Van-e élet a Vénusz felhőiben?

Tovább...

Új csúcsműszer a világ legnagyobb távcsőrendszerénél

Tovább...

Szuperhold, vérhold, kék hold és holdfogyatkozás

Tovább...

Újabb magyar műhold állhat pályára

Tovább...

Föld 2.0 – Élet után kutatnak egy bolygón

Tovább...

UNIVERZUM

a világ, ami körülvesz minket

Új elmélettel álltak el oxfordi tudósok a Föld keletkezéséről: egy Merkúr-szerű égitest csapódhatott be a fiatal Földbe, és ez adta bolygónk magjának a mágneses mező létrehozásához szükséges radioaktív elemeket. A Nature tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint ez az összeütközés magyarázza a földmag bizonyos elemeinek mennyiségét, és megoldást kínál a Föld mágneses mezejének rejtélyére. A tudósok szerint …

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati Intézetének kutatói a Kepler-űrtávcső segítségével a világon elsőként mérték meg sikeresen két nagyon távoli, a Neptunuszon túl keringő égitest forgását adta hírül az MTA. A kutatás eredményeiről, amely új módszert adhat az úgynevezett Kuiper-objektumok megismeréséhez, az egyik legrangosabb csillagászati folyóirat, az Astrophysical Journal Letters is beszámolt. A Kepler-űrtávcsövet eredetileg a …

A Nap a Tejútrendszer kései gyermeke mondják a Texasi A&M Egyetem csillagászai, akik csaknem kétezer, a mi galaxisunkhoz hasonló csillagvárost térképeztek fel. A kutatásról a The Astrophysical Journal legújabb számában jelent meg egy tanulmány, amely arról számol be, hogy a projekt keretében egyaránt végeztek vizsgálatokat a látható fény, az ibolyántúli és az infravörös tartományban, a felvételeket …

A Kepler-űrtávcső négy évet átfogó fotometriai adatsora alapján öt földméretű bolygót azonosítottak egy ősi, 11,2 milliárd éves csillag körül. A Napnál mintegy 25 százalékkal kisebb Kepler-444 katalógusjelű objektum 117 fényévre található tőlünk. Ám, mivvel viszonylag fényes, így már binokulárral is észlelhető. Az öt bolygó méretei a Merkúr és a Vénusz átmérője közé esnek, azonban olyan …

A Rosetta Plasma Consortium az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont részvételével a világon elsőként követte nyomon egy üstökös magnetoszférájának kialakulását. A Science-ben megjelent cikk magyar szerzői Németh Zoltán és Szegő Károly – közölte az MTA. A Rosetta űrszonda a napközeli maximális aktivitás időszakáig kíséri a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstököst. Kezdetben a napszél (a Napból érkező szuperszonikus töltöttrészecske-áramlás) áthatol az üstökös …

Hello Kitty lesz Japán nagykövete és egy kormány által finanszírozott feladatot teljesít majd az űrben. A projekt elindítása Shinzo Abe japán miniszterelnök lépése annak érdekében, hogy a rózsaszín orrú fehér cica elősegíthesse a high-tech ipar és a gazdasági mérnökök számának növekedését. A négy centiméter magas Hello Kitty figura a Hodoyoshi-3 műhold fedélzetén tartózkodik. A műhold …

A világűrbe induló járatok kikötőjének 2018-ra kellene elkészülnie a tervek szerint. A nyolc lehetséges helyszín között hat skóciai, egy walesi és egy angliai is van – jelentette be Robert Goodwill brit légiközlekedési miniszter a Farnboroughban rendezett nemzetközi repülőgépipari szakvásáron. Az űrkikötő emberekkel induló missziók és kereskedelmi műholdak, sőt űrturisták forgalmát is bonyolítaná. A skót partokon fekvő …

2014. július 21-én volt az Apollo-11 Holdra szállásának 45. évfordulója. Az első alkalomé, amikor emberek jártak a Holdon. Az Apollo-11 űrhajó és legénysége, Neil Armstrong, Edwin Eugene Aldrin, Jr. (Buzz Aldrin) és a Michael Collins 1969. július 16-án, helyi idő szerint 9:32-kor szállt fel a Kennedy űrközpontból, Cape Canaveralból. Sokan cáfolják, sokan nem hiszik, de azért …

Több mint 10 évig tartó utazás után sikeresen elérte a Rosetta európai űrszonda a Csurjumov-Geraszimenko üstököst. A Rosetta tíz évig, öt hónapig és négy napig tartó utazás, 6,4 milliárd kilométer megtétele és a Nap ötszöri megközelítése után érte el az üstököst, amelyre később leszállóegységet juttat el. A Rosetta magyar idő szerint augusztus 6-án 11 órakor hajtotta …

Kenti fizikusok letesztelték, mi történne akkor, ha egy mikroszkopikus fosszíliát tartalmazó kődarabot a Földről az űrbe lőnénk és az elérné a Hold felszínét. Ennek érdekében Mark Burchell professzor és a kenti egyetem Asztrofizika Központjának kutatója szimulálta azt a körülményt, amely a fosszilizálódott kovamoszatokat érné, ha a Földtől egészen a Holdig jutnának. A csapat a fosszilis köveket …

A természetben előforduló leghidegebb hőmérsékletet 1995-ben fedezték fel, egészen pontosan a Bumeráng-köd belsejében, mely a Kentaur csillagképben található, gázból és porból álló felhő. Fizikusok megállapították, hogy a hőmérsékleti skálának is létezik alsó határa, mely az abszolút nulla fok, azaz -273,15°C (azaz, -459.67°F). Teljesen mindegy, milyen mértékben hűtünk le valamit, annak hőmérséklete soha nem érheti el …

Csendes beletörődéssel vették tudomásul az oroszok, hogy május 16-án este megint mellélőttek, és így a legújabban felküldeni próbált Proton-M hordózórakétájuk mellett mostmár az űrkutatásuk is mélyrepülést vett. A sikertelen rakétaindítások már-már megszokottá váltak Oroszországban, az újabb Proton-M hordozórakéta felrobbanása azonban az egész orosz űrkutatásra katasztrofális hatással van – vélte a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lapban …

Az első kínai bioregeneratív kapszula 105 napos tesztelése során három önkéntes élt a zárt kabinban és evett laboratóriumi körülmények között termesztett zöldségeket, illetve rovarokat. A kísérlet zárónapján, 2014. május 19-én egészségesen tértek vissza a hétköznapi életbe – adta hírül a kínai média. Ez volt Kína első olyan tesztje a “Holdpalota 1” elnevezésű 500 köbméteres egységben, amelybe …

Idén újabb fúrást végzett a Marson az amerikai űrkutatási hivatal marsjárója a Curoisity. Utoljára majdnem egy éve, 2013 májusában vett kőzetmintát a vörös bolygón a NASA robotja. Ezek után elhagyta az akkori tartózkodási helyét, és több mint öt kilométert tett meg annak érdekében, hogy az eredeti kutatási program elsődleges célját, a Gale-kráterből kiemelkedő Aeolis-hegyet elérje. …

Május 13-án először bocsátanak fel a Székelyföldről a sztratoszférába tudományos műszeregyüttest – közölte a kísérlet összehangolását végző Csegzi Sándor fizikus, a Marosvásárhelyi Kulturális és Tudományos Szabadegyetem igazgatója. A kísérlet szervezője elmondta, hogy a héliummal töltött ballon kosarában a hagyományos és kísérleti meteorológiai műszerek mellett egy ionizáló sugárzásokat mérő lapka, egy az ózon kimutatására szolgáló indikátorcsík, egy …

MENU

Back