Balaton-probléma 2026-ban
A Balatont egyszerre fojtogatja a beton, a nádasok pusztulása, a vegyszerek és a felmelegedő víz. Erről beszélt Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Intézet főigazgatója a Magyar Tudományos Akadémia Biztos hang című podcastjában. A főigazgató szerint fontos tisztában lenni azzal, hogy a Balaton sorsa nem egyszerű vízszintkérdés. Ugyanis a tóra egyszerre nehezedik a parti beépítés, a …
Városi Oázis nyílt az állatkerti Biodómban
Július elsején, szerdán nyílt meg a Városi Oázis a Fővárosi Állat- és Növénykert Biodómjában. Alig néhány hete még akár szkeptikusok is lehettünk volna, azt gondolva, hogyan lesz itt megnyitó. De a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársai, partnerei roppant elkötelezett munkával valóban megnyitották a Biodóm Városi Oázisát. Az új, közel egy hektáros fedett bemutatótérben igazi trópusi-szubtrópusi …
Felgyorsult a lucfenyők pusztulása
A kertek, parkok lucfenyőinek (Picea abies (L.) Karst.) pusztulását mérték fel a debreceni HUN-REN Atommagkutató Intézet (ATOMKI) kutatói. A Magyarországon vitatottan őshonos lucfenyők pusztulását lehetne magyarázni egyszerűen azzal, hogy hazánk e fafaj számára nem ideális élőhely. Természetes módon csupán az Alpokalján fordul elő. Viszont az elmúlt évtizedekben sok kerttulajdonos sikeresen ültett és nevelt lucfenyőket Magyarország …
A fővárosi állatkert új projektje: BeporZOOna – beporzóbarát kert
BeporZOOna, azaz beporzóbarát kert, amely nemcsak szép, hanem menedéket és táplálékot is nyújt az olyan fontos beporzó rovaroknak, mint a vadméhek, poszméhek, fadongók, lepkék és zengőlegyek. A Fővárosi Állat- és Növénykert – ahogy azt neve is jelzi – valóban növénykert is. Mert ugyan minden állatkert parkosított környezetben működik, de egy növénykertnek ennél többet kell tudnia. …
A Pátkai-víztározó állapota
A szakemberek arra hívták fel némrég a figyelmet, hogy bő 10 évvel ezelőtt volt utoljára megfelelő állapotban a Pátkai-víztározó. Nem a mezőgazdasági tevékenység, hanem a nem megfelelő halgazdálkodás és a túlzott tápanyagterhelés áll a Pátkai-víztározó drasztikus vízminőségromlása mögött. Dr. Magyari Enikő, az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi tanára által vezetett kutatócsoport modern paleoökológiai és …
Botanika – a XIX. század szenvedélye
Hogyan vált a növénytan az úriemberek és különösen az úrhölgyek legnépszerűbb elfoglaltságává? A botanika és a természettudomány megismerése már a XVIII. században divattá vált. De, miért mondhatjuk, hogy a botanika szinte az egyetlen természettudomány volt a XIX. században, amelyet nőiesnek és erkölcsileg építőnek tartottak a korban? Hogyan váltak a növények a hatalom eszközeivé, hogyan lett …
A falvak elnéptelenedésének hatása a természetre
1970 óta a világ vadvilágának 73%-a pusztult el, miközben az emberi népesség több mint kétszeresére nőtt. A 21. század egyik legmeghatározóbb demográfiai trendje az urbanizáció, így a falvak elnéptelenedése is globális jelenség, amely különösen Közép- és Kelet-Európában, beleértve Magyarországot is, jelentős környezeti változásokat indukál a termőföldek elhagyásával. Érdekes, hogy ez a folyamat egyszerre jelent lehetőséget a …
1850 óta a tavalyi volt minden idők harmadik legmelegebb éve
A Berkeley Earth egy kaliforniai székhelyű nonprofit kutatószervezet, amely 2013 óta készít független elemzéseket a globális átlaghőmérséklet-változásokról. A 2025-ös globális átlaghőmérsékletről szóló jelentésükben arra a következtetésre jutottak, hogy 2025 volt a harmadik legmelegebb év a Földön 1850 óta. Ezt az évet csak 2024 és 2023 múlta felül. A Berkeley Earth elemzése 57 685 meteorológiai állomás …
Gyógyszermaradványok a talajban
Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni. Sokat hallhattunk már és mi …
Az európai levegőminőség javítása
Nagyszabású kutatási együttműködés eredményeként új javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában. A rossz környezeti levegőminőség, amelyet leginkább a szálló por (aeroszol) magas koncentrációszintje okoz, az egyik legsúlyosabb közegészségi probléma világszerte. Erről már biztosan sokan hallottak. Arról viszont biztosan kevesebben, hogy mit csinál egy légkörkémikus (atmoszferikus kémikus). Nos ezek a szakemberek …
