Géntechnológiával módosított halak


Géntechnológiával módosított halak
Olvasási idő: 3 perc

2019. november 19-én az FDA (Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala) bejelentette jóváhagyását az AquAdvantage lazaccal kapcsolatban.

Ez a hal az AquaBounty Technologies társaság tenyésztett hala, amelyet genetikailag úgy terveztek, hogy gyorsabban növekedjen, mint egy átlagos lazac. A döntéshez közel két évtizedre volt szükség, és ez az első emberi fogyasztásra jóváhagyott GMO-állat az Egyesült Államokban.

Az AquAdvantage egy atlanti lazac, amelyet a Chinook, csendes-óceáni vadlazac (király lazac) növekedési hormonjának génjével és egy óceáni tőkehal promóter szekvenciájával tenyésztettek ki. A Chinook gén által termelt hormon valójában ugyanaz, mint ami egy atlanti lazacban megjelenne. A promóter pedig alapvetően kiváltja a növekedési hormont, ami így egész évben bekapcsolt állapotban tartja (a legtöbb atlanti lazac csak bizonyos környezeti feltételek mellett nő, és általában a tél hideg, sötét napjain hagyja abba a növekedést).

Az AquAdvantage körülbelül kétszer olyan gyorsan növekszik, mint hagyományos társai, körülbelül 20-25%-kal kevesebb etetési anyag mellett. Ron Stotish, az AquaBounty elnök-vezérigazgatója szerint ez a felgyorsult növekedés lehetővé teszi a halak teljes tenyésztését a szárazföldi akvakultúrában.

Nos, 2010-ben az FDA azt állapította meg, hogy a hal, étkezés szempontjából, ugyanolyan biztonságos, mint az ismert atlanti lazac. Juli Putnam, az FDA  szóvivője szerint az adatok azt mutatták, hogy a beillesztett gének stabilak maradtak több halgeneráció során, hogy a lazacból származó élelmiszerek biztonságosak az emberek és az állatok számára, a géntechnika a halak számára biztonságos, és a lazac megfelel a “gyártó” állításának a gyorsabb növekedéssel kapcsolatban.

A környezet számára biztonságos?

A fő gond az, hogy az AquAdvantage lazac el tud-e menekülni, azaz kikerülhet-e a külvilágba? És ha igen, akkor szaporodhat-e vagy versenyezhet-e vadon élő atlanti lazaccal vagy a közeli rokon halakkal, például a pisztránggal?

Az AquaBounty számára több akadály van, amelyek földrajzi, fizikai és reproduktív tényezők. A halakat azoktól a vizektől távol “állítják elő”, ahol a vadon élő atlanti lazac általában él. A létesítmények több megfigyelővel és szűrővel rendelkeznek a menekülés megakadályozására. A halak nagyrészt steril nőstények, amelyek nem tudnának szaporodni.

Ennek ellenére vannak bizonyos potenciális hibák. A sterilizálás nem tökéletes, és a nőstények nagyjából egy százaléka továbbra is képes reprodukcióra. Eric Hallerman, a Virginia Tech populációgenetikusa és halszakértője szerint viszont, ha ezek a halak elmenekülnének az akvakultúra helyszínéről és vadon tenyésznének, átadhatnák génjeiket az atlanti lazac új generációjának. Hallerman rámutatott, hogy pont ezért van az, hogy az FDA csak a speciális, több akadályú létesítményekben hagyta jóvá a halak tenyésztését.

Ezért vagy ennek ellenére sokan aggódnak. Anne R. Kapuscinski, környezettudományi professzor például nagyon tart attól, hogy a beállított gyenge szabvány megnyitja az árvízkaput más országokba, ahol a szabályozás nem lesz olyan szigorú, és a halak el tudnak menekülni a tenyészhelyekről.

Az FDA jóváhagyása három létesítményre korlátozódik: keltetőállomás Kanadában és egy termelőüzem Indianaban és Panamában. A GM lazac az első olyan hatóságilag engedélyezett állat, amelynek génállományát tudományos eljárás segítségével módosították.

A géntechnológiai eljárásokat először 1982-ben alkalmazták állatokon.

Ekkor, kísérleti célból, a növekedési hormon génjét juttatták be egér embriókba, amik Amerika Kapitányhoz hasonló szuperegereket hoztak létre. A genetikailag módosított szervezeteket (GMO), élelmiszereket elutasító európai közvélemény és a szigorodó EU-s és hazai szabályozás ellenére Amerikában 2009-ben már engedélyezte az FDA egy génmódosított kecske tejében termelődő gyógyászati fehérje, az antitrombin, véralvadásgátló szerként történő alkalmazását. 2014-ben a génmódosított nyulak tejében termelődő C1 inhibitor is engedélyt kapott. Ezzel az örökletes angiödémát kezelik.

2015-ben jött gyógyászati fehérjét termelő tyúk, amely azon az alapelven működik, hogy a génmódosított állatok örökítő anyagába, egy másik vagy ugyanabból a fajból származó DNS-szakaszt építenek be. A génkifejeződés során a gén által kódolt fehérje megjelenik az állat szervezetében. A genetikailag módosított csirke esetében olyan módszert alkalmaztak, hogy fehérje kifejezetten az állat tojásában halmozódik fel, ahonnan egyszerű eljárással kinyerhető. A genetikailag módosított tyúk tojásaiban termelődő enzim, a sebelipáz-alfa szintén egy ritka genetikai betegség kezelésére alkalmas.

Távol-keleti országokban állítottak már elő génmódosított díszhalakat, amelyek sötétben piros, narancssárga, lila és zöld színben fluoreszkálnak. Sajnos az illegális kereskedelem útján ezek már megjelentek az Európai Unió piacain is.



Previous Bonyolult agyműtét a középkorban
Next Koronavírussal kapcsolatos online felmérés

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük