Kinek való a tudományos munka?

Botanika – a XIX. század szenvedélye

Ketten egy jeggyel a Budapesti Állatkertbe

Világító aranyrészecskék az orvoslás szolgálatában

Kőrispusztulás – A kőrisfák csendes válsága

Az MTA 2026-ra is meghirdeti Lendület Programja pályázatát

Mi volt az ősrobbanás után?

Biomolekuláris régészet

Tízéves rekordot döntött a hazai védjegybejelentések száma

Megkezdődött a Paks II. atomerőmű alapozása

Hogyan válasszunk háztartási eszközöket, hogy hosszú távon is jól járjunk?

A falvak elnéptelenedésének hatása a természetre

Miért veszélyes az AI-invázió a matematikában?

2026-os Leroy P. Steele-díj – Erdős László matematikus kapta megosztva

Közelebb kerültünk a sötét energia megértéséhez

Válságidőszak és alkoholizmus

Fiatal bolygórendszerek

1850 óta a tavalyi volt minden idők harmadik legmelegebb éve

Áttörés a cukorbetegség szövődményeinek megelőzésében

Kréta kori őshalfaj Iharkúton

Hogyan alkalmazkodik az űrhajósok agya a világűrhöz?

Gorillák hangja testközelből a Fővárosi Állatkertben

A weboldalak felhasználói élményének hatása a keresőoptimalizálásra

Így rabolja el az időt a képernyő

Lelki betegség a párkapcsolatban: 3 mód a partnerünk támogatására

EGÉSZSÉG ÉS ÉLETMÓD

Mert egészség nélkül nincs tudomány sem
Új eredmények a porckopás kutatásában

A porckopás során megváltozó csontszerkezettel kapcsolatos publikációkat gyűjtötte össze, elemezte és értékelte egy kutatócsoport a Debreceni Egyetem adjunktusa, Oláh Tamás részvételével. Tudományos megállapításaik segíthetik a témával kapcsolatos jövőbeni kutatásokat és a gyógyításban is hasznosulhatnak. A porckopás (osteoarthritis) ugyanis egy olyan gyógyíthatatlan ízületi betegség, amely a tartós mozgáskorlátozottság egyik vezető oka. Ez sajnos, az elöregedő népességű …

0 105
Share
Bölcsességfog: mit tehetünk, ha nem nő ki vagy, ha kinő?

A bölcsességfogak sokáig a felnőtté válás szimbólumai voltak: a serdülőkor után, általában 18 és 25 éves kor között bújnak elő. Evolúciós maradványként ezek a fogak ma már gyakran feleslegesek, és sokszor több kárt okoznak, mint hasznot. Miért van ez így, és mit tehetünk, ha a bölcsességfog nem illeszkedik jól a fogsorba, illetve mi történik akkor, …

0 113
Share

UNIVERZUM

A világ, ami körülvesz minket
Az Euclid űrtávcső Einstein-gyűrűt fedezett fel

Az Európai Űrügynökség (ESA) Euclid űrteleszkópja az Univerzum eddigi legnagyobb térképének elkészítésén dolgozik 2023. július elsejei kilövése óta. A korai adatok tesztelése közben, az Euclid űrtávcső segítségével, a tudósok egy úgynevezett Einstein-gyűrűre lettek figyelmesek, amely a gravitációs lencsehatás egyik leglátványosabb példája. A ritka jelenség egy közeli és egy távoli galaxis szinte tökéletes átfedésekor figyelhető meg. …

0 121
Share
Magyar diákok a kínai űrállomáson

Pontosabban magyar diákok kérdései és kísérletei kerülhetnek fel a világ legmodernebb űrállomására. A Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetsége és a China Manned Space űrügynökség felajánlotta, hogy magyar diákok által összeállított kérdéseket és kísérleteket mutatnak be a Tienkung, azaz Mennyei Palota nevű kínai űrállomáson. A közös kínai-magyar oktatási és tudománynépszerűsítési űrprojektben a kreatív magyar diákok mellett részt …

0 121
Share

ÉLŐVILÁG

Nem vagyunk egyedül
91 éves korában elhunyt Dr. Jane Goodall

Dr. Jane Goodall, a Jane Goodall Intézet alapítója és az ENSZ békenagykövete, a bátorság és a meggyőződés figyelemre méltó példája volt. Egész életében fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy felhívja a figyelmet a vadon élő állatokat fenyegető veszélyekre, előmozdítsa a természetvédelmet és harmonikusabb, fenntarthatóbb kapcsolatra ösztönözzön az emberek, az állatok és a természet között. Dr. Jane Goodall …

0 74
Share
Milyen haszna van a hangyák kutatásának?

Mi a közös a robotikában, a daganatok felismerésében, az úthálózatok fejlesztésében és a járvány alatti távolságtartásban? A hangyák, amelyek ökológiailag a legdominánsabb, evolúciósan a legfigyelemreméltóbb rovarok közé tartoznak a bolygón. A hangyák kutatásának, megfigyelésének pedig számos területen hasznosítható eredménye van. Építészek és immunológusok is tanulnak tőlük, továbbá a hazai hangyakutatás több mint 50 éves. Az …

0 101
Share

KÖRNYEZET

Ismerd meg a világot!
A Kárpátok legnagyobb kockázatú tűzfolyosói

Átfogó tűzelőrejelző módszert dolgoztak ki a Corvinus kutatói, ami alapján több tűzfolyosót is azonosítottak a Kárpátokban. A Kárpátok legnagyobb kockázatú tűzfolyosói közé tartozik Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye is. De a vegetációs tüzek kockázata világszerte nő, és ez alól Közép-Európa sem kivétel. A Budapesti Corvinus Egyetem három kutatója – Manczinger Melinda, Kovács László és Kovács Tibor …

0 74
Share
Faültetés, természetes élőhelyek helyreállítása? Nem elég a klímaváltozás megfékezéséhez!

Szegedi kutatók kezdeményezésére hiánypótló globális kutatás készült. Ha a Földön minden olyan helyszínen megtörténne a természetes élőhelyek helyreállítása – például erdők, szavannák, sztyeppék vagy lápok –, ahol erre lehetőség van, akkor is csak az emberiség által kibocsátott CO2 (a klímaváltozásért felelős legfontosabb üvegházhatású gáz) 17 százalékát lehetne kivonni a légkörből 2100-ig. Ha pedig a jövőbeli …

0 77
Share

A TudományPláza kis kikapcsolódás, kis tudományshopping hajszínre való tekintet nélkül.

MENU

Back