ÉLŐVILÁG
mert nem vagyunk egyedülMegcáfolták a Zahavi-féle hátrányelvet, de még nem figyelt fel rá a világ
Amotz Zahavit valószínűleg a társas interakciók iránti érdeklődése késztette arra, hogy az állati jelek evolúciójára összpontosítson. Zahavi legismertebb tudományos eredménye a hátrányelv, ami az „őszinte jelzések” meglétét magyarázza, állati vagy akár emberi kontextusban. A hátrányelv szerint azok az állatok, amelyek “jó minőségű”, költséges jelzéseket küldenek (például egészséges, színes, nagy tollazat), nagyobb előnyhöz jutnak a szaporodásban, …
A nagylevelű hárs
A Tilia platyphyllos, azaz a nagylevelű hárs a mályvafélék családjába tartozik. Ez a fa egy hatalmas termetű, terebélyes koronájú, tekintélyt és erőt sugározó hársféle. Sütöriné dr. Diószegi Magdolna, a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének munkatársa szerint a hársak ültetéséről már a középkori kolostorkerteket bemutató krónikákban is lehet feljegyzéseket találni. Hazánkban …
Megcáfolták a Zahavi-féle hátrányelvet
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kutatóinak vezetésével megcáfolták az őszinte jelzések magyarázatára vonatkozó Zahavi-féle hátrányelvet. A kutatásban az evolúciós egyensúlyban használt szignálok őszinteségének feltételeit vizsgálták. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének kutatói, Zachar István és Czégel Dániel, valamint az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) tudományos főmunkatársa, Számadó Szabolcs vezetésével egy általános megoldóképletet sikerült megalkotni, …
A kölyökkutyák étrendje felnőtt korban befolyásolhatja a bélrendszer egészségét
A Helsinki Egyetem kutatói azt találta, hogy a kutyák kölyök- és serdülőkori étrendje befolyásolhatja a krónikus bélbetegségek előfordulását későbbi életszakaszukban. A kutyák gyomor-bélrendszeri tünetei közé tartozik a tartós és/vagy visszatérő hányás, hasmenés, bélhangok és gázképződés, étvágycsökkenés, hasi fájdalom, hányinger és/vagy súlycsökkenés (három hétnél tovább tartó). A tünetek súlyos és stresszes hatással vannak a kutya életére …
Az állatok is többféle lehetőséget vesznek figyelembe tájékozódás közben?
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) és Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) kutatói felfedezték, hogy tájékozódás közben a rágcsálók idegrendszere nemcsak az állat pozícióját képes rövid távon előrejelezni, hanem az előrejelzés bizonytalanságát is meg tudja jeleníteni. Ujfalussy Balázs és Orbán Gergő azt találta, hogy a bizonytalanság alapját képező különféle lehetséges útvonalak szekvenciálisan, körülbelül 0,1 másodpercenként jelennek …
Állatok és gombák evolúciós kapcsolata
Magyar evolúciókutató irányításával tárták fel az állatok és a gombák evolúciós kapcsolatát. Szöllősi Gergely, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézet és az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomikai Kutatócsoport kutatója részvételével zajlott az a számítógépes evolúcióbiológiai kutatás, amelynek segítségével jobban megérthetjük a komplex többsejtűség párhuzamos kialakulását a gombák és az állatok között. Bár az állatok és …
Dunai halak – Part menti halászattal vizsgálták a dunai halállományt
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai a Duna sekélyebb vízpartjának közelében vizsgálták a halak változó élőhelyhasználatát. A kutatók a Duna Sződliget és Vác közötti szakaszán 2022. október 10-én nappali és éjszakai part menti halászattal gyűjtöttek adatokat arról, mely fajok választják tartózkodási helyül a sekély partközelt éjjel, illetve nappal. A halak a szaporodáshoz, a táplálkozáshoz, a …
