A Proton-M hordozórakéta katasztrófája


A sikertelen rakétaindítások már-már megszokottá váltak Oroszországban, az újabb Proton-M hordozórakéta felrobbanása azonban az egész orosz űrkutatásra katasztrofális hatással van

Csendes beletörődéssel vették tudomásul az oroszok, hogy május 16-án este megint mellélőttek, és így a legújabban felküldeni próbált Proton-M hordózórakétájuk mellett mostmár az űrkutatásuk is mélyrepülést vett.

A sikertelen rakétaindítások már-már megszokottá váltak Oroszországban, az újabb Proton-M hordozórakéta felrobbanása azonban az egész orosz űrkutatásra katasztrofális hatással van – vélte a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lapban hétfőn közölt cikk szerzője, Viktor Mjasznyikov.

A Proton-M típusnak egy nagy teljesítményű orosz távközlési műholdat kellett volna Föld körüli pályára állítania. Oleg Osztapenko, a Roszkoszmosz vezetője szerint az űreszköz katasztrófáját az okozta, hogy a hordozórakéta harmadik fokozatának egyik kormányhajtóműve elromlott és Kína felett, 545 másodpercnyi repülés után, 161 kilométeres magasságban az űreszköz felrobbant és a Csendes-óceán felett elégett a Föld légkörének sűrű rétegeiben. A RoszHidroMet tájékoztatása szerint a katasztrófa nincs hatással a környezetre, mert a heptil maximális koncentrációja, térbeli eloszlását tekintve nem haladta meg a szennyező szintet.

Volt egy-két ejnye-bejnye, hullottak a fejek, indilt a munkatábori vonat? Ki tudja. Egy biztos Dmitrij Rogozin, az űrkutatás és űripart is felügyelő miniszterelnök-helyettes rögtön a Proton rakéta pénteki felrobbanása után „keményen elbeszélgetett” a Hrunyicsev nevét viselő rakétagyár moszkvai, voronyezsi és permi üzemeinek igazgatóival. Szerinte az előállító rendszer válsága vezetett a minőség romlásához, és úgy vélte, hogy az űripar gyökeres átalakításának következetes véghezvitele az egyetlen megoldás.

A Proton-M balesete ugyanakkor több tényezőről elterelte a figyelmet. Arról például, hogy a Proton rakétával fellőtt és megsemmisült, 150 millió euróba (több mint 45 milliárd forint) került Expressz-AM4R műhold nem orosz, hanem az EADS Astrium európai cég gyártmánya és ez volt a tizedik rakéta, amit a kezdetek óta fellőttek. Oroszország már nem képes korszerű műholdakat tervezni és gyártani. Egyelőre teljesíteni tudja az űrszállítói szerepet a 40 éves Protonokkal és Szojuz űrrakétákkal, de néhány év múlva már ezek sem fogják állni a versenyt.

A cikkíró emlékeztetett arra is, hogy Jurij Koptyev, a Rosztyeh orosz állami cég tudományos-műszaki tanácsának elnöke már tavaly decemberben figyelmeztetett: a hazai űripar katasztrofális mértékben elmarad az amerikai, európai és kínai gyártóktól. Szerinte gyökeres változtatásokat eredményező intézkedésekre van szükség, ellenkező esetben Oroszország a nemzetközi űripar-és űrkutatás „parkoló pályáján” maradhat.

Az utóbbi években meghirdetett több milliárdos, nagyszabású tervek, mint a Marsra repülés, állandó holdbázis felépítése és az aszteroidáktól védő globális rendszer megteremtése helyett Oroszországnak inkább korszerű és megbízható műholdakból álló rendszert kellene megteremteni elsősorban az ország biztonsága érdekében. Az első Proton-M hordozórakétát (a típus legújabb változatát) Oroszország 13 évvel ezelőtt bocsátotta fel. Legutóbb 2013. július 2-án egy perccel az indítást követően robbant fel egy ilyen rakéta három orosz navigációs műholddal a fedélzetén. A későbbi vizsgálat szerint a balesetet az összeszerelésnél vétett emberi hiba okozta.

Previous Befejeződött az első kínai bioregeneratív kapszula tesztelése
Next Szexuális úton terjedő betegség a prosztatarák okozója?

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.