Pálos rendi kolostor romjait tárták fel Zalában


Pálos rendi kolostor romjait tárták fel Zalában

Vállustól délkeletre, a Keszthelyi-hegység erdős területén tárták fel a romjait egy évszázadokkal ezelőtt elpusztult pálos rendi kolostornak.

Pálos rendi kolostor romjait tárták fel ZalábanA kolostort, ami a településtől kilométerekre az erdőben található csupán egy 1429-es oklevél és egy 1978-as régészeti tanulmány említi. Pusztulásának körülményei sem ismertek, annyi bizonyos, hogy a Gyöngyösi Gergely pálos rendfőnök 1520 körül tett látogatása során keletkezett leírás a kolostort már nem említi. Guzsik Tamás építészettörténész és Fehérváry Rudolf építész pedig csak 1978-ban azonosította a földfelszín alatti romokat, és rajzolta meg az épület feltételezett alaprajzát. Ennek segítségével kezdték meg a feltárást, amely egy 30 méteres kutatóárok ásásával máris eredményre vezetett. A zalaegerszegi Göcseji Múzeum és a keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársai, valamint pécsi régészhallgatók közreműködésével végzett feltárásokról Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum ásatásvezető régésze elmondta, hogy a ma is meglévő forrás közelsége miatt a Szentmiklóskút néven említett pálos kolostor eredetét és történetét egyelőre homály fedi.

A régészeti munkálatok során megtalálták a kolostor keleti falának csaknem 90 centiméter vastag szakaszát, illetve a rendházhoz tartozó egyhajós templom támpillérekkel megerősített sokszögletű szentélyét is. Ez utóbbi leglátványosabb bizonyítéka a sekrestyéből nyíló, kőből faragott vízelvezető vályú. Ennek közelében kerámiatöredékeket, faragott köveket és szétszóródott emberi csontokat is találtak.

Pálos rendi kolostor romjait tárták fel Zalában

A kerengő kutatása során rábukkantak egy szerzetes sírjára is. Az árkokban talált leletek között ugyanakkor kályhaszemek, vasszegek is találhatók, de előkerült egy horog is, ami megerősíti, hogy a Szent Miklós-forrásnál halastavat is létrehoztak az önellátásra berendezkedett szerzetesek.

Mivel az egyetlen okleveles említésen kívül nem tudni más írásos emlékről a vállusi kolostorral kapcsolatban, a régészek szeretnék a leletek segítségével rekonstruálni a pálosok itteni történetét. Az eddigi eredmények alapján a kolostort a XIV. század első felében alapíthatták a szerzetesek. Nagyjából 150-200 éven át lehetett használatban, ugyanis a cseréptöredékek kora alapján a 16. század elején már elpusztulhatott. Ha az alapító sírját, netán a kolostor konyháját vagy a rendház egykori hulladékgödrét sikerülne megtalálni, az nagyban segítene választ adni a ma még nyitott kérdésekre.

Az egyetlen magyar alapítású, 1250 körül Boldog Özséb által létrehozott, férfi szerzetesrend tagjai elvonultan, lakott helyektől távol éltek, ezért minden bizonnyal Vállus közelében is önellátásra rendezkedtek be.

Pálos rendi kolostor romjait tárták fel Zalában

Pálos rendi kolostor romjait tárták fel Zalában

Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója az ásatás helyszínén elmondta, hogy a romok feltárását a vállusi önkormányzat, magánszemélyek, valamint a Keszthelyi-hegység erdejeit kezelő Bakonyerdő Zrt. anyagi támogatásával sikerült elkezdeniük. A mostani kéthetes időszakra azt a célt tűzték ki, hogy meghatározzák a kolostor pontos alaprajzát, a kapcsolódó épületek helyét, a föld alatt rejtőző romok állagát.

A távlati elképzelés az, hogy a kéktúra útvonalához közel eső romok bemutathatóvá váljanak, mert ez turisztikai szempontból is fontos lenne a térség számára.

Previous A legrégebbi Magyarországon nyomtatott könyv
Next Fáraókat szállító naphajó - fém alkatrészei is voltak

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.