Palagáz – sokasodó kérdések Európából


Palagáz – sokasodó kérdések Európából

A palagáz nem csodaszer Európa energiagondjainak megoldására – olvasható az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) közelmúltban nyilvánosságra hozott dokumentumában.

Palagáz – sokasodó kérdések EurópábólÁllásfoglalásuk egybecseng az mta.hu által megkérdezett kutatók véleményével is, akik egyúttal felhívták a figyelmet a feltáratlan készletek, a csökkenő kőolajár, valamint a környezetvédelmi aggályok okozta bizonytalanságra is.

Tudományos vagy műszaki okok nem indokolják a palagáz hidraulikus repesztéssel történő feltárásának vagy kitermelésének betiltását” – olvasható az EASAC dokumentumában. A testület ugyanakkor figyelmeztet rá, hogy a palagáz az egyre korszerűbb technológia ellenére sem tekinthető csodaszernek sem a kontinens energiagondjainak megoldására, sem a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

Pápay József mérnök, akadémikus szerint az energiaforrások diverzifikációjára tett kísérletek érthetőek, hiszen az úgynevezett konvencionális szénhidrogének – kőolaj, földgáz – mennyisége véges. „Egyes becslések szerint az Egyesült Államok mint legnagyobb felhasználó igazolt konvencionális készletei (95%-os megbízhatósággal) a jelenlegi fogyasztás mellett a kőolaj esetében 8, a földgáz esetében 12 esztendőre elegendőek.” Így a vízszintes vagy horizontális fúrás, amikor a legalább ezer méter mélyre lefúrt központi járatból vízszintes furatok ágaznak szét, majd a beléjük pumpált vegyszeres vízzel repesztik szét a palarétegeket (nem konvencionális tárolókőzet), jól bevált, biztonságos technológia. Az előírások szigorú betartása mellett nem kell tartani környezetszennyezéstől. Ezzel a véleménnyel alapvetően egyetért Vida Gábor biológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja is. De felhívta rá a figyelmet, hogy nem mindig lehet pontosan tudni, milyen vegyszereket használtak a feltárásnál. „Az egyik ilyen a poliakrilamid. Ez önmagában valóban nem veszélyes. Ha viszont alkotóelemeire bomlik, akkor akrilamidként már ismert neurotoxin, vagyis idegméreg. New York államban például ezért be is tiltották a használatát – mondta az akadémikus. – Tették ezt annak ellenére, hogy a lebomlás lehetősége vitatott, és ha bekövetkezne is, akkor sem veszélyeztetné az ivóvízbázist, mivel a lelőhelyek ezer méternél is mélyebben fekszenek.”

A másik környezetvédelmi aggály oka a kitermelés során elszökő metán. Az Egyesült Államoknak azokon a részein, ahol intenzív palagázbányászat folyik, megemelkedett a metánszint, aminek egyértelműen a kitermelés az oka. Ezért hangsúlyozta említett állásfoglalásában az EASAC is: csak akkor jelenthető ki, hogy a palagáz bányászata csökkentheti az üvegházhatású gázok által okozott globális felmelegedést, ha a metánkibocsátás a repesztés minden szakaszában megakadályozható – a fúrás megkezdésétől a kitermelési szakaszon át a kút lezárását követő időszakig (miként ez Európa-szerte már normává vált).

A környezetvédelmi szempontok mellett a gazdaságossággal kapcsolatban is számos kérdést fogalmaznak meg a szakértők. „Az Egyesült Államokban több tízezer négyzetkilométernyi, gyakran rendkívül ritkán lakott területen százezres kútállomány található. A sűrűn lakott Európában ehhez képest még a palagázkincs pontos nagyságát sem ismerjük” – emelte ki Pápay József. Megemlítette azt is, hogy a palagázlelőhelyek feltárásában talán leginkább élen járó Lengyelországban is eddig 50 fúrásból csupán egy bizonyult gazdaságosnak. Európa legalább 20-25 évvel elmarad Észak-Amerika mögött. „A palagázzal kapcsolatos kezdeti eufória Lengyelországban már el is múlt” – hangsúlyozta Weiner Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa. Mint fogalmazott: a tengerentúli geológiai adottságokhoz, társadalmi és gazdasági feltételekhez, szabályozási és környezetvédelmi előírásokhoz képest eltérő környezetben az adott (külföldi) társaságok döntenek, hogy belefognak-e a kutatásba, az érintett államokban megvannak-e egyáltalán ennek feltételei. Ráadásul a csökkenő kőolajárak hatással vannak a konvencionális földgáz árára is. Az olajtermékárakhoz kötött hosszú távú ellátási szerződések nyomán a csökkenő olajárak begyűrűznek az importgázárakba, amelyek így szintén csökkennek. Ezek a folyamatok még inkább kétségessé teszik e beruházások gazdaságosságát. „Az ellátás biztonsága szempontjából pedig régiónkban az ár meghatározó tényező” – tette hozzá Weiner Csaba.

Vida Gábor szerint még az Egyesült Államokban is sok helyen ráfizetéssel jutnak palagázhoz. Az új lelőhelyek feltárását pedig egy, a közelmúltban a Nature-ben megjelent tanulmány is gazdaságtalannak nevezte. Az akadémikus úgy véli: a palagázzal kapcsolatban Magyarország feladata annak a rendkívül nehéz kérdésnek a megválaszolása, hogy milyen lesz a kereslet-kínálat, illetve annak felmérése, hogy az Európai Unión belüli szén-dioxid-kibocsátás Magyarországra jutó kvótáját nem lépjük-e át, ha a lehetséges energiaforrások közül a palagázt a jövőben nagyobb arányban vesszük igénybe.

Az EASAC három fő kérdés megfontolását javasolja az Európai Uniónak

1. Hogyan lehetne kihasználni a palagázkészleteket Európában, ahol magas a népsűrűség, és kevés a használaton kívüli terület?

2. Hogyan érintené a palagáz-kitermelés az EU globális vezető szerepét az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében?

3. Miként viszonyuljunk ahhoz, hogy az EU számos országában a közvélemény aggódva tekint a palagáz kitermelésének lehetőségére?

Fotó: mat.pras

Previous Mitokondriumok szerepe a betegségekben
Next Veszélyben a szirti pocoknyúl

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.