Több mint 10 évig tartó utazás után sikeresen elérte a Rosetta európai űrszonda a Csurjumov-Geraszimenko üstököst.

A Rosetta tíz évig, öt hónapig és négy napig tartó utazás, 6,4 milliárd kilométer megtétele és a Nap ötszöri megközelítése után érte el az üstököst, amelyre később leszállóegységet juttat el. A Rosetta magyar idő szerint augusztus 6-án 11 órakor hajtotta végre azt a bő 6 percig tartó utolsó fékezést, mellyel pályára állt az üstökös magjánál. Az eseményről tartott budapesti sajtótájékoztatón kapcsolták a darmstadti Európai Űrkutatási Hivatal irányítóközpontját és beszámoltak a projektben való magyar részvételről. A Rosetta űrszonda-programban történő jelentős magyar részvétel döntő hányada a Philae leszállóegységhez kötődik. A fedélzeti energiaellátó rendszeren (BME SzHRT fejlesztése) és a központi számítógépen (KFKI RMKI fejlesztése) kívül két mérőműszer-együttes (ROMAP, SESAME) egyes műszereit vagy azok részegységeit is hazai kutatóhelyen, a Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézetben fejlesztették, illetve készítették. A jelentős magyar részvétellel is épült Rosetta az első olyan űreszköz az űrkutatás történetében, amely egy üstökösmag körül áll pályára, novemberben a Philae leszállóegység megkísérli közvetlenül is vizsgálni a kis égitest felszínét, addig a Rosetta megfigyeléseinek egyik elsődleges célja a leszállóhely kiválasztása lesz.

Az európai űrszonda 2004. márciusi indítása óta közel 6,4 milliárd km-t utazott a Naprendszerben, május eleje óta a Rosettával pályamódosító manőverek előre jól megtervezett sorozatát hajtották végre, míg végül elérte a célpontjául kijelölt üstökös pozícióját és felvette annak Nap körüli keringési sebességét. A Csurjumov-Geraszimenko üstökös 6,5 éves periódussal kering csillagunk körül. Pályáján a Jupiter távolságánál is messzebb jut, napközelségben a Föld és a Mars közötti térségbe kerül. Most is e napközeli pont felé tart, mintegy 55 ezer km/h sebességgel haladva. A Rosetta irányítóinak feladata, hogy ezt a tempót 1 m/s relatív sebességkülönbséggel az űrszonda is felvegye – ez egy sétáló ember sebességével összemérhető érték.

Az űreszköz eleinte nem fog a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös körüli pályára állni abban az értelemben, hogy az apró égitest gravitációs vonzóereje nem lesz elegendő a Rosetta „befogására”. Hogy mégis ott maradjon, szükség lesz a hajtóműveinek rendszeres bekapcsolására is, amit az Európai Űrügynökség (ESA) szakemberei irányítanak, a földi rádiós követőállomások segítségével végzett pozíció- és sebességmérések alapján.

A Rosetta az első mesterséges égitest, amelyet egy üstökös körül állítanak pályára, attól 100 kilométeres távolságra.