BeporZOOna, azaz beporzóbarát kert, amely nemcsak szép, hanem menedéket és táplálékot is nyújt az olyan fontos beporzó rovaroknak, mint a vadméhek, poszméhek, fadongók, lepkék és zengőlegyek.

A Fővárosi Állat- és Növénykert – ahogy azt neve is jelzi – valóban növénykert is. Mert ugyan minden állatkert parkosított környezetben működik, de egy növénykertnek ennél többet kell tudnia. A növénykert arborétumi, illetve botanikus kerti értékű gyűjteményes kert. Kedvesen tudják, hogy budapesti állatkertben a bemutatott növényfajok száma még az állatokét is meghaladja. Továbbá a Fővárosi Állat- és Növénykert számos botanikus kerti szervezetnek, így a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének (MABOSZ), illetve a Botanikus Kertek Nemzetközi Természetvédelmi Szövetségének (BGCI) is tagja. Szerintünk nagyon fontos, hogy a fővárosi intézmény nevében a kötőjel nem csak dísz! Ezért adunk hírt arról, hogy a népszerű városligeti intézmény növénykerti részének legújabb eleme a nagyközönségnek ma bemutatott BeporZOOna, vagyis beporzóbarát kert.

A megfelelő információs felületekkel ellátott, tanösvényként kialakított beporzóbarát kert segítségével minden látogató megismerheti a beporzók fontosságát. Illetve azt, miként segíthetik őket az emberek.

A beporzóbarát kert lényege, hogy ezeket a kerteket – az esztétikai szempontok mellett – a beporzó rovarok igényei szerint alakítják ki.

De természetvédelmi szempontból is nagy a jelentősége, hiszen világszerte észlelhető trend a növények beporzását végző rovarok ritkulása, eltűnése, amely elsősorban az emberi tevékenység következménye. (Az okok közé tartozik a kiterjedt vegyszerhasználat, az intenzív mezőgazdasági művelés, az élőhelyvesztés, az éghajlatváltozás. De még bizonyos kertészeti irányzatok is, amelyek például a „rendezett”, de ökológiai szempontból meglehetősen sivár kerteket részesítik előnyben.) A beporzóbarát kertek egyfajta menedéket nyújtanak a beporzó rovarok számára, amelyek Magyarországon elsősorban a vadméhek, poszméhek, fadongók, lepkék, zengőlegyek és különféle viráglátogató bogárfajok közül kerülnek ki.

A beporzóbarát kert jellemzője, hogy a növényeket úgy válogatják össze, hogy a kertben kora tavasztól a fagyos idők beköszöntéig, vagyis a mérsékelt égövi rovarok teljes aktivitási időszakában mindig legyenek virágzó növények. Fontos az is, hogy a szépségük miatt nemesített, de kevesebb nektárt adó és a rovarok számára sokszor fizikailag is nehezebben hozzáférhető virágok helyett a rovarok igényeinek jobban megfelelő növények alkossák az ilyen kerteket.

Az őshonos növényfajok alkalmazása különösen szerencsés, hiszen a hazai rovarfajok nyilvánvalóan ezekhez alkalmazkodtak a leginkább. Egy beporzóbarát kertben fontos szempont a vegyszermentesség, valamint a rovarok kényelmét szolgáló különféle berendezések is.

Például olyan helyek, ahová a rovarok befészkelhetik magukat: rovarhotelek, holtfák, avarsávok, csupasz talajfoltok. Emellett rovarbarát itatóhelyre is szükség van, ahol a beporzók úgy juthatnak vízhez, hogy nem kell a belepottyanástól és attól tartaniuk, hogy belefulladnak a vízbe. Az állatkerti BeporZOOnában ezek az elemek mind megtalálhatók!

Az állatkerti BeporZOOna megnyitója egybeesett azzal az állatkerti nyílt nappal, amelyet a pedagógusok számára tartottak.

A beporzók védelme fontos téma a kert zoopedagógiai programkínálatában. Így a BeporZOOna jelentős részén rengeteg ismeretterjesztő felületet, interaktív elemet is kialakítottak, hogy a látogatók is megismerhessék a növények és a beporzók közötti ökológiai összefüggéseket, sőt akár ötleteket merítsenek ahhoz, hogy a saját otthonukban is beporzóbarát kertet alakítsanak ki.

A BeporZOOna része a „Zümmögő sétány”. Ezt a méhekről és a méhészetről szóló tanösvényt az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel együttműködésben alakította ki az állatkert. De látható a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. Budapest magkeverékének Rét variációjával történt mintavetés is, ami 49 őshonos évelő és egynyári növényfaj magját tartalmazza. Örömmel láttuk, hogy maradt arra is erő, hogy olyan őshonos magyar tájfajtákat vagy történelmileg érdekes gyümölcsfákat telepítsenek, mint a Batul alma, a Zelenka és a Kármán körte vagy Petőfi körtefája, amely élő kapcsot jelent a múltunk és a jövőnk között.