Macska és ember kapcsolata

Tovább...

A kutyák célirányos cselekvése

Tovább...

Hogyan kódoljuk a madarak titkos nyelvét?

Tovább...

A sorozatos bűnelkövetők segíthetnek megmenteni a tigriseket

Tovább...

Mit tehetünk azért, hogy kutyánknak hosszú és boldog élete legyen?

Tovább...

ÉLŐVILÁG

mert nem vagyunk egyedül

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói újabb érdekes eredményeket értek el a macska-ember kapcsolat vizsgálata során. Kimutatták, hogy az ember-állat interakció hatása egy olyan, alapvetően nem társas múlttal és őssel rendelkező faj esetében is, mint a macska, rendkívül erős. Az emberi kommunikáció során számos olyan jelzéstípust ismerünk, amelyek ismeretek megosztását szolgálják. A gyűjtőnéven „mutatásnak” nevezett gesztusokkal a …

Az ELTE Családi Kutya Program kutatói az utánzás módszerének segítségével vizsgálták a kutyák célirányos cselekvésekre irányuló viselkedését. Az emberekkel egy családban élve a kutyák számos viselkedésünket megfigyelhetik. De felmerül a kérdés, hogy értik-e mit és miért csinálunk? Értik-e, milyen céllal teszünk valamit? A Családi Kutya Program kutatói kifejlesztettek egy módszert, ami választ adhat ezekre a …

Egy kis madár azt dalolta egyszer… nos, ilyenkor sok-sok mindent mond. A madárcsicsergés nem csak a relaxáció hangja, nem csak a tavasz első jele, és nem is kizárólag a természet ébresztőóráját jelenti. Ez egy nyelv, amely számos hasznos információt ad az arra kihegyezett fül számára, még akkor is, ha ez a fül egy emberhez tartozik. …

A földrajzi profilalkotáshoz használt eszköz, amely segít elfogni a sorozatos  bűnelkövetőket segíthet az emberek és a tigrisek konfliktusából származó áldozatok számának csökkentésében is. A kutatás eredményei megoldást nyújtanak arra hogyan éljenek együtt a szumátrai falusiak a tigrisekkel. Ez a megoldás mindkét fél számára hasznos lenne, ugyanis megóvná az embereket a tigristámadásoktól, valamint a nagymacskákat is …

Senki nem szeret arra gondolni, hogy kedvenceink élete mennyivel rövidebb egy emberénél. Mindenki abban reménykedik, hogy kutyája még nagyon sok évig társa lesz. Íme néhány tipp, amivel elősegíthetjük, hogy őszülő barátunk minél tovább maradjon fitt, boldog és egészséges: Rendszeresen ellenőrizzük kutyánk súlyát és kondícióját! Módosítsuk az ételadagokon a változó tápanyagigényeknek megfelelően! Lássuk el az életkorának …

Bár a kutyák és a macskák sokkal hamarabb öregszenek az embereknél, életük az emberéhez hasonlóan életszakaszokra bontható. A kutyák életszakaszai a kölyökkor, kamaszkor, felnőttkor, időskor és matuzsálemi kor. Az ELTE Szenior Családi Kutya Program legújabb kutatása az életkor és az egészségi állapot kapcsolatát vizsgálta kutyákon, figyelembe véve a kutya és a gazda számos egyéb tulajdonságát …

Az ELTE Etológia Tanszékén működő Családi Kutya Program kutatói kimutatták, hogy a 8 hetes kiskutyák képesek egy új feladat megoldását megtanulni az emberektől, és felnőtt fajtársaiktól egyaránt. A családhoz kerülő kutyakölyköt egy kihívásokkal teli környezet várja új otthonában, ahol még rengeteget kell tanulnia. Az újdonsült kutyagazdák családtagként tekintenek rá, és igyekeznek rávenni a családi szokások …

Mi legyen a 2019. év madara?  A 2019. év madara szavazás a partimadarakra koncentrál. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indított az “Év madara” programját, amelynek célja a  természetvédelmi problémákban érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Az MME részéről a döntés több szakterület képviselőit tömörítő munkacsoporti egyeztetéseket követően születik meg. A 2019 év madara …

A szalakóta egy színpompás, vonuló madár, amely a XX. század közepéig rendkívül elterjedt volt Európa területén. Ám a számára alkalmas költő- és táplálkozóhelyek drasztikus csökkenésének hatására számos országból teljesen eltűnt. Németország, Dánia, Svédország, Finnország és Csehország lakossága ma már nem gyönyörködhet ebben a türkizkékbe hajló színű madárban. Magyarországon az 1980-as évek végére a hazai szalakótaállomány …

Az Amerikai Természettudományi Múzeum új kutatásának eredményeként öt új csigaevő kígyófaj ecuadori és perui fedezését adták hírül a napokban. Ezek a fajok elég sajátos étrenddel rendelkeznek: kiszívják a csigák nyálkás testét a házukból. Legtöbbjét veszélyeztetettnek tartják, a Zookeys folyóiratban megjelent tanulmányban ismertették, amely egy új törzsfát is tartalmaz a csigaevők sokszínű csoportja számára Közép- és …

A zebrák mintázatának funkciói régóta foglalkoztatják a kutatókat. Az eddig született hipotézisek egyike szerint napsütésben a zebracsíkok fölött, a fekete és fehér csíkok eltérő hőmérséklete miatt kialakuló légörvények hűtik az állat testét. Az ELTE Természettudományi Kar, az Állatorvostudományi Egyetem és a svéd Lundi Egyetem kutatói a Scientific Reports folyóiratban megjelent cikkükben cáfolták ezt a tényt. …

Az emberek többsége ismeri az érzést, amikor egy kapcsolatban (akár romantikus, akár szülő-gyermek kapcsolat) hirtelen megjelenik egy harmadik. A féltékenység az embernél nagyon korán, már fél éves korban megjelenik, azonban azt nem tudjuk pontosan, hogy ez az érzelem csak az emberekre jellemző vagy az állatvilágban is elterjedt. Az ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító …

Az ELTE Etológia Tanszékének és a Padovai Egyetemnek a kutatói azt állapították meg, hogy az elhízott kutyák viselkedése hasonlóságot mutat a túlsúlyos emberek egyes személyiségjegyeivel. A kutatók közös publikációjukban kifejtették, hogy akárcsak az embereknél, a kutyáknál is egyre nagyobb gondot jelentenek a túlsúllyal járó problémák. Mivel az elhízás mind egészségügyi, mind pedig állatvédelmi szempontból fontos …

Az ELTE kutatói új géneket keresnek extrém élőhelyeken egy új eszközzel. Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói, Szalkai Balázs doktorjelölt és Grolmusz Vince professzor a „Genomics” folyóiratban megjelent cikkükben hozták nyilvánosságra a MetaHMM nevű ingyenes eszközt, amely nagy metagenomokban képes adott funkciójú, még ismeretlen géneket azonosítani, a mesterséges intelligencia eszközeit használva. A biotechnológia és az …

Egy nemzetközi kutatócsoport izolálta azt a gént, amely a keltetési idő az alatt uralkodó hőmérséklet függvényében határozza meg a tojásból kikelő teknősök nemét. A tudományos világot immár több mint ötven éve foglalkoztató rejtély az, hogy például a vörösfülű ékszerteknősök (Trachemys scripta elegans) esetében, ha a keltetési idő alatt 22-27 Celsius-fok van a fészekben akkor általában hímek, …

MENU

Back