Szélsőséges időjárási jelenségek 2017-ben is


Szélsőséges időjárási jelenségek 2017-ben is

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint – a március 23-i meteorológiai világnap alkalmából adták ki –

Szélsőséges időjárási jelenségek 2017-ben isa 2016-os rekord meleg után folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek 2017-ben is.

Még az erőteljes El Nino nélkül is olyan változások mennek végbe a bolygón 2017-ben, amelyek ismeretlen területre vezetik a tudósokat – vélte David Carlson, a World Climate Research Programme (Éghajlatkutatási Világprogram) igazgatója. Az idei tél eddigi hónapjaiban legalább háromszor érkezett hőhullám az Északi-sarkvidékre, amikor a nagy erejű atlanti viharok meleg, nedves levegőt hoztak, így a jég újraképződésének idején előfordultak olvadáspont közeli hőmérsékletű napok.

Az északi-sarkköri változások és az olvadó tengeri jég a világ más részeinek éghajlatára is hatással lesz az úgynevezett futóáramlások miatt, amelyek nagy sebességű, vízszintes légáramlási zónák és szerepük van a hőmérséklet szabályozásában. Egyes vidékeken – Kanadában és az Egyesült Államok nagy részében – szokatlanul enyhe volt a január és a február, máshol, többek között az Arab-félszigeten és Észak-Afrikában szokatlanul hideg volt az év eleje. A hosszú és extrém hőhullámok miatt sok melegrekord dőlt meg az év első két hónapjában Ausztráliában is. Nemcsak a globális hőmérsékleti csúcs, hanem a rendkívül kis mennyiségű tengeri jég és a tengerszint szakadatlan emelkedése is egyedülállóvá tette 2016-os évet.

A tanulmány globális klímaelemző központok független adatbázisai, a WMO-tagországok országos meteorológiai és vízügyi információi alapján készült, tehát mérvadó hivatkozási alapnak számít.

„A jelentés megerősítette, hogy 2016 volt az eddigi legmelegebb év a mérések kezdete óta, 1,1 Celsius-fokkal magasabb volt, mint az iparosodás kora előtti és 0,06 fokkal több, mint a korábbi, 2015-ös csúcs – emelte ki Petteri Taalas, a szervezet főtitkára. A tengerfelszín átlagos vízhőmérséklete szintén globális rekordot ért el, az Északi-sark jégkiterjedése az év legnagyobb részében az átlag alatt volt, a légköri szén-dioxid folyamatosan csúcsokat dönt, egyre nyilvánvalóbb az emberi tevékenység klímát befolyásoló hatása” – tette hozzá Taalas.

A WMO az 1961-1990 közötti periódust tekinti bázisnak, amelyhez képest a 2001 óta eltelt 16 év mindegyike legalább 0,4 fokkal volt melegebb. Így évtizedenként folyamatosan 0,1-0,2 fokkal van egyre melegebb. Tavaly még az erőteljes El Nino légköri jelenség is hozzájárult az üvegházhatású gázok okozta hosszú távú éghajlatváltozáshoz. Az erős El Nino-években, 1973-ban, 1983-ban és 1998-ban általában 0,1-0,2 fokkal melegebb volt az átlagnál, 2016-ban is ez volt megfigyelhető.

A globális tengerszint is megnövekszik az El Nino idején, 2016 elején például új rekordot állított fel. A tengeri jég több mint 4 millió négyzetkilométerrel csökkent a hónap átlaga alá novemberben. Az óceánok magas vízhőmérséklete rendkívüli korallfehéredést és a vízi élőlények pusztulását okozta sok trópusi tengerben, amelynek jelentős hatása volt a tengeri élelmiszerláncra és a halászatra.

A 2016-os év szélsőségei között súlyos szárazságok is voltak, amelyek Kelet-Afrikában és Közép-Amerikában milliók számára tették bizonytalanná az élelemellátást.

Previous Új történelmi atlasz a középiskolásoknak
Next D-vitaminnal megelőzhető az autizmus

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.