Magyarország startup városai


Magyarország startup városai

A startup vállalkozás viszonylag új fogalom, mégis hamar a köztudat részévé vált.

Bárkit megkérdez egy riporter, sokan máris fejből mondják az olyan hívószavakat, mint ,,garázscég”, innováció, valamint pár számítógépes zseni egy jó ötlettel.

Azok az ifjú titánok, akik forradalmasítottak egy-egy ipari, vagy szolgáltatószektorbéli szegmenst egy-egy víziójukkal, amit ötletté, majd üzleti-tervvé változtattak, sokunkat inspirálják, hogy talán bennünk is ott szunnyad a nagy lehetőség valami hasonlóra. Az álom azonban többé már nem koncentrálódik csak bolygónk fejlett országainak picike részére. A Szilícium-völgy mellett sorra jelennek meg olyan, infrastruktúrával megfelelően ellátott régiók, ahol az ötletek termékeny talajra találhatnak és működő startuppá válhatnak.

Ezek közé tartozik pár éve a kelet-közép-európai régió is,

benne olyan államokkal, mint Lengyelország és Magyarország, vagy keletebbre az ukrajnai Szlavutics városa, illetve a Baltikum, azon belül is főleg Észtország.

A startup cégek ugyanis, univerzális ötleteik ellenére, jól körülhatárolt lokális előnyökre támaszkodhatnak csak jóformán, még ha ez, csak a kezdeti periódusukat foglalja is magában. Attól függetlenül igaz ez mindegyikükre, hogy az adott vállalkozás online-platformon, high-tech szegmensben, vagy egyszerűen a hétköznapokban próbál fejleszteni, esetleg markánsan újat alkotni.

Természetesen legyinthetünk, hogy csak a pénzügyi források szabnak határt a fantáziának és ez esetben is csak Montecuccoli örökérvényű mondásáról van szó: ,,Pénz, pénz, pénz.”! Ez azonban nem teljesen igaz, legalábbis ebben a formájában semmiképpen. A pénzt ugyanis be kell fektetni, a források felhasználhatóságát kontrollálni, a befektetőket megnyugtatni és a donorokat nyereséggel kielégíteni.

Bizonyos mértékben tehát, szakértőnek kell lenni a szerződés mindkét oldalán, csak úgy, mint a menedzselésben és stratégiaalkotásban. Emellett egyáltalán nem árt, ha minden szereplő tisztába kerül azzal, hogy a saját érdekeit kell védenie, ami nem mindig pozitív-összegű játszma a felek között, sőt legtöbbször nem az.

A képet bonyolítja, hogy nem csak a lelkes, vállalkozószellemű csapat és a kockázatitőke-befektető az egyedüli aktor a képletben. Nagy szerep jut az állami és nem-állami elköteleződésnek, valamint a szupranacionális szervezetek támogatásának, ami hazánk esetében az Európai Unió. Itt a forráskihelyezés nem csak profitmaximalizálás érdekében történik.

Szándékosan nagy szerepet kap a felzárkózó régió felfejlesztése, gazdasági központok létrehozása, munkahely-teremtés és megtartás biztosítása, ezeken keresztül, pedig a decentralizáció, versenyképesség növelése és az úgynevezett brain-drain, vagyis az agyelszívás mértékének csökkentése.

A továbbiakban felvázolom, melyik magyar térség, vonzáskörzet vagy város az, ahol a leginkább pezseg a startup-élet és milyen támogatási programok mentén vált, vagy éppen válhat ez valóra.

Magyarországon a legfontosabb helyszín egyértelműen Budapest.

Magyarországon a legfontosabb helyszín egyértelműen Budapest. Vonzó világváros, külföldön sem ismeretlen üzleti élettel, valamint megfelelő infrastruktúrával. Emellett, az agglomerációval együtt 2,5 millió ember otthona, ahol lényegesebben könnyebb megtalálni a megfelelő fogyasztói csoportot, mint bárhol máshol az országban. A lakosság utánpótlása pedig folyamatos, ami számos kritika forrása más helyiségek felől, amelyek közül nem egy szintén érinti a startup-cégek témáját. Míg az ország más szegleteiben egyetemvárosokról beszélhetünk, a főváros több, neves tudományegyetemnek is otthona. Ez a tény pedig önmagában lefedi a szükséges infrastruktúra nagy százalékát, amit a kifejezetten segítőkész programok, tanácsadók és inkubátorházak tesznek teljessé.

