Globális villámtevékenység
A soproni ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) kutatóinak közreműködésével új megközelítésben vizsgálják a globális villámtevékenység napi változásait. A FI munkatársai a világ több mint 10 különböző országában tevékenykedő kutatókkal együttműködve vizsgálják Földünk villámtevékenységét. A jelenség a bolygó klímaállapotának egy, a Nemzetközi Meteorológiai Világszervezet (WMO) által is kitüntetett figyelemben részesített jelzőrendszere. A nemrég publikált tanulmányban …
Áttelelő kétéltűek érzékenységét vizsgálták
Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete (ATK NÖVI) Evolúciós Ökológiai Osztályának kutatói áttelelő kétéltűek érzékenységét vizsgálták a klímaváltozás és egy gombás fertőzés együttes hatásaira. Eredményeik szerint az erdei békák (Rana dalmatina) áttelelés alatti túlélési esélyeit sem a közeljövőben várható enyhébb téli körülmények, sem a kitridiomikózissal való fertőzöttség nem csökkentik. Sőt a két stressztényező egyidejű jelenléte sem …
Megterhelő munka a virágpor gyűjtése a poszméhek számára
A külföldi sajtóban felkapott hírré vált, hogy a poszméhek mint változó testhőmérsékletű állatoknál minden milligrammnyi pollen 0,07 Celsius fokkal emeli meg a méhek testhőmérsékletét. A teljes kapacitásukkal szállító poszméhek testhője pedig akár 2 fokkal is magasabb lehet a pollent nem szállító társaiknál. Az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatása szerint ez azt jelenti, hogy egy forró nyári …
A zebrapinty dalai megváltoztatják fiókáik mitokondriumainak viselkedését
A zebrapintyek egy különleges dalt énekelnek a tojásaiknak, hogy figyelmeztessék őket a meleg időjárásra. Ezek a hívások, úgy tűnik, hogy úgy programozzák a fiókák sejtjeit, hogy a táplálékból energiát hasznosítsanak anélkül, hogy túlzott hőt generálnának. Ez segíthet utódaiknak alkalmazkodni a melegebb hőmérsékletekhez. A zebrapintyek, amelyek többnyire Ausztrália száraz területein élnek, 26 °C feletti hőmérséklet esetén éneklik …
2020 volt a valaha mért legmelegebb év Európában
Európában az eddigi legmelegebb év 2020 volt, ami 0,4 Celsius-fokkal meghaladta meg a 2019-es év rekordját. Az adatokat az Európai Unió által finanszírozott, temérdek földfelszíni megfigyelőállomás és számos műhold adataiból dolgozó Copernicus Föld-megfigyelő program kutatói tették közzé. Az Európai Unió Copernicus programjának legújabb jelentése alapján pedig Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszék egyetemi tanára beszélt …
A lombkorona megvédi az erdő élőlényeit
A lombkorona megvédi az erdő élőlényeit az extrém hőmérsékletektől. Nélküle a globális felmelegedés bizonyos fajok kihalásához vezetne. Ez derül ki az ELTE Természettudományi Kar ökológusainak részvételével folytatott nemzetközi kutatás eredményeiből. Az erdők és az azon kívüli területek klímája eltérő, nyári hőség idején ezért menekülünk el a városokból az erdő enyhet adó hűsébe. A globális felmelegedés aktuális előrehaladását …
A Golf-áramlat és a felmelegedés
A 21. század folyamán az óceánok a történelemben még soha nem tapasztalt állapotba kerülhetnek. A magasabb hőmérsékletek, az erősebb rétegzettség, a további elsavasodás és – közepes valószínűséggel – a fokozódó oxigénszegénység miatt. Gyakoribb tengeri hőhullámokra kell számítani és nagyon valószínű, hogy az atlanti áramlási rendszer (Atlantic Meridional Overturning Circulation, AMOC – ennek része a Golf-áramlat …
Klímaszorongás – az új lelkibetegség
Egy nem is olyan régi cikkünkben emlékeztettünk rá, hogy a pánik bizony elég ragadós és pontosan ezért lehet veszélyes! Az a cikk a SzülésSztrájk mozgalommal és az ehhez kapcsolódó gondolatokkal, érzésekkel foglalkozott, amely nem kíván gyermeket hozni erre a világra! De manapság előtérbe került egy újabb jelenség: a klímaszorongás. Azaz a globális éghajlati vészhelyzet, mint …
Amazonas – lángoló esőerdők
A brazil amazonasi esőerdő már korább években is jelentős károkat szenvedett, hol a természet, hol az ember kezei nyomán. Az idei több ezer tűzből származó füstöt (tehát nem a tüzet) már az űrben lévő műholdak is látják. A fenti képet augusztus 22-én készítették a brazil esőerdőkről. A brazil Űrkutatási Intézet (INPE) szerint január óta több mint …
Plusz 1 milliárd hektárnyi erdő enyhíthetné a globális felmelegedést
A szakértők szerint a globális hőmérséklet 2030-ra az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 °C-kal fog emelkedni. De az erdő és a fák segíthetnek megakadályozni ezt. Egy új elemzés szerint közel 1 milliárd hektárnyi újonnan létrehozott erdő képes lenne az 1800-as évek óta légkörbe került mintegy 300 gigatonna szén-dioxid kétharmadát eltávolítani. A Marylandi Egyetem kutatója Laura Duncanson szerint …
