Nemzetközi hungarológiai kongresszus


Augusztus 22. és 27. között Pécsen rendezik meg a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust, amelynek fő témája a kultúra- és tudományköziség, a magyarságtudomány a 21. században.

Augusztus 22. és 27. között Pécsen rendezik meg a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust, amelynek fő témája a kultúra- és tudományköziség, a magyarságtudomány a XXI. században.

Nemzetközi hungarológiai kongresszusA kongresszus a Pécsi Tudományegyetem alapításának 650. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségsorozatba illeszkedik – mondta el Monok István, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság társelnöke a rendezvényről tartott budapesti sajtótájékoztatón. A társelnök kiemelte: a kongresszusra 31 országból – többek között Vietnamból is – érkeznek tudósok és várhatóan 500 fölött lesz az előadások száma is, ami sokszínűséget és széles látásmódot biztosít az alapvető kérdések megbeszéléséhez.

A társaságot 1977-ben kezdeményezte a Magyar Tudományos Akadémia, így alakult meg a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság. Olyan nemzetközi szervezetet sikerült létrehozni magyarországi központtal, amely azt tűzte ki célul, hogy kapcsolatot teremtsen a nem Magyarországon élő, ám a magyarsággal foglalkozó tudósok között. Ezzel elősegítette az egyes országok kutatói közötti rendszeres információcserét, az eredményekről való tájékoztatást, a magyar nyelv, az irodalom, a néprajz és a kultúra nemzeti egyoldalúságtól mentes tudományos vizsgálatát. A nemzetközi kongresszust ötévente rendezik meg, 2011-ben Kolozsvár, előtte a finnországi Jyväskylä, Róma és Nápoly, Szeged, illetve Bécs adott otthont a tanácskozásnak. De első alkalommal, 1981-ben Budapesten rendezték meg a fórumot.

Az idei évi tanácskozás egyik célkitűzése a különböző tudományágak és -területek párbeszédének elősegítése, a már meglévő kapcsolatok láthatóvá tétele. A rendezvény fővédnöke Áder János köztársasági elnök. Mekis D. János, a szervezőbizottság főtitkára elmondta, hogy folyamatosan bővül a résztvevő tudományszakok listája, többek között a filozófia, a zene-, a film- és a színháztudomány is belépett a témakörök közé. Hozzátette, hogy ezt még tovább bővítették a tudományköziség irányába, szem előtt tartva, hogy a magyarság kultúrája iránt más tudományterületek is érdeklődnek: így például a jog-, a közgazdaság, az orvos- és műszaki tudományok is. Ráadásul a munkák kiegészülnek a kultúraköziség szempontjával is, ilyen lesz például a német-magyar tudományos és kulturális kapcsolatok két világháború közötti történetét vizsgáló szimpózium. A kongresszus résztvevői foglalkoznak a nyelvi sokszínűséggel, a magyar színháztörténeti kérdésekkel, a migráció jogi aspektusaival és a Kárpát-medence vallási kultúrájával is.

Previous Fizikával a rák ellen
Next Zöld út az embriók génszerkesztéséhez

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.