Génszerkesztett húsmarha? Ez a jövő


Génszerkesztett húsmarha? Ez a jövő
Senopol szarvasmarha Fotó: senepoldabarra.com.br
Olvasási idő: 2 perc

A szarvasmarhák génszerkesztése során arra tulajdonságokra koncentráltak, amelyek a szarvasmarhák hőtűrését emelik.

Ezzel a címszóval idén március elején az FDA, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (Food and Drug Administration) zöld utat adott a génszerkesztett húsmarháknak, amik a klímaváltozás miatt bekövetkező hőmérséklet emelkedését is  jobban elviselik. Állítólag.

A marhák, a génszerkesztésnek és a rövid, sima szőrüknek köszönhetően, az átlagnál jobban viselik a forróságot. A Senopol és Romosinuano fajtájú állatokat a karibi térségben tenyésztették ki, így természetes módon nagyon rövid szőrrel rendelkeznek, ezáltal kiválóan bírják a forróságot. Az új fajta neve eléggé fantáziátlan, PRLR-SLICK. De akár két éven belül megjelenhet az ezekből az állatokból származó hús a piacon. Tehát a lazac után itt a génszerkesztett húsmarha.

Mivel az extrém rövid szőr, mint tulajdonság, természetes módon előfordul a szarvasmarhákban, adott volt, hogy ezt fejlesszék. Tehát nem génmódosítás (GMO) történt, mert nem olyan egyedet hoztak létre, ami természetes úton nem fordulna elő. A génszerkesztés az adott állat meglévő génjeivel dolgozik, így a génszerkesztett élőlényeket hagyományos tenyésztési eljárással is létre lehet hozni, csak sokkal hosszabb idő alatt.

Az éghajlatváltozás miatt a szarvasmarhák gyakrabban élhetnek át hőstresszt a hagyományosan mérsékelt égövi, nem trópusi környezetben.

Azért választották a PRLR-t, (prolaktin receptor), mert ismert, hogy a SLICK fenotípus a PRLR 3 különböző mutációjából egy a hőstressz szabályozásával függ össze. Az átfogó projektet az Acceligen és a BluePrint Genetics (BPG) együttműködése kezdeményezte. A BPG összesen 1415 petesejtet gyűjtött be hét különböző Angus donortól. Ezeket a petesejteket osztályozták, szelektálták és érlelő táptalajba helyezték, hogy az Acceligenbe szállítsák. Az érett petesejteket Fert-TALP táptalajban megtermékenyítették és 3 különböző, szaporodási minősítéssel rendelkező Angus bika fagyasztott/felolvasztott spermájával együtt inkubálták.

A megtermékenyítés után 12 órával a zigóták egyetlen sejtjén célzott szerkesztést végeztek, irányító intracitoplazmatikus mikroinjekcióval. Ezután a kezelt zigótákat (n=1341) szintetikus petefészekfolyadékban aminosavakat (SOFaa) tartalmazó tápközegben tenyésztették kontrollált atmoszférában egészen a 6. napig. Ekkor 277 (20%) 1. fokozatú embriót választottak ki, és 39-et visszavittek a Blueprint Genetics-hez. Mivel a rendelkezésre álló recipiensek száma korlátozott volt, csak 4 friss embriótranszfert hajtottak végre, és a fennmaradó embriókat (n=190) üvegesítették a jövőbeni transzferekhez. A 30. napon végzett ultrahangos vemhességellenőrzések 23%-os (9/39) vemhességi arányt mutattak ki, ami a 60. napra 13%-ra (5/39) csökkent. Összesen 4 állat szült egészséges borjakat.

Az új húsmarhában elvégzett szándékos génváltoztatásokról (intentional genomic alteration – IGA) megállapították, hogy nem jelentenek biztonsági kockázatot. Így a szövetségi hivatal alacsony kockázatúnak ítélte a húsmarha bevezetését.

 



Previous Középkori városok – Történelem érettségi
Next Szóbeli német tétel: Internet témakör

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.