Az IoT-világ robbanásszerű terjedését segítheti a Széchenyi István Egyetem oktatói által létrehozott spin-off vállalkozás keretében kifejlesztett egyedi alkalmazásplatform.

Ez a világon az elsők között biztosíthatja az IoT (a dolgok internete) technológia gyors átültetését az alkalmazások széles körébe. Lehetővé téve az IoT hatékony és biztonságos gyakorlati felhasználását. A győri kutatók fejlesztő játszótér projekten is dolgoznak, és összeállítják a jövő felügyeletszegény, IoT-alapú autós pihenő és töltőállomás vízióját is.

A jövőben és részben már a jelenben is, nemcsak emberek kommunikálhatnak egymással a világhálón, hanem a bennünket körülvevő eszközök, gépek, berendezések is. A digitális társadalomban a hálózatba kötött okoseszközök összetett szenzorrendszerek segítségével képesek kezelni információkat, és továbbítani azokat az internet technológiáit használva. Mindezt a tudományos körökben manapság nagyon divatossá vált Internet of Things (IoT) kifejezéssel illetik. Ennek nem igazán találják a magyar megfelelőjét (legjellemzőbb a dolgok internete), de ahány internetes oldalt nyitunk meg, annyiféle körülírást találhatunk hozzá.

Röviden mondhatjuk azt, hogy minden dolgot összekötünk az internettel.

A Széchenyi István Egyetem Marketing és Menedzsment Tanszékén dolgozó Dr. Élő Gábor, egyetemi docens szerint jelenleg a legforrongóbb kihívások az IoT-megoldásokat övezik a világon. Az okosotthonok és az okosvárosok is IoT rendszerekre épülnek. Az okosotthonokban az elektromos eszközök a szokásainkhoz alkalmazkodva szabályozottan, automatikusan, távolról ellenőrizhetően működtethetők. Beszéljünk akár világításról, fűtés-hűtésről, árnyékolókról, riasztóról, háztartási eszközökről, kamerákról, öntöző rendszerről, vagy akár az akváriumról.

Az okos városokban településszinten működik ugyanez. Például a szolgáltatásokhoz, közlekedéshez, biztonsághoz, átláthatósághoz kapcsolódóan. Például a cikkünk elején említett, jövőbeli töltőállomásokon az „okoskút” automatikusan felismeri, és kérésünkre önállóan megtankolja az autót. Míg a hozzá tartozó büfé időre elkészítheti az útközben elküldött ételrendelésünket. Ebben az a fontos, hogy az autósok számára ez csak érdekes újdonságot és nem egy mindent leromboló új világot hoz.

A Széchenyi István Egyetem az Információs Társadalom Oktató- és Kutatóközpontja (ITOK), Dr. Élő Gábor vezetésével spin-off vállalkozás nyert el egy mintegy hatszázmillió forintos, uniós finanszírozású GINOP-projektet konzorciumi partnerével, a Pharmaflight Zrt.-vel közösen. Egy innovatív, adatvezérelt IoT alkalmazásplatform kifejlesztésére. A másfél év alatt megvalósított projekt a napokban zárul.

„A globális, információs és kommunikációs technológiák alkalmazása a jelenkor fejlődésének első számú mozgatórugója. Fejlesztésük a gazdaság egyik gyújtópontja. Aki ezen a területen a jelent és jövőt alakítja, lényegében az emberi társadalom fejlődését is meghatározza. Lényegében a kommunikációs hálózatokba szervezett szenzorrendszerek alkalmazását értjük alatta, a legkisebb adatforrástól (például egy villanykapcsoló a szobában) a legbonyolultabb adatfeldolgozásig (jól érzi-e magát a fal mellett álló személy a szobában)” – ismerteti a részleteket Dr. Élő Gábor.

Jelenleg az IoT világ abban a technológiai fejlődési szakaszban van,

amelyben még nem alakult ki olyan szerverplatform vagy kommunikációs csomag, ami domináns lenne az iparágban. A projekt eredményeként létrejött megoldás ezt a problémát egy alkalmazásgenerátor rendszerrel kívánja megoldani.

Integrált fejlesztői környezet kialakítását célozták meg olyan új kódgenerátor megvalósításával, amellyel heterogén platformokra lehet kódot generálni. Ezzel kész IoT komponensek létrehozása válik lehetővé. A megoldás nagymértékben segítheti az IoT rendszerek fejlesztését, építését és széles körű elterjedését közvetlenül a globális informatikai iparban.

