Honnan erednek és mit szimbolizálnak a karácsonyfadíszek?


Honnan erednek és mit szimbolizálnak a karácsonyfadíszek?
Olvasási idő: 3 perc

Minden évnek megvan a maga karácsonyfa-trendje; egyszínű vagy tarka, letisztult vagy bohém, természetes, vagy metálos… de tudta, honnan ered a fadíszítés szokása, és mire utalnak a dekorelemek?

Miközben számolja vissza a napokat karácsonyig, ismerkedjen meg a karácsonyfadíszek történetével is!

A természetes díszek uralma

A karácsonyfaállítás hajnalán, kezdetben minden dísz természetes anyagból készült, leginkább növénnyel dekorálták az emberek az otthonaikat és a fenyőt is. Piros bogyókat, magyalkoszorút, almát, fokhagymát(!), vagy aszalt gyümölcsöket tettek az asztalra, az ajtóra, és a lakás több más pontjaira, később a fára is. Illetve gyertyákat gyújtottak annak ágain.

A DIY szellemében – még mielőtt trendi lett volna

A karácsonyfa a XIX. században kezdett elterjedni és a század közepére a termések, gyümölcsök mellett hamar megjelentek a fából, papírból, szalmából, vattából, drótból, viaszból készült díszek is. Érdekességként elmondható, hogy népszerű volt még az ostya is. Nagy ostyasütőkkel kör alakú lapokat készítettek és ebből vágták ki a Jézust formáló kisbaba-figurákat, amiket piros cérnára fűzve helyeztek a fára. Ezek mellett pattogatott kukoricából készült füzér is kerülhetett a fára és természetesen megjelent a mézeskalács is mint karácsonyfadísz. Ez utóbbiból a leggyakoribb formák a Jézuska, Szűz Mária, Szentcsalád, bölcső, szív, csillag, hold, csizma, angyal, olvasó, ló, baba vagy huszár voltak. Ezeket többnyire otthon sütötték, de árustól is vehették, utóbbiakat általában papírkép is díszítette. A kelt tésztából készített madárkák és zsírosabb sütemények is kiemelt szerepet kaphattak a díszítésben, majd hamarosan megjelent a habcsók és a szaloncukor is.

A karácsonyfa a XIX. században kezdett elterjedni és a század közepére a termések, gyümölcsök voltak rajta

A fa alá faragott betlehemek kerültek és a legtöbb családban jellemző volt ennek a hagyománynak az egyszerűbb változata is. Amikor az étkezőasztal alá egy kis üres jászol került advent kezdetén. Ebbe a jól viselkedő gyerekek minden nap egy széna- vagy szalmaszálat tettek, így vált egyre puhábbá, hívogatóbbá a kezdetleges bölcső.

A XIX. század végére jelennek meg a mesterséges karácsonyfadíszek

A XIX. század utolsó harmadára a természetes anyagokból készült díszek mellett a módosabbak körében elérhetővé és kedveltté váltak az olyan dekorációk, mint például az üveggömbök, a porcelándíszek vagy az arany és ezüst lametták, más néven az angyalhaj is. A század utolsó harmadában egyre többen vásárolták a boltokban a karácsonyfadíszeket. Majd megjelentek a karácsonyfaégők is, leváltva ezzel a gyertyákat – erről bővebben szólunk később.

A két világháború közötti nagy szegénység idején sok papírból, kartonból készült dísz, vagy a frontról küldött levelek, kis lapok kerültek a fára – így a távolban, háborúban lévő katonák is ott lehettek szeretteik körében.

A karácsonyfadíszek eredete

A szaloncukor

A Franciaországból származó édesség elnevezése abból ered, hogy a karácsonyfákat alapvetően a szalonban állították fel, alá helyezték el a fondant és zselés formában készülő, csokoládéval borított édességeket. Egyfajta magyar szokás, hogy ezt a fára akasztjuk, sőt, itthon sok helyen viccet csináltak belőle a szülők. A szaloncukorpapírba olykor fagyott répát, vagy krumplidarabot csomagoltak, ahol pedig nem jutott másra, ott kockacukor és aszalt szilva került a fénylő papírokba. Később a hagyomány első fele máshol is elterjedt, és ma már szinte minden országban tesznek szaloncukrot a fára is.

Az üveggömb

A legenda úgy tartja, hogy az 1840-es években, egy Lauscha nevű türingiai faluban egy szegény üvegesnek nem volt pénze díszekre, ezért a gyermekeinek maga fújt üvegfigurákat ajándékként és fenyőfadíszként. Azonban valahogy úgy alakult, hogy ennek az újdonságnak híre ment, és divattá lett szerte a világon. Az üvegfúvó még megélte, hogy találmányával nem csak a családját, hanem egy egész falut tartott el: a férfiak fújták az üveget, az asszonyok díszítették, a kisgyerekek pedig felfűzték őket.

Magyarországon is kapcsolódik az üveggömbhöz egy különös legenda – vagy inkább babona. A hiedelem szerint az üveggömbök itthon elsősorban eleinte a kemence fölé, az ajtóba és az ablakba kerültek fel.  Úgy vélték, így nem tud besurranni a gonosz, és nem fog a háziakon boszorkány átka – mert az úgy belefeledkezik az üveggömb megcsodálásába, hogy átmenetileg elveszíti minden varázserejét.

Karácsonyfadíszek - üveggömb

A girlandok

Napjainkban az arany és ezüstszínű girlandok, vagy az örökzöldeket imitáló változataik műanyagból készülnek, eredetileg azonban, még a XVII. században is valódi ezüstből voltak. Az első ezüstgirlandokat német ezüstművesek készítették hajszálvékonyra kalapált ezüstlapokból. A kézműves díszeket hamarosan gépekkel gyártották le, idővel pedig felkerültek a fenyőfákra is. Amellett, hogy rendkívüli luxusnak számított a valódi ezüsttel díszített fenyő, volt egy másik hátulütője is ennek a megoldásnak: a fán égő gyertyák lángjától elfeketedett. Ezért később megjelentek az ónból, illetve ólomból készült változatok is.

Karácsonyfadíszek-girland

Gyertyák és izzók

A legenda szerint először Luther Márton gyújtott gyertyát a karácsonyfa ágain. Egyszer hazafelé bandukolva belefeledkezett a fenyőfaágakon átsütő csillagok ragyogásába, és ezt a látványt meg akarta osztani családjával. Ezért gyújtott gyertyákat az ágakon. Ebből aztán tradíció lett, ami kissé balesetveszélyesre sikerült – biztos az Ön szülei, nagyszülei is tudnak mesélni legalább egy olyan karácsonyt, amikor kigyulladt a fa…

A gyertyákat aztán a modern technika izzókra cserélte. Amikor 1880-ban Edison villanykörtékkel kísérletezett, a laboratóriuma közelében található fákra szerelte fel az izzókat. Ezzel rövid idő alatt divatot teremtett, miután szabadalmaztatta találmányát. Mivel akkoriban közel 300 dollárba került az új dísz, igazi luxusnak számított – csak a nagypolgárok engedhették meg maguknak.

Karácsonyfadíszek-gyertya

Bár a karácsonyi dekorációnak mindig megvan az aktuális trendje, jól látható, hogy az egyes elemek szimbolikus jelentőséggel is bírnak. Érdemes erről is beszélgetni családjával, gyermekeivel, hogy átadja az ünnep igazi tradícióját, hangulatát!



Previous A környezetbarát áramtermelés kémiája
Next Minőségellenőrzés a mirigysejtekben

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

17 + húsz =