Gyűrűt fedeztek fel a Haumea törpebolygó körül

Tovább...

Mágneses nulltér laboratórium alapkőletétel Fertőbozon

Tovább...

Panorámafelvételek a Nemzetközi Űrállomásról

Tovább...

Magyar részvétellel indul exobolygó-kereső program

Tovább...

Van egy 10. bolygó?

Tovább...

UNIVERZUM

a világ, ami körülvesz minket

Az ELTE kutatói, Newton és Lagrange kétszáz esztendőnél is régebbi eredményei után, először találtak új egzakt megoldást a csillagászat és az űrkutatás egyik, központi jelentőségű kérdésére. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Csillagászati Tanszékének kutatói – Érdi Bálint professor emeritus és Czirják Zalán doktorandusz – először találtak explicit, egzakt analitikus megoldást az égi mechanikai …

Amerikai csillagászok, Michael Brown és Konstantin Batygin idén januárban jelentették be, hogy meggyőző bizonyítékokat találtak egy, a Naprendszer szélén megbúvó kilencedik bolygó létezésére. A meggyőző érvek után több tudós és csillagász is kapcsolódott a projekthez, így láttak napvilágot a legújabb feltételezések is. A svédországi Lund Obszervatórium egyik kutatója, Alexander Mustill és munkatársai úgy vélik, sőt …

Ez a terve a gravitációs hullámok felfedezésén dolgozó magyar tudósoknak. Az évszázad egyik tudományos világszenzációjában, a gravitációs hullámok februári felfedezésében részt vevő, és ezzel világhírűvé vált magyar tudósok (Márka Szabolcs, Mára Zsuzsa, Bartos Imre) Magyarországon építenék fel az újabb nagy jelentőségű érzékelőt, az úgynevezett kozmikus fület. Bartos Imre arról beszélt, hogy ez az eredmény csak a …

Több kutató és szakember már régóta esélyesnek tartja egy kilencedik bolygó létezését, amely most úgy tűnik, akár igaz is lehet. Michael Brown és Konstantin Batygin csillagászok még januárban olyan jelekre bukkantak, amelyek valóban feltételezik egy kilencedik bolygó létezésének eshetőségét. Michael Brown, ismertebb nevén a Plútógyilkos (Plutokiller) már többek számára ismerős lehet, hiszen 2006-ban az ő …

2016. február 11-én a LIGO Tudományos Együttműködés bejelentette, hogy 100 évvel Einstein teóriájának megszületése után, immár bizonyítékunk is van a gravitációs hullámok létezésére. A világ legérzékenyebb gravitációshullám-detektorai 2015 szeptemberében érzékelték két távoli, összeolvadó fekete lyuk jelét. Ezen esemény tudományos jelentőségének, illetve a gravitációs hullámok mibenlétének megértéséhez először a téridő fogalmát érdemes tisztázni. Einstein rávilágított, hogy a …

Úgy tűnik, hogy a nanoműholdak egyre fontosabbak lesznek az űrkutatásban. A Mars megfigyelésétől a Földre veszélyt jelentő aszteroidák felkutatásáig számtalan lehetőség van az alkalmazásukra és a bennük rejlő potenciált is sokan igyekeznek kiaknázni. Ez a helyzet a Mektory Űrközpontban, az észt főváros, Talinn műszaki egyetemén, ahol a diákok az első nanoműholdjuk Föld körüli pályára állítását készítik elő. A Mektory …

Aszteroidák és az azokból kinyert nyersanyagok kereskedelmi hasznosítását tenné lehetővé elsőként Európában egy most készülő törvény segítségével Luxembourg. Az aszteroidák nagy mennyiségű nemesfémet és ritka alkáli földfémeket tartalmaznak, amik a Földön igen értékesnek bizonyulnának, ezért is lenne fontos a kitermelésük. Ezt a tervet már tavaly novemberben felvetette Luxembourgban Etienne Schneider gazdasági miniszter. A miniszter szerint az idei …