Ez utóbbira egyaránt példa egy szimpla irodaház és a híres Graphisoft Park. Az inkubátorok lényege, hogy működésüket professzionális közegbe helyezzék a vállalkozók és minél előbb, lehetőleg 3-5 éven belül piaci sikert érjenek el. Mivel ebben a fázisban, jellemzően frissen alapított startupok vesznek részt, a költségüket befektetők, a közösségi finanszírozás, vagy egy program biztosítja, amiért cserébe a csapat, értelemszerűen valamilyen mértékben függő helyzetbe kerül. Ez persze nem áldozat, hanem segítség.

A befektetők forrásaival a cég hamar kifejlesztheti termékét és piacon maradhat sok ideig, akár veszteségesen is. Az állami, vagy uniós programok feltételként szabják a helyben maradást és a munkahely teremtését, de éppen ezen feltételek miatt, a források gyakran nem kölcsönként, hanem támogatásként kerülnek a vállalkozókhoz, akik így financiális oldalon spórolhatnak. Hibrid megoldást jelentenek a különböző pályázatok, amire megszabott feltételek alapján lehet nevezni. Budapest esetében ilyen jelenleg is zajlik a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány részéről.

A Be Smart elnevezésű versenyre a startupperek még január 28-áig adhatják be írásbeli pályázataikat.  

Külön érdemes szót ejteni a Graphisoft Parkról, amely Budapest Szilícium-völgye. 75 ezer m2 -es területét, jelenleg (a honlap szerint) 96 cég bérli. A vállalatokon kívül, itt működik az International Business School és Aquincum Institute of Technology is. 2018 szeptemberében készült el a Startup House, ami a park menedzsmentjének, az innovátorok legújabb vállalkozásainak és egy elmaradhatatlan kávézónak is főhadiszállása. A terület nem forrásokkal segíti a startuppereket, hanem egy igényes környezet biztosításával, a mások számára vonzó munkakörnyezet révén, a rekrutáció megkönnyítésével.

De leginkább a hasonló helyzetű, valamint a már nemzetközileg is befutott vállalatok közelségével, ami lényegesen meggyorsítja és megkönnyíti a kapcsolatok építését, a termék fogyatékosságainak kiküszöbölését, további befektetők bevonását, vagy akár a cég majdani eladását. Itt már nem igaz az a szokásos kis- és közepes vállalkozásoknak szánt aranyszabály, hogy minél távolabb a konkurenciától, annál jobb; és talán ez az, ami mindennél jobban kidomborítja a különbséget a hagyományos ,,kkv” és startup vállalkozás között.

Budapest után következő városokban már kevésbé állnak fenn ezek a lehetőségek. Éppen ezért itt a támogatási pályázatok az igazán hangsúlyosak!

Székesfehérvár több okból is vonzó startup célpont. A főváros közelsége és megyeszékhelyi titulusa mellett legfőképpen azért, mert körülbelül a rendszerváltás óta rendelkezik egy átfogó iparfejlesztési stratégiai tervvel. Az Alba Ipari és Kereskedelmi Zóna első látásra egy hagyományos ipari park, azzal a kivétellel, hogy rögtön két fejlődési zónának – dél-bajor-tengely, valamint a Sunbelt-övnek is – a metszéspontján fekszik. Továbbá itt működik a Budapesti Corvinus Egyetem és az Óbudai Egyetem egy-egy campusa is, ami a duális oktatás révén, értékes humánerőforrást biztosít a cégeknek.

Emellett az infrastruktúra folyamatos fejlesztése garantálja, hogy a hagyományos cégműködésen túl, a különböző vállalatok tudjanak pusztán csak üzemcsarnokot, illetve raktárat bérelni, hogyha a letelepedést nem is itt képzelnék el, azért logisztikai központjukkal kötődjenek ide. Ami rendszerint meg is történik, hiszen sokaknak imponál a tudatos európai munkakultúra és a fejlett parki szolgáltatások.

Székesfehérvár több okból is vonzó startup célpont.

A Konnektor Közösségi iroda módszeresen térképezi fel a fehérvári startuppereket, majd közös meetingeket és konferenciákat szervez. Céljuk, hogy létrehozzanak egy pezsgő városi startup közösséget helyben is. Az önképző közösség és az Alba ipari övezet találkozásából pedig létrejött egy igazán hasznos szimbiózis. A fiatal vállalkozások, akik főleg villamossági, mechatronikai területen, de mindenképpen az iparban szeretnének tevékenykedni, a lehető legjobb helyen vannak.

Ezt igazolja vissza a pár éve kifejlesztett Form2 elnevezésű 3D-s nyomtató is, amit helyben gyártanak és az Egyesült Államokban is nagy siker. Bár a pénzügyi részét magántőke bevonásával oldották meg a tulajdonosok, a helyben maradás tudatos döntés volt, pontosan a fentebb taglaltak miatt.

Hasonló cipőben jár Győr, ami a ,,legfiatalabb” startup város.

Az ezirányú érdeklődést a kisalföldi város, fejlett ipari körzeteinek köszönheti. A technológiai innováció itt egyenesen nélkülözhetetlen, mind a külföldi gépgyártóknak, mind a hazai beszállítóknak. A kockázati tőkekezelő alapok már korábban is jó befektetéseket eszközöltek a városban, azonban a startup szféra csak most kezd kibontakozni számukra. Éppen ezért, hogy ne sötétben tapogatózzanak, szükséges különböző fórumokon összehozni őket a leendő partnereikkel. Ennek létrehozása és koordinálása szintén helyi közösségi összefogás eredménye.

Az inkubáció és az egyetemfaktorok itt is megtalálhatóak, a Quantum Leap és a Széchenyi István Egyetem személyében. A közeli ausztriai, cseh és német ipari körzetek pedig csak a lehetőségek jéghegyének csúcsát jelentik a vállalkozók számára. Talán ez utóbbi jellemzők félrevezethetik kissé az olvasót, ugyanis a cél, nem csak egy új találmány létrehozása és eladása lehet az egyik nagyobb vállalatnak, mivel a startuppereknek nem az ipar az egyedüli szegmens. Azzal, hogy ez a fajta vállalkozási forma szárba szökken Győrben, de nem állít elő gépipari alkatrészeket, csak a helyi szolgáltatásokat innováló termékeket, az egyáltalán nem hátrány. Sőt, a szolgáltatások minősége nagyban befolyásolja a helyi ipar megtelepedését és fejlődését, egyértelműen pozitív irányba.

Ha Győr és Székesfehérvár pénzügyi lehetőségeit vesszük górcső alá, látható, hogy főleg magántőkét használnak. A pénzek nagy százaléka azonban az unió időszakos, közösségi finanszírozása által létrehozott, úgynevezett Jeremie-alapoknak (mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai forrásoknak) volt köszönhető. Az Európai Unió célja ezzel, hogy innovatív vállalkozásokat finanszírozzon és növelje versenyképességét a világpiacon, mindenek előtt az Egyesült Államokkal szemben. A jelenleg folyamatban lévő, legújabb program során, 2014-2020 között mintegy 2,1 milliárd eurót szándékoznak kiosztani különböző régiós szervezeteken keresztül.

A támogatás keretösszegét hét alap között osztják szét, amelyek feladata a célzott befektetés.

Megkötés, hogy a hátrányos területekre áramoljon a pénz, éppen ezért Magyarország esetében minden régió a célcsoporthoz tartozik a közép-magyarországi kivételével. További szabály, hogy a befektetéseknek tematikusnak kell lenniük, vagyis befektetni csak újdonságtartalommal bíró, technológiailag innovatív vállalkozásokba lehet. Ez utóbbiak részéről pedig a termék, vagy ötlet felhasználási céljainak illeszkednie kell a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiához, ami az uniós S3-program specifikus magyar változata.

A legújabb program megpróbálja kiküszöbölni az elmúlt időszakok Jeremie-pénzeinek nem éppen helyesen történő felhasználását. Ezt úgy érik el, hogy maximálják a befektetett tőke hozamának osztalékként való kiosztását, illetve ténylegesen vidéken lévő telephelyet írnak elő, amit ellenőriznek is. Sajnos a kiválasztott hazai alapok tulajdonosi szerkezete továbbra is a korrupció forrása lehet, de az S3-as vállalások legalább utánellenőrizhetők.

