Megcáfolták a Zahavi-féle hátrányelvet


Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kutatóinak vezetésével megcáfolták az őszinte jelzések magyarázatára vonatkozó Zahavi-féle hátrányelvet.
Olvasási idő: 3 perc

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kutatóinak vezetésével megcáfolták az őszinte jelzések magyarázatára vonatkozó Zahavi-féle hátrányelvet.

A kutatásban az evolúciós egyensúlyban használt szignálok őszinteségének feltételeit vizsgálták. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének kutatói, Zachar István és Czégel Dániel, valamint az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) tudományos főmunkatársa, Számadó Szabolcs vezetésével egy általános megoldóképletet sikerült megalkotni, amelynek segítségével ki lehet számolni az őszinte evolúciós egyensúly lehetséges állapotait. Eszerint léteznek olyan őszinte egyensúlyi állapotok, amelyekben az őszinte szignál nemhogy költségmentes, de akár többlethasznot is hozhat a jelzést használó egyed számára. Ezzel viszont a Zahavi-féle hátrányelv cáfolatot kapott és magyarázatot kaphatunk arra a darwini kérdésre is: Miért a díszes hímeket preferálják a nőstények?

Az embereket mindig is lenyűgözték az állatvilágban használt szignálok, mint például a pávakakas díszes farktolla, a szarvasok agancsa, a pillangók sokszínűsége. Mivel első látásra a meghökkentő díszeknek kevés haszna van, a tudósok régóta próbáltak magyarázatot találni rájuk. A modern evolúcióelmélet atyja Charles Darwin a XIX. században egy forradalmian új elmélettel magyarázta a jelenséget. A Darwin által „szexuális szelekciónak” nevezett mechanizmus szerint a hímek azért díszesek, mert a nőstények szívesebben szaporodnak az ilyen egyedekkel. Az elmélet megszületése óta számos állatfaj esetében kimutatták, hogy a nőstények valóban bizonyos jellegeket preferálnak. De a jelenség okára Darwin sem adott magyarázatot.

Miért pont a díszes hímeket preferálják a nőstények?

A kérdés megválaszolása helyett sokáig a génközpontú szemléletmód állt a kutatások középpontjában. Ami, Richard Dawkins 1976-ban megjelent Az önző gén című kötetével vált globálisan ismertté. A szemléletmód szerint az egyedek génjeik érdekeit képviselik, ami felveti csalás és őszinteség problémáját. Ha ugyanis egy hím előnyt tud szerezni a génjei számára azzal, hogy megtéveszt egy nőstényt, akkor miért ne tenné ezt meg? Dawkins a kommunikációs kölcsönhatásokat „manipulátorok” és „gondolatolvasók” párbajaként írja le. Mivel a szignálból nem lehet következtetni az állat nem látható tulajdonságaira, arra a kissé pesszimista következtetésre jutott, hogy a szignálok többsége nem őszinte, csupán manipuláció.

A Zahavi-féle hátrányelvet megcáfolták és magyarázatot kaphatunk arra a darwini kérdésre is. Miért a díszes hímeket preferálják a nőstények.
Darwin után több mint 100 évvel Amotz Zahavi XX. századi evolúcióbiológus ért el nagy áttörést és összekapcsolta a két kérdést.

Zahavi magyarázata szerint a nőstények azért fogják a díszes tollú hímeket előnyben részesíteni párválasztáskor, mert ezek a díszek pazarlóan költségesek, és ez a pazarló költség tartja fenn a szignálok őszinteségét. Egy ilyen nagyon költséges jelleget egy kevésbé jó génekkel bíró vagy kevésbé jó kondícióban lévő egyednek nem éri meg kifejlesztenie. Ezt a mechanizmust Zahavi hátrányelvnek nevezte el. A hátrányelv nem azt jelenti, hogy a jellegek haszontalanok, hanem, hogy a túlélés szempontjából hátrányosak, azaz költségesek. Viszont a szaporodás szempontjából előnyösek, ugyanis továbbra is a darwini szexuális szelekcióról van szó.

Zahavi a hátrányelvet a természetben fellelhető összes szignálra kiterjesztette, azt állítva róluk, hogy mind őszinte és pazarló. Ez a biológusok számára okot adott arra, hogy megmérjék a szignálok evolúciós egyensúlybéli költségét. Így Zahavi magabiztossága ide vagy oda, nagyon hamar kiderült, hogy a Zahavi-féle hátrányelvet és az abból fakadó, pazarló költséget sok esetben nem lehet megfigyelni. Az óvatos biológusok azt feltételezték, hogy ezeknek a szignáloknak lehet olyan költsége, amelyet még nem mértek meg. Ezért nem vetették el teljesen a Zahavi-féle hátrányelvet.

Habár ezzel párhuzamosan több elméleti modellben is megmutatták, hogy az őszinte szignáloknak nem kell költségesnek lenniük az evolúciós egyensúlyban. Mivel a modellek azonban sok esetben speciális helyzeteket írtak le, és speciális feltevésekből indultak ki, nem lehetett tudni, hogy a speciális modellekből milyen általános kritikát lehet levonni.

A most kifejlesztett modell azonban egy olyan általános megoldóképleten alapszik, amely segítségével bármely szituációban ki lehet számolni az őszinte egyensúly összes lehetséges állapotát. A megoldóképlet segítségével nyilvánvalóvá vált, hogy az őszinteségnek egyáltalán nem feltétele az egyensúlyban fizetett költség. Ezzel pedig a Zahavi-féle hátrányelvet meg lehet cáfolni.

Létezhetnek olyan őszinte egyensúlyok, ahol az egyensúlyban használt szignál őszinte és költségmentes. Azaz ingyen van, de vannak olyan egyensúlyok is, ahol az őszinte szignál többlethasznot hoz a szignált használó egyed számára.

Például egy pávakakas esetében egy jó génekkel rendelkező és jó kondícióban lévő hím számára a tolldísz lehet olcsó, mert hatékonyan előállítja. Mégis őszinte lesz a szignál, ha a potenciális csaló számára viszont költséges a dísz. A csalás költsége az, ami igazán számít. Erre jó hasonlat az emberek világában a bankjegyhamisítás. Nem a Nemzeti Bank költsége kell, hogy nagy legyen, hanem a potenciális bankjegyhamisítók költségének kell nagyobbnak lennie a hamisításból származó nyereségnél. A Nemzeti Banknak az a jó, ha olcsón nyomtat, olyan mennyiségben és olyan technológiával, ami ezt lehetővé teszi. Ugyanakkor az a cél, hogy a potenciális csalók számára ez a költség minél nagyobb legyen, tehát aszimmetria legyen a kettő között.

Azt a korábbi modellekből is tudni lehetett, hogy a csalás költsége számít igazán az őszinteséghez. Ezt a tudást egy általános képlet formájában mutatja meg az új modell. Igazi jelentősége, hogy segítségével bármilyen kontextusban ki lehet számolni az őszinte egyensúly állapotát, ami így nagyon erős eszközt ad a tudomány kezébe.

A kutatás választ ad Darwin eredeti kérdésére (Miért a díszes hímeket preferálják a nőstények?) anélkül, hogy azt feltételeznénk, a hímek ezért pazarló költséget fizetnek. Ahogy általában a darwini szelekció, úgy az őszinteség is a hatékonyságról szól. Vagyis, az őszinte egyedek hatékonyak, nem pazarlók.



Previous Drasztikus időjárásváltozás lesz a következő évtizedekben
Next Világszínvonalú hallásjavító műtét és hallássegítő csúcstechnológia fejlesztés Magyarországon

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizennégy − nyolc =