Vagy legalábbis ezt állítják orosz régészek, akik Szibériában, az Altaj-hegységben találták a gyönyörűen megmunkált negyvenezer éves ékszert.

A lelet a régészeti és paleontológiai szempontból is rendkívül jelentős helyszínen, a Barnaultól 150 kilométerre délre, az Anuj folyó közelében lévő Gyenyiszova-barlangban került napvilágra 2008-ban, ugyanabból a rétegből, amelyben a Homo sapiens altaiensis (gyenyiszovai ember) maradványait tárták fel. Az Orosz Tudományos Akadémia novoszibirszki régészeti és etnográfiai intézetben elvégzett izotópos kormeghatározási vizsgálatok igazolták, hogy a zöld színű szilikátásványból készített karkötő valóban 40 ezer éves – olvasható a Siberian Times angol nyelvű orosz hírportálon.

„Fantasztikus darabról van szó, amelynek fényesre polírozott felszíne visszaveri a napsugarakat, a tűz fényénél pedig sötétzöld színben ragyog” – fogalmazott Anatolij Gyerevjanko, az intézet igazgatója. Mint bebizonyosodott, az ásvány a barlangtól 200 kilométerre lévő kőfejtőből származott. A karkötő két töredékét tárták fel, ezek mindegyike 2,7 centiméter széles és 0,9 centiméter vastag. Az ékszer átmérője 7 centiméter lehetett, és egykori készítője olyan kőmegmunkálási eljárásokat alkalmazott, amelyekről eddig azt feltételezték, hogy csupán a neolitikumban terjedtek el. Mivel a régi korok embere mágikus erőt tulajdonított az ékszereknek, a nyakláncok és a karkötők hitük szerint megóvták viselőjét az ártó szellemektől, ennek az ékszernek a kidolgozottsága arról tanúskodik, hogy igen becses tárgy lehetett, amely a közösségben fontos szerepet betöltő személyé (nő vagy gyermek) volt és tulajdonosa a karkötőt valószínűleg csak ritkán, jeles alkalmakkor viselte.

A Homo nemzetséghez tartozó gyenyiszovai ember maradványait 2008-ban fedezték fel az Altaj-vidéki Gyenyiszova-barlangban. Bár az ember elég furcsa kijelentés az egyetlen ujjpercből álló leletről, azért a mitokondriális DNS-elemzés alapján 2010-ben jelentették be, hogy az egy eddig ismeretlen emberféléhez tartozik. Az az egyed, amelynek maradványát megvizsgálták, 41 000 évvel ezelőtt élt, amikor a környéken a neandervölgyi ember, valamint a modern ember csoportjai is laktak. Egy fog és egy lábujjcsont későbbi felfedezése, ugyanettől az emberfajtától de más egyedektől, alátámasztotta az eredeti feltevéseket.

A Gyenyiszova-barlang egyébként jelentős helyszínnek számít, hiszen már 66 különböző típusú emlőst köztük a gyapjas mammutot és 50 madárfajt találtak itt a régészek.