Új elmélet a Föld keletkezéséről


Új elmélet a Föld keletkezéséről

Új elmélettel álltak el oxfordi tudósok a Föld keletkezéséről: egy Merkúr-szerű égitest csapódhatott be a fiatal Földbe, és ez adta bolygónk magjának a mágneses mező létrehozásához szükséges radioaktív elemeket.

Új elmélet a Föld keletkezésérőlA Nature tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint ez az összeütközés magyarázza a földmag bizonyos elemeinek mennyiségét, és megoldást kínál a Föld mágneses mezejének rejtélyére. A tudósok szerint a Föld nagyjából egy időben formálódott a Nappal és a Naprendszer többi égitestével mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt egy óriás gáz- és porfelhőből. A Föld és más sziklás bolygók kisebb, aszteroida méretű égitestekből egyesültek, amelyek összenőttek egy még nagyobb égitestté. A Földbe csapódó meteorokról azt tartják, hogy a bolygó építőkövei, de a Föld magja és köpenye a többi meteoritnál nagyobb arányban tartalmaz olyan elemeket, mint a szamárium és a neodímium.

A szakemberek anyagmintákkal folytattak kísérleteket a Föld kialakulását utánzó feltételeket utánozva, azaz 1400-1640 Celsius-fok között és 1,5 gigapascal nyomás alatt. (Egy gigapascal majdnem tízszer nagyobb, mint az óceánok legmélyebb pontján, a mintegy 11 ezer méteres Mariana-árok mélyén mért nyomás.) Az anyagminták tartalmaztak szamáriumot, neodímiumot és urániumot. Ezek az elemek kémiailag vonzódnak a szilikát kőzetekhez, amelyek a Föld magjának és köpenyének nagy részét alkotják. Általában nem oldódnak vasszulfátban, amely a Föld külső magjának egy jelentős hányadát adja.

Bernard Wood és Anke Wohlers kutatók azt találták, hogy ha a korai Föld magába olvasztott egy Merkúr-szerű sziklás égitestet, amelynek magas a kéntartalma, akkor a szamárium és a neodímium jobban feloldódik a vasszulfátban. Ezért a szamárium és a neodímium nagyobb valószínűséggel süllyedt le a földmaghoz. A szamárium a neodímiumnál jobban vonzódik a szilikát kőzetekhez. Emiatt a szamárium kevésbé süllyed le, ami megmagyarázhatja azt, miért nagyobb ezen elem aránya mint a neodímiumé a földmagban és a köpenyben.

A korábbi kutatások szerint a Földnek legalább 3,5 milliárd éve van mágneses mezeje. Ez a mágneses mező a mag olvadéka áramlásának eredménye, de azt nem tudni bizonyosan, miként volt képes olvadni a földmag ilyen hosszú ideig. Az új kísérletek felfedték, hogy ha a korai Föld egy kénben gazdag Merkúr-szerű égitesttel egyesült, az uránium jobban felolvadhatott a vasszulfátban. Ez segíthette az urániumot a földmag felé süllyedni. Az uránium egy olyan radioaktív elem, amely hőt termel, ez tartja fenn a földmag olvadását.

Previous Tömeges kihalás - bizonyíték a Spitzbergákon
Next Optikai illúziók Debrecenben

1 Comment

  1. 2016/12/29
    Válasz

    Amit irtal hogy nem lehet elkepzelni hazilag barkalcsolt kutyuvel megnyitni szerintem lehetseges csak a elindulas es cel megerkezes kordinataira van szukseg es na es persze energiara kell a fold helyzetenek kordinatai a tobbi meg van ezt nem talalom ha valaki tud segiteni segitsen

Hozzászólás a(z) Hosting bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.