Veszélyben a Földközi-tenger élővilága


Veszélyben a Földközi-tenger élővilága
Olvasási idő: 2 perc

A nem őshonos, azaz invazív fajok egyre növekvő veszélyt jelentenek az Európában őshonos biológiai sokféleségre és élőhelyeikre a Földközi-tengerben.

Veszélyben a Földközi-tenger élővilágaAmellett, hogy veszélyeztetik a potenciálisan kitermelhető tengeri erőforrásokat, emberi egészségügyi problémákat is okozhatnak – állítja egy tel aviv-i egyetem tanulmánya.

A tanulmány vezetőszerzője prof. Bella Galil szerint a 2015-ben kibővített, a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel összekötő Szuezi-csatorna a világ egyik legfontosabb kereskedelmi folyosója, mely nem csak a határokon átívelő szállítást, hanem a vörös-tengeri állatfajok Földközi-tengerbe történő beáramlását is megkönnyítette.

A Földközi-tengerben élő nem őshonos fajok száma 1970 és 2015 között rohamosan megnövekedett: a szakértőknek napjainkig, egész pontosan 750 többsejtű, idegen fajt sikerült azonosítaniuk. Ez az adat lényegesen magasabb, mint a más európai tengerekben élő idegen fajok száma, a differencia pedig egyértelműen a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között létesített Szuezi-csatornának tulajdonítható. A kialakult helyzet aggodalomra adhat okot, hiszen az idegen fajok növekvő állománya kiszoríthatja az őshonos populációkat, veszélyeztetheti az élőhelyeiket és az ökoszisztémát.

Áldatlan állapotok

Az évszázados földközi-tengeri bioinvázió tudományos dokumentációjának ellenére az irányítási politika fejlődése és maga a végrehajtás, illetve a fellépés lassúnak bizonyult.

A Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének szennyezés elleni védelméről szóló egyezmény (Barcelonai egyezmény) része az ENSZ környezetvédelmi Programjának (UNEP), mely meghirdette a Regionális Tengeri Programját, melyben 2003-ban elfogadtak egy akciótervet a Földközi-tengerbe történő fajok megjelenésére és az invazív fajokra vonatkozóan. Prof. Galil szerint azonban az UNEP elállt a tárgyalásoktól, magára hagyta az irányítást, melynek következtében fellendült az idegen fajok betelepedése a Szuezi-csatornán keresztül.

A legújabb tanulmányok szerint a védett tengeri területek a Földközi-tenger keleti régiójában, Törökországtól Líbiáig már eddig is túlterheltek voltak a nem őshonos fajok által, és az utóbbi időben ezek a területek a bioinvázió valóságos „forró pontjaivá” váltak. A biotikus közösségek már így is törékenyek és folyamatosan elszenvedik az ember általi fenyegetéseket, mint például a túlhalászás és a környezetszennyezés. A nem őshonos fajok kolonizációja pedig újraelosztásra kényszeríti a táplálkozási forrásokat, kivonja a láncból a fontos láncszemeket és kihalással fenyegeti a honos fajokat.

A Földközi-tenger keleti részén élő algák által uralt sziklás élőhelyeket megtizedelték a Szuezi-csatornán keresztül betelepülő nagy populációjú növényevő halak. Két növényevőnek köszönhetően (a sugaras úszójú halak osztályába tartozó Siganus luridus és Siganus Rivulatus) az idáig buja, sziklás zátonyok helyét mára már kopár területek vették át, mely drasztikusan csökkenti az élőhelyek komplexitását, megváltoztatja a vízi közösség struktúráját és a tápláléklánc összetételét. 30 éven belül szinte bizonyos, hogy a Földközi-tenger izraeli partjainál már a vörös-tengeri kagylók uralják majd a vizeket.

Közelgő megoldás

2016-ban, a tanulmány szerzői az olaszországi Ischia-ban, az EuroMarine workshop-ján egy értekezést indítottak a nem őshonos fajok beáramlásáról, melynek eredménye az ischia-i deklaráció. A nyilatkozat különböző elveket fektet le a hatékony, tudományos alapú menedzsment számára, melynek megvalósítását az Európai Unió finanszírozza és többek között 73 kutatóintézet és egyetem is jóváhagyta.

„Reméljük, hogy ez az új kutatás egy tudományos alapú, hatékony menedzsmentet épít és megelőzi, vagy legalábbis minimalizálja a Földközi-tengerben nem őshonos fajok szaporodását. Az idő majd igazolja, hogy sikerült-e elérni ezeket a célokat, vagy a törvényhozók továbbra is halogatják-e a szembeszállást ebben a nehéz kérdésben és ezeket az egyben környezeti, gazdasági és társadalmi terheket inkább a jövő generációjára hagyják-e majd.” – mondta prof. Galil.

 



Previous 450 óriás geoglifát fedeztek fel az Amazonas esőerdőiben
Next Kilyukadt a Föld mágneses pajzsa

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

kettő × 5 =