A szabadforráskódú szoftverplatform segítségével a világ informatikai fejlesztői, benne a hazai innovatív vállalkozások biztonsággal és költséghatékony módon építhetnek be IoT technológiát termékeikbe és szolgáltatásaikba, jelentős versenyelőnyhöz jutva a gyorsan erősödő piacokon.

A WEB 2.0, a mobil kommunikáció és az okos eszközök térnyerése után az IoT robbanásszerű elterjedése forradalmi változásokat ígér a gazdaságban és az emberek életében.

Már a mai becslések szerint is többszörösen meghaladja a föld népességét az internetre csatlakoztatott eszközök száma, és ez a szám akár 50 milliárdra is felfuthat egy éven belül. Az üzleti élet várakozása szerint egy ember negyvenszer több IoT eszközzel kerül kapcsolatba öt éven belül. Csak egy mindenkit érintő példa: ha most egy termosztát szabályozza a fűtést a lakásban, öt éven belül minimum tíz komplex és az „interneten összedolgozó” berendezés (jelenlét érzékelő, hőtároló, szellőzésvezérlő, gázérzékelő, légtisztító, allergiaforrás figyelő, világításkomfort kezelő, energiagyűjtő, haváriafigyelő, hangulattól függő egyéni beállításkapcsoló) teszi komfortossá a lakást.

Ki ne szeretne egy jó nap után nyaralás módba kapcsolt otthonba hazaérni? A most erre nem felkészülő vállalkozások biztosan versenyhátrányba kerülnek. Ugyanakkor korlátot jelent az IoT eszközök heterogenitása. Ez a különböző hardver platformokban, a felhasznált kommunikációs átviteli közeg és a protokollok sokszínűségében mutatkozik meg leginkább. Megnehezítve az eszközök egy hálózatba szervezését. Az új alkalmazásplatform erre is megoldást adhat. Kiajánlható belső fejlesztőrendszerként, de felhőszolgáltatásként is, így szerte a világból fejlesztők ezrei használhatják alkalmazásaik bővítésére a magyar platformot tudásközpontként. A jövő internetének egyik kompetenciaközpontjává emelve hazánkat.

Képzeljenek maguk elé egy hamburgert! Az IoT világára vetítve a kettévágott buci felső felét adják a „látható” készülékek, szenzorok, beavatkozók. Az alsó felét pedig a „mélyben lévő” számítástechnikát működtető rendszerek. A két oldalt kötik össze, mintegy megadják a technológia lényegét (mint szendvicsnek a belevaló) a grafikus felületek segítségével megírt szoftverrendszerek.

Azt pedig, hogy az IoT technológia az élet szinten minden területén alkalmazható,

jól jelzi, hogy egy fejlődő világot támogató alapítvány fejlesztő játszótér kifejlesztésére adott piaci alapú megbízást a győri egyetemi kutatóknak (azaz csak akkor lesz siker, ha a piacon bevételt termel).

Úgy lehet ezt elképzelni, mint életre kelthető, szabadon kiválasztható társasjátékok sorozatát, ahol a gyerekek játszhatják háromdimenziós környezetben a bábuk szerepét. Itt „mindent kibíró” szenzor és biztonságos szoftverplatform kell a működtetéshez. Csakúgy, mint például a jövő „benzinkútjainál”, ahol kellemesen új világ vár majd bennünket. Mindehhez egy győri, egyetemi oktatók által alapított cég biztosíthatja a fundamentumot, akár mindenütt a világon.

Mivel az IoT világában milliószám alkalmazzák különböző területeken a szenzorokat, az új korszak tömegével szívná fel ehhez a speciális szoftverfejlesztőket. Ugyanakkor a szakemberhiány közismert tény az egész világon. Ezt a problémát a kutatók úgy hidalták át, hogy „szoftveríró” kapacitást is integráltak a rendszerbe.

Ha lemodellezi valaki az összes szenzorát, beavatkozó egységét, végül automatikusan generálódik hozzá a szoftver, amit futtatni kell.

A szoftverplatform, adatvezérelt elven, közvetlenül alkalmas IoT rendszerek kezelésére. Máshogy, de legalább olyan jól tudja ezt, mint az óriáscégek megoldásai. Ha tetszik, nevezhetjük IoT építő rendszernek is, amiből bárki összeállíthat magának szoftvermegoldást, összekapcsolva az eszközeit. A kutatási eredményeket publikálták, a technológia remekül működik. De az elterjesztés óriási feladat lesz a globális vállalatok „élet-halál arénájában”. Jelenleg csaknem félezer IoT szoftverplatform létezik a világon, de csak pár marad belőlük hosszútávon életben.