Oroszország 2024 után kilép az ISS projektből
Megszületett a döntés. 2024 után kivonják az Orosz Föderációt az ISS projektből. Ezt Jurij Boriszov, a Roszkozmosz új, július 15-én kinevezett vezérigazgatója jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélése után. Bár Boriszov hangsúlyozta, hogy eleget tesznek minden kötelezettségüknek partnereik felé, de a döntés és a 2024 utáni kivonulás erről az állomásról megszületett. Ezzel együtt 2024-re …
Szovjet táborok magyar foglyainak adatbázisa
Magyarország sok évtized után 2019-ben kapta meg Oroszországtól a magyar hadifoglyok és civil elhurcoltak adatait. A szovjet táborok magyar foglyainak adatbázisa hozzáférhetősége és megszerzése már önmagában is komoly eredmény. Ám a Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) kutatóinak érdeme, hogy a szovjet táborok magyar foglyairól szóló, idén februárban publikussá tett adatbázis magyar nyelvű lehet. A cirill betűs adatbázis …
A máig lezáratlan orosz-japán háború
Lassan száz éve tart a háború Oroszország és Japán között, a mai napig. A két nagyhatalom közötti, azaz az orosz-japán háború, a második világháborúra és az azt megelőző konfliktusokra vezethető vissza! A XX. század elején, a társadalmi erjedés időszakát élő cári Oroszország robbantott ki háborút a japán császárság ellen, helyreállítandó a monarchia tekintélyét. A konfliktus …
2020 egy posztszovjet nukleáris rekord
Mondjuk úgy, hogy a 37 kereskedelmi egységből álló orosz „atomerőmű-flotta” 2020-ban több mint 215,746 milliárd kWh (bruttó) villamos energiát termelt. Mitől rekord ez? Nos, a korábbi, a Szovjetunió idején, 1988-ban elért rekord 215,669 milliárd kWh volt 47 erőmű jóvoltából. De ebbe akkor bele kellett érteni az ukrajnai, a litvániai és az örmény atomerőműveket is. Most …
Oroszországnak előnyös lehet a globális felmelegedés
Oroszország Földünk messze legnagyobb területű országa a közel 17,1 millió km2-es kiterjedésével. Ez nagyjából duplája Brazíliának, négyszerese az Európai Uniónak, azaz bolygónk lakott részének mintegy nyolcadát fedi le. Nyugat-keleti irányban mintegy 6600 km, észak-déli irányban 4500 km kiterjedésű. De Oroszország rendelkezik a világ leghosszabb (közel 58 000 km-es) határvonalával is, aminek majdnem kétharmada tengerpart, Oroszország ugyanis két …
Sungit – a szénalapú csodaásvány
A sungit egy természetes, szén alapú ásvány, strukturált kristályrács szerkezettel. Eredete rejtély, geológiai korát több mint kétmilliárd évre becsülik valószínűleg szerves üledékekből alakult ki. A szénszerű, grafithoz hasonló szerkezetű, ásvány fullerén szerkezetű. A fullerének az elemi szén 1985-ben felfedezett és előállított mesterséges módosulatai. A fullerének meghatározott, páros számú (60, 72, 84 stb.) szénatomból álló „szénmolekulák”. A leggyakoribb fullerénmolekula hatvan szénatomot tartalmaz. Harold …
Orosz űrhajó – holdutazás a Föderációval
Megkezdődött a holdutazásra is alkalmas orosz Föderáció (Fegyeracija) űrhajók építése. A Föld-közeli pályán való repülésre és holdutazásra is alkalmas új orosz űrhajó építésének munkálatai aktív szakaszba léptek. Elkészült az egész tervdokumentáció, most az egyes részegységeket kezdik építeni. Az első, a tervek szerint 2021-re elkészülő űrhajót Föld-közeli pályán való repülésre tervezték. A négyfős legénység szállítására alkalmas űrhajót 80 …
A Proton-M hordozórakéta katasztrófája
Csendes beletörődéssel vették tudomásul az oroszok, hogy május 16-án este megint mellélőttek, és így a legújabban felküldeni próbált Proton-M hordózórakétájuk mellett mostmár az űrkutatásuk is mélyrepülést vett. A sikertelen rakétaindítások már-már megszokottá váltak Oroszországban, az újabb Proton-M hordozórakéta felrobbanása azonban az egész orosz űrkutatásra katasztrofális hatással van – vélte a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lapban …
