáris faktorral.

Niels Henrik Abel bizonyította be 1824-ben, hogy a negyedfokú egyenlet a legmagasabb fokú egyenlet, amely általános alakban megoldható.

Szorzathalmaz A szorzathalmaz A×B (ejtsd “A kereszt B”) két halmaz A és B rendezett számpárjaiból áll, amiknek az első eleme az A halmazból a második eleme pedig a B halmazból való. A × B = {(x ; y) ¦ (x e A) és (y e B)} Példa: A = {1; 2; 3} B={1; 2} A × …

Az egyenletrendszer bármely egyenletét külön-külön végtelen sok számpár elégíti ki. A számpárokat egy-egy egyenessel szemléltethetjük a koordináta-rendszerben.

A megoldáshalmaz a következő alakú egyenletnél ax + by + cz = d végtelen sok számhármasból áll. A megfelelő pontok a tér (R³) egy síkján helyezkednek el. Egy háromismeretlenes egyenletrendszer (3 egyenlet) megoldásai három sík metszete. A megoldáshalmaz állhat egy pontból, vagy egy egyenesből, vagy akár egy síkból. Vagy lehet akár teljesen üres is. Néhány …

Mintafeladat:   Mindezek mellett fontos, hogy az első lépésnél ugyanazt az ismeretlent elimináljuk.

MENU

Back