A Bodrog vidéke - Fotó: Zöld Kör

Hat tonna hulladéktól szabadították meg a Bodrog Sárospatak és Tokaj közötti ártér erdejeit a PET Kupa önkéntesei. Az elmúlt években kialakult, tiszai hulladékgyűjtő tapasztalataikat először alkalmazták a Tisza egyik mellékfolyóján. A helyi partnerek támogató munkájának és a résztvevő csapatok, önkéntesek elhivatottságának köszönhetően, négy napon keresztül, naponta csaknem 300 zsák szemét gyűlt össze. A folyami hajós, …

0 57
Share
A Tiszából gyűjtött folyami műanyag hulladékból elkészült az első tiszai újrahasznosított plasztik ladik.

Évszázados hagyományt gondolt újra a PET Kupa. A Tiszából gyűjtött folyami műanyag hulladékból elkészült az első tiszai plasztik ladik. A Csongrád-Csanád megyei, Tisza-parti faluban Mártélyon bocsátották vízre az első olyan ladikot, amely újrahasznosított műanyag pallókból áll. Melyeket egy mártélyi ladikkészítő mester munkált meg, megtartva az ősi formát és szerkezetet. Az eredeti tiszai ladik autentikus, hazai, …

0 88
Share
Öt éven belül bekövetkezhet a kritikus 1,5 Celsius-fokos felmelegedés

Az éves globális átlaghőmérséklet már a következő öt évben legalább 1 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet (1850-1900). A Meteorológiai Világszervezet (WMO) által közzétett friss mutatók alapján, a kutatók szerint, 20 százalék esély van arra, hogy ez a szám 1,5 Celsius-fokra fog növekedni egy éven belül. A globális, éves és évtizedes éghajlati frissítés, amely az …

0 109
Share
Jeladó palackokkal kutatják a hulladék útját

GPS jeladókkal felszerelt PET palackokat indítottak útjukra a PET Kupa szakemberei a Felső-Tiszai Búvár és Mentő Egyesület közreműködésével. A Vásárosnaménynál áradó Tiszába dobott négy palack a PET Kupa hulladékmonitoring programját segíti. A nyomkövető kutatásban a palackok GPS jelet vesznek és rádió jelet adnak le. A Hulladékmentes Tisza projekt keretében fejlesztett eszközök akár két éven keresztül …

0 102
Share
A borospalackok környezeti hatásai

Először vizsgálták hazánkban a borospalackok környezeti hatásait. A nagy mennyiségben keletkező csomagolási hulladékok világszerte nagy fejtörést okoznak a szakembereknek. Főleg, akkor ha indokolatlan a keletkezésük. Így van ez az egyszer használatos borospalackok esetében is. Bogóné Tóth Zsuzsánna, a Szent István Egyetem (SZIE) kutatója és Dr. Lakner Zoltán, a SZIE Élelmiszertudományi Kar egyetemi tanára részletes képet vázolt …

0 127
Share
Baradla-barlang (Fotó: Leél-Őssy Szabolcs)

Az ELTE TTK részvételével zajló kutatások kiderítették, hogy a Baradla-barlang cseppkövein élő baktériumok különleges karbonátot állítanak elő. Ezek több hónapon át megőrzik szerkezetét. A feltehetően zsírsavakból felépülő karbonát kialakulásának megismerése fontos szerepet játszik a barlangi képződményeken alapuló kor és paleoklíma meghatározásában. Környezetünk egyik leggyakrabban és legváltozatosabb formában előforduló ásványai a karbonátok. Az egysejtűek, puhatestűek és …

0 103
Share
A fényszennyezés világosan látható probléma

A helytelen mesterséges éjszakai világítás általi fényszennyezés a természeti erőforrások pazarlásával jár. Emellett veszélyezteti a fajok élőhelyét, megzavarja természetes biológiai ritmusukat, rontja az ökoszisztéma-szolgáltatások (pl. a beporzás) minőségét és hatékonyságát. Továbbá kedvezőtlenül befolyásolja a természetes éjszakai tájképet, valamint az emberi egészséget és jóllétet is veszélyeztetheti. E kedvezőtlen hatások megszüntetését, csökkentését szeretné elősegíteni az Agrárminisztérium és …

0 126
Share
A lombkorona megvédi az erdő élőlényeit

A lombkorona megvédi az erdő élőlényeit az extrém hőmérsékletektől. Nélküle a globális felmelegedés bizonyos fajok kihalásához vezetne. Ez derül ki az ELTE Természettudományi Kar ökológusainak részvételével folytatott nemzetközi kutatás eredményeiből. Az erdők és az azon kívüli területek klímája eltérő, nyári hőség idején ezért menekülünk el a városokból az erdő enyhet adó hűsébe.  A globális felmelegedés aktuális előrehaladását …

0 110
Share
Mi az a DAMA-protokoll?

A rezervoárfajokkal egy adott kórokozó elterjedési területe az eddig feltételezetthez képest a sokszorosára nő. Csak éppen tünetek hiányában nem figyelünk fel a jelenlétére. A klímaváltozás és a globalizáció révén soha nem látott mennyiségű új fajjal kerülünk kapcsolatba. Így a ránk átfertőző patogének rendkívüli gyorsasággal képesek végigsöpörni a sűrűn lakott, egymással szerves összeköttetésben álló városokon és …

0 133
Share
Babarózsa, pünkösdi rózsa, bazsarózsa? Melyik az?

Habár ezekről a rózsafélékről mindenki sokat hallott már, sokszor megfigyelhető az összetévesztésük. Nagy a kavarodás ezen a téren. Gyakran tévesztik össze ezt a két rózsafélét azok, akik nem túl otthonosan mozognak a kertészet világában. A lényeg, hogy a bazsarózsát azért hívják pünkösdi rózsának, mert májustól júniusig virágzik és virágzási időszaka általában telibe kapja pünkösd ünnepét. …

0 1.4k
Share