Az állatok nyelvének megértése
A bálnák és a rágcsálók kommunikációját még nem értik a kutatók, de dolgoznak a megoldáson. Mindenki számára ismerős lehet a Fel című mese, amiben a rajzfilmkutyát Dugnak hívják. Ő egy varázslatos nyakörvet visel, ami lehetővé teszi a számára, hogy a kutya ugatását és vonyításait folyékony emberi beszéddé tudja fordítani. Az állatok nyelvének megértése manapság a …
A méhek nem csak a színeket figyelik a virágok megtalálásához
Az Exeteri Egyetem egyik kutatócsapata tesztelte a méhek élelemgyűjtési viselkedését. Ennek érdekében méhszem-szimulációt készítettek, hogy kiderítsék, hogyan látják a méhek az egyes virágokat. Azt a legtöbben tudjuk, hogy Karl von Frisch osztrák zoológus a méhek kommunikációjának megfejtéséért 1973-ban Nobel-díjat kapott. Ő volt az, aki kutatásai során felfedezte, hogy ha egy méh a mezőn bőséges táplálékforrásra …
A szúnyogok örökké érzik az emberszagot
A szúnyogok neurális hibabiztosítókkal rendelkeznek, hogy mindig érezzék az emberszagot. A globálisan megnövekedett utazások aránya, a világ népességének növekedése és a hőmérséklet emelkedése fokozza a szúnyogok, kullancsok és bolhák által terjesztett új, betegséget okozó kórokozók megjelenését és terjedését. Egy 2020-as WHO adat szerint az ízeltlábúak által terjesztett betegségek együttesen több mint 700 000 halálesetet okoznak …
A vízimadarak szerepe a vízi baktériumok és az egysejtű mikroeukarióták terjesztésében
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatóinak vezetésével DNS-alapú módszerekkel vizsgálták a vízimadarak szerepét a vízi baktériumok és az egysejtű mikroeukarióták terjesztésében. A vízimadarak a többsejtű élőlények – például a vízi gerincesek, makrofita szervezetek, makrogerinctelenek és a zooplankton – hatékony terjesztői. Azonban a vízi mikroorganizmusok terjesztésében betöltött szerepük vizsgálata a modern molekuláris technikák és téma iránti …
A hidrobiológusok új mikrorákfajokat fedeztek fel a Putorana-fennsíkon
A Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem kutatói a Putorana-fennsík tározóiban élő rákfélék fajösszetételét tanulmányozták és 23 új fajt fedeztek fel a régióban, illetve 4 újat, ami a tudomány számára is ismeretlen volt eddig. A Putorana-fennsík egy egyedülálló és nehezen tanulmányozható hegység Közép-Szibériában, ami a sarkkörtől mindössze 100 km-re található. A fennsík 1,7 millió hektáron terül el …
A lakosság segítségét kérve mérik fel az inváziós szipókás rovarfajok elterjedését és kártételét
A már ismert citizen science módszer alkalmazásával, lakossági segítséget kérve mérik fel az inváziós szipókás rovarfajok elterjedését és kártételét az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói. Az már sokak számára ismert, hogy a klímaváltozás mellett a mérsékelt égövi ökoszisztémákat érintő egyik legnagyobb probléma az inváziós rovarfajok megtelepedése és elterjedése. E fajok előre nem megjósolható …
Élőhelyi sajátosságok hatása a fajok elterjedésére
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének kutatói eltérő társas viselkedésű pókkolóniák vizsgálatával mutatták ki az élőhelyi sajátosságok hatását a fajok elterjedésére. Az ÖK Evolúciótudományi Intézetének munkatársai, Vásárhelyi Zsóka és Scheuring István, valamint a University of British Columbia kutatója, Leticia Avilés a kiterjedt társas viselkedést mutató úgynevezett szociális pókok, illetve a kevésbé együttműködő, de hosszú …
Dénes
Dénes
Dénes
Dénes
Ogocse Ignác