A startupok fejlesztésére és támogatására az állam is figyelmet fordít.

 

A startupok fejlesztésére és támogatására az állam is figyelmet fordít.

Ebben a szegmensben kitűnni a tagállamok közül, a mérhető gazdasági hasznon túl, jelentős presztízzsel is jár. Ennek szellemében dolgozta ki a kormány 2016-ban a Digitális Startup Stratégiát, amely 2020-ig tartó fejlesztési időszakot ölel fel. Ebben az intervallumban segítené a kormány a forráshiányos vállalkozásokat a digitális alapú működésük megteremtése, illetve fejlesztése érdekében. Természetesen ez időről időre felbukkan a kormányzati kommunikációban, azonban ezt a programot célzottan a startupok számára hozták létre.

Ennek ellenére a startupperek szkeptikusak, szerintük ugyanis nincs hatása ezeknek a programoknak, és általuk nem válik Magyarország az innovatív mikrovállalalkozások egyik központjává, ahogyan Észtország. Ehhez ugyanis nem csak források és ökoszisztéma, de szabályozási struktúra is kell, valamint fontos lenne fejleszteni a szereplők üzleti és idegennyelvi kompetenciáit is – értékelt egy 2016-os felmérésében az European Digital City Index.

Bárhogy is, az állami tervezetben vannak hasznos elemek is. Többek között vizsgálják, hogy a megyék hol helyezkednek el különböző fejlettségi indikátor-mutatóik alapján az innovációs-láncban, mind az országban, mind Európában. Mindezt három dimenzióban – fenntartható növekedés, intelligens növekedés, és befogadó növekedés – és olyan értékek mentén, mint a lakosság növekedése, vidékies vagy városias környezet, ipari termelési, vagy intenzív tudásalapú zóna. A stratégia továbbra is Budapestre épít, azonban megnevezett célként szerepel az eddig említett városokon kívül Szeged és Debrecen startup-fejlesztése is.

Szeged, a hajdúsági várossal szemben már rendelkezik egy viszonylag fejlett startup élettel. Ennek oka a hasonló viszonyok, mint Győr esetében, csak az ország másik végében. Természetesen a fejlett szó alatt nem egy Google-csarnokot kell érteni, ahol a szórakozott,,tudósok” és fejlesztők segway-el suhannak fel s alá, sőt a méret sem képezheti összehasonlítás tárgyát. Mindössze arról van szó, hogy van sok elkötelezett startupper, díjnyertes ötletek, valamint inkubátor és mentor-programok az INPUT ökoszisztéma teremtő szervezet és az uniós források jóvoltából.

Magyarországon nem az a kérdés, hogy a magántőke, vagy az állami pénz a hatékonyabb eszköz, hanem az, hogy mi áll rendelkezésre, illetve az hogyan hasznosul.

A sikerre itt sincs egyértelmű recept: vannak, akik helyben maradnak és vannak, akik rögtön a támogatás kiutalása után a fővárosba költöznek. A piac ezen része sajnos eléggé kicsi, hogy a kockázatot kedvelők idehordják a pénzüket, az állami támogatás pedig részrehajló és mindig megvan a maga alkotmányos költsége. Jó közösséget azonban szinte bárhol lehet találni, ahol a kezdők sok értékes tanácsot kaphatnak a már veteránoktól és ez az igazán fontos elem, amire építeni lehet és kell is.

Bár a startupok világa folyton változik, egy dolog a magyarországi összevetésben még sokáig nem fog: ez az igazán nagy esélyünk van arra, hogy a nemzetközi piacra lépjünk és tartósan ott is maradjunk, nem pedig a hungarikum-pecsétes termékek, ami soha sem lesz több mint egzotikum.

 

Források:

Jeremie:

444.hu
European Investmen Fund
Venture Capital Monitor
Startup Europe Club

 

Digitális jólét:

HWSW
Digitális jólétprogram
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

 

Városok:

FMC
Világgazdaság
Alba Ipari Zóna

 

 

 

   

     

 

 



Previous A monogámiának genetikai oka van
Next A Jókai-kódex nyelvtörténeti elemzése

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.