A kiadott hírek szerint az MTA CSFK, az ELTE, illetve az NKE kutatóiból álló csoport felfedezte a világegyetem eddig észlelt legnagyobb szabályos alakzatát, egy hatalmas, kilenc gamma-kitörésből (GRB) álló gyűrűt. A gyűrű átlagos átmérője az égbolton 36 fok, ami 70-szer múlja felül a teliholdét és tőlünk 7 milliárd fényévre van. Ebben a távolságban a 36 …

A Föld jövőbeli fejlődésére is lehet következtetni a bolygónknál idősebb, most felfedezett Kepler 452/b jelű planéta vizsgálatával. Jon Jenkins, a Kepler-űrteleszkóp adatait elemző kutatócsoport vezetője szerint a Kepler 452/b az első, a Földet alig meghaladó méretű bolygó, amely a Naphoz hasonló csillag lakhatósági zónájában kering, azaz az égitest felszíni hőmérséklete kedvez a folyékony víz jelenlétének. Így …

2004-ben a csillagászok a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban a vártnál jóval hidegebb területet fedeztek fel, melynek létezésére egészen mostanáig nem tudtak kielégítő magyarázatot adni. Ám egy magyarok által vezetett kutatócsoport meggyőző elmélettel állt elő és tanulmányukat az egyik legrangosabb asztrofizikai folyóiratban, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society áprilisi számában publikálták. Univerzumunk kezdetben forró plazmából állt, …

Új elmélettel álltak el oxfordi tudósok a Föld keletkezéséről: egy Merkúr-szerű égitest csapódhatott be a fiatal Földbe, és ez adta bolygónk magjának a mágneses mező létrehozásához szükséges radioaktív elemeket. A Nature tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint ez az összeütközés magyarázza a földmag bizonyos elemeinek mennyiségét, és megoldást kínál a Föld mágneses mezejének rejtélyére. A tudósok szerint …

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati Intézetének kutatói a Kepler-űrtávcső segítségével a világon elsőként mérték meg sikeresen két nagyon távoli, a Neptunuszon túl keringő égitest forgását adta hírül az MTA. A kutatás eredményeiről, amely új módszert adhat az úgynevezett Kuiper-objektumok megismeréséhez, az egyik legrangosabb csillagászati folyóirat, az Astrophysical Journal Letters is beszámolt. A Kepler-űrtávcsövet eredetileg a …

A Nap a Tejútrendszer kései gyermeke mondják a Texasi A&M Egyetem csillagászai, akik csaknem kétezer, a mi galaxisunkhoz hasonló csillagvárost térképeztek fel. A kutatásról a The Astrophysical Journal legújabb számában jelent meg egy tanulmány, amely arról számol be, hogy a projekt keretében egyaránt végeztek vizsgálatokat a látható fény, az ibolyántúli és az infravörös tartományban, a felvételeket …

A Kepler-űrtávcső négy évet átfogó fotometriai adatsora alapján öt földméretű bolygót azonosítottak egy ősi, 11,2 milliárd éves csillag körül. A Napnál mintegy 25 százalékkal kisebb Kepler-444 katalógusjelű objektum 117 fényévre található tőlünk. Ám, mivvel viszonylag fényes, így már binokulárral is észlelhető. Az öt bolygó méretei a Merkúr és a Vénusz átmérője közé esnek, azonban olyan …

A Rosetta Plasma Consortium az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont részvételével a világon elsőként követte nyomon egy üstökös magnetoszférájának kialakulását. A Science-ben megjelent cikk magyar szerzői Németh Zoltán és Szegő Károly – közölte az MTA. A Rosetta űrszonda a napközeli maximális aktivitás időszakáig kíséri a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstököst. Kezdetben a napszél (a Napból érkező szuperszonikus töltöttrészecske-áramlás) áthatol az üstökös …

MENU

Back