A Nap a Tejútrendszer kései gyermeke mondják a Texasi A&M Egyetem csillagászai, akik csaknem kétezer, a mi galaxisunkhoz hasonló csillagvárost térképeztek fel.

A kutatásról a The Astrophysical Journal legújabb számában jelent meg egy tanulmány, amely arról számol be, hogy a projekt keretében egyaránt végeztek vizsgálatokat a látható fény, az ibolyántúli és az infravörös tartományban, a felvételeket a NASA Hubble- és Spitzer-űrteleszkópjai, az Európai Űrügynökség Herschel-csillagászati műholdja, valamint földi telepítésű távcsövek segítségével készítették. A galaxisok számlálása során az eddigi legteljesebb képet alkották meg arról, miként fejlődtek az elmúlt 10 milliárd év során a különböző csillagvárosok.

Mint kiderült, a Tejútrendszerhez hasonló galaxisok a kezdet kezdetén kis csillaghalmazok voltak, amelyek hatalmas étvággyal rendelkeztek, óriási mennyiségekben habzsolva a gázokat. Falánkságuk valóságos babyboomot eredményezett, csillagtermelékenységük a mai ráta harmincszorosa volt. A Nap azonban a Tejútrendszer kései gyermeke, hiszen nem 5 milliárd évvel ezelőtt született, amikor a csillagtermelési ráta a korábbi töredékére zsugorodott. Születési időpontja azonban végső sorban kedvezőnek bizonyult, mert nagy valószínűséggel ennek köszönhető a Naprendszer létrejötte. A hidrogénnél és a héliumnál nehezebb elemek ugyanis a galaxisfejlődés kései szakaszában voltak bőségesen jelen, amikor a masszív csillagok ellobbanásával a Tejútrendszert elárasztották a bolygók képződéséhez szükséges építőanyagok. Casey Popovich, a tanulmány vezető szerzője azt mondta, hogy vizsgálatuk alapján képet adtak arról, milyen lehetett a Tejútrendszer a távoli múltban és kiderült, hogy a galaxisok az elmúlt 10 milliárd év alatt hatalmas átalakuláson mentek keresztül, és az őket benépesítő csillagok többsége életük első 5 milliárd évében képződött.