Az ELKH Ökológia Kutatóközpont (ÖK) kutatói is csatlakoztak a nemzetközi SPRING Beporzó Monitoring Programhoz.

Az ÖK is részt vesz az induló SPRING (Strengthening Pollinator Recovery through Indicators and monitoring) monitorprogramban. A tizenkilenc kutatóintézet együttműködésében megvalósuló, hiánypótló projekt az európai beporzók hatékonyabb és rendszerezettebb feltérképezésén dolgozik. A kutatást Josef Settele, a Helmholtz Centre for Environmental Research (UFZ) kutatója és David Roy, a UK Centre for Ecology & Hydrology (UKCEH) munkatársa vezeti. Az ÖK kutatói a romániai és magyarországi munkálatok koordinációjáért felelnek. A rovarok szerepe vitathatatlanul fontos az élővilág, az ökoszisztémák és a gazdaság számára is. A vadon élő virágzó növények mindössze 10 százalékának beporzása független az állatoktól. A többiek legalább részben az állatokra támaszkodnak, sőt háromnegyedüknek beporzó rovarokra is szüksége van a fennmaradáshoz. Beporzás nélkül ezek a növények nem tudnak jó minőségi magokat és magas hozamot elérni.

Az Európai Bizottság kezdeményezésére indult SPRING projekt, a beporzó populációkról és az őket fenyegető veszélyekről ad majd megfelelő mennyiségű és rendezett információt, illetve ennek segítségével egy EU-szintű beporzó-monitoringrendszer is létrejöhet.

Josef Settele, az UFZ biodiverzitás-kutatója szerint a legtöbb érintett fél egyetért abban, hogy több információra van szükségünk az európai biodiverzitás állapotára vonatkozóan. Fontos összegyűjteni, hogy eddig mit tudunk a régióink biológiai diverzitásáról, vagy vannak-e már olyan fokozatosan megjelenő veszteségek, amelyek komoly problémákhoz vezethetnek. Az ilyen jellegű adatok eddig csak néhány, jól tanulmányozott növény- és állatcsoport, például madarak vagy lepkék esetében áll rendelkezésre. Ám, a szakemberek szerint, a beporzók uniós szintű felmérése hamarosan új lehetőségeket fog teremteni.

Az EU Pollinator Monitoring Scheme koncepcióját már 2020-ban kidolgozta egy nemzetközi szakértői csoport, az újonnan induló SPRING projekt terveiben az szerepel, hogy 2023-ra elvégzik a javasolt módszertanok tesztelésének egy részét. Minderre 5 millió eurós költségvetési keretük van.

„A már sok európai országban működő lepkemonitoringot fogjuk mintaként használni a beporzók felmérésére” – magyarázta Josef Settele. A németországi citizen science projekt 2005-ben indult, ami arról szól, hogy az önkéntesek előre meghatározott útvonalakat járnak be és igyekeznek feltérképezni az észlelt lepkéket. A nyári hónapokban zajló kutatás hasonlítani fog – az Európa számos más országában, többek között Magyarországon is minden évben zajló – a lepkék előfordulásának felmérésére irányuló módszerhez.

Európa több országában (Dánia, Görögország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia) sem volt még hasonló program. A SPRING elindításával, viszont idén tavasztól megkezdődhet a lepkék nyomon követese. A helyi természetvédelmi erőkkel együttműködve első lépésként önkénteseket és koordinátorokat keresnek. Majd az ott előforduló fajok azonosítására szolgáló fajhatározó anyagokat fejlesztenek és fordítanak le.

Európa virágainak beporzását azonban egyéb rovarcsoportok sokkal nagyobb mértékben látják el, mint a lepkék.

Ezért David Roy, az UKCEH Biológiai Nyilvántartó Központ vezetője elárulta, hogy a hatékony monitorozás érdekében a projekt részeként egyfajta minimumprogramot fognak kidolgozni és tesztelni. A beporzók helyzetéről érdemi adatokat csak úgy lehet kapni, ha tudjuk mely rovarokra kell koncentrálni, melyek a vizsgálatra legalkalmasabb módszerek, melyek azok a legkisebb területek, amelyeket meg kell vizsgálni. Sőt, azt is tudni kell, milyen erőforrásokba fog kerülni a teljes projekt.

A résztvevők országonként legfeljebb 24 vizsgálati területen különféle módszerekkel tervezik feltérképezni a beporzók sokféleségét. Például az önkéntesek a vadméheket és a zengőlegyeket meghatározott útvonalon térképezik fel, a pillangók megfigyeléséhez hasonló módon. Azt is vizsgálják, hogy a beporzók diverzitása mennyire hatékonyan mérhető a különböző módszerekkel. „Tapasztalataink alapján javaslatokat dolgozunk ki arra vonatkozóan, hogy az egyes országok hogyan tudják a legjobban megvalósítani a monitorozást. Így minden uniós tagállamra vonatkozóan külön koncepciót alkotunk” – mondta David Roy. Annak érdekében, hogy a beporzók feltérképezése és egyéb vizsgálatok hatékonyan zajlódjanak le, elegendő, képzett támogatóra és helyi együttműködésre lesz szükség.

A pillangók megfigyelése során szerzett tapasztalatok alapján, a szakemberek bíznak abban, hogy egy kis gyakorlással az önkéntes amatőrök is idővel relatív sok lepkefajt tudnak megkülönböztetni.

Ez persze nem lesz annyira egyszerű, mert például Magyarországon nagyjából 700 vadméhfajt, különböztetünk meg, köztük a poszméheket is. Épp ezért kevesen tudják magabiztosan beazonosítani a fajok nagy részét. Ennek megváltoztatása céljából, a projektcsapat, online anyagok és képzések szervezését tervezi. Illetve egy applikációt is ki szeretnének fejleszteni, ami a telefon kamerájának segítségével néhány rovarfajt fel tud majd ismerni.

A kétéves tesztelési munkálatok után, mindenki abban bízik, hogy „élesben” is kezdetét veheti a SPRING projekt segítségével a beporzó rovarok széleskörű monitorozása. Így Európa jobb áttekintést kaphat beporzóiról. Cél, hogy a legtöbb európai országot bevonják a monitorozási projektbe, hogy még tisztább képet kapjanak, a beporzók helyzetének felmérése és védelme terén.