Csupán 10 Kaliforniai disznódelfin maradt életben

Tovább...

Génszerkesztett húsmarha? Ez a jövő

Tovább...

A tengerek rejtelmeiről mit tudsz? Kvíz

Tovább...

Vajon léteznek (még) fekete tigrisek?

Tovább...

Feltárták a gyöngyök hihetetlen titkát!

Tovább...

ÉLŐVILÁG

mert nem vagyunk egyedül

A disznódelfin, a világ legkisebb tengeri emlőse, a kihalás szélén áll, mert 10 vagy kevesebb él belőlük a mexikói Kaliforniai-öbölben, egyetlen élőhelyükön. A Kaliforniai disznódelfin az emlősök osztályába, ezen belül a disznódelfin-félék családjába tartozó faj. Ha megmenekülnek az orvvadászok hálóiban bekövetkezett haláltól ezek a veszélyeztetett tengeri emlősök, akkor a beltenyészet ellenére is jó eséllyel szaporodhatnak. …

A szarvasmarhák génszerkesztése során arra tulajdonságokra koncentráltak, amelyek a szarvasmarhák hőtűrését emelik. Ezzel a címszóval idén március elején az FDA, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (Food and Drug Administration) zöld utat adott a génszerkesztett húsmarháknak, amik a klímaváltozás miatt bekövetkező hőmérséklet emelkedését is  jobban elviselik. Állítólag. A marhák, a génszerkesztésnek és a rövid, sima …

Kevés híresebb állat él a Földön, mint a tigris. Arany színe, csíkozott bundája ismertté tette az egész világon. A tigrisek szép és tiszteletet parancsoló állatok. Azon fennmaradt nagytestű ragadózónk egyike, amelyet még nem irtott ki az emberiség. A fekete tigris azonban ellent mond mindennek. Létrejött volna egy új alfaj; feltámadt egy már kihalt? Nos, egyik …

A felfedezés új alapanyagokat jelenthet a napelemekhez és az űrutazásokhoz. A kutatók évszázadok óta keresik a választ arra a kérdésre, hogy az osztriga hogyan növeszt lenyűgözően szimmetrikus, tökéletesen kerek gyöngyöket, szabálytalan alakú homokszemek vagy törmelékdarabok köré. Most, a kutatók egy csoportja kimutatta, hogy az osztrigák, kagylók és más puhatestűek olyan összetett folyamatot alkalmaznak a gyöngyök …

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciós Ökológia kutatócsoportja egy kis vándormadár, az örvös légykapó udvarlási viselkedését vizsgálta. Megállapították, hogy a madarak – így az örvös légykapó esetében is – az udvarlási intenzitás egyedre jellemző, sajátos tulajdonság, és hogy a hímek az udvarlás intenzitását a pillanatnyi körülményekhez igazítják. A hímek két esetben is intenzívebben udvarolnak. A …

900 kilométert is megtehet éjszakánként az erdei szalonka. Műholdas nyomkövető eszközökkel két éven keresztül vizsgálták az erdők királynőjének, az erdei szalonkának a vonulását a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói. Az új adatok azt mutatják, hogy néhány egyed egyetlen éjszaka alatt 900 kilométert is megtett. Megállókkal együtt pedig a hazánktól mintegy 5000 kilométer távolságra, …

Évek óta komoly fejtörést okoz a kerttulajdonosoknak a dióburok-fúrólégy károsítása. Az invazív dekoratív légyfajról és az ellene történő hatékony fellépési lehetőségekről beszélt Dr. Keresztes Balázs és Dr. Szabó Árpád, a MATE Növényvédelmi Intézetének kutatója. Ami nagyon lényeges, hogy a kiválóan repülő fúrólegyek családjának képviselői könnyen felismerhetők jellegzetes szárnyfoltjairól. A nőstényeik képesek – az ennél a …

A tengerparti hangulat egyik állandó háttérzaja a kabócák sokak által ismert hangadása, amit néha a hazai domb- és hegyvidéki tájakon is hallhatunk a melegebb nyári napokon. Az év rovarának megválasztott óriás énekeskabóca küllemével és zenéjével egyaránt kiérdemli a figyelemreméltó jelzőt. Dr. Mezőfi László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növényvédelmi Intézetének egyetemi adjunktusa jól ismeri …

Japán déli részén egy fiatal nőstény makákó felforgatta a majmoknál megszokott társadalmi normákat, amikor egy erőszakos főemlőspuccsal átvette az irányítást a 677 tagú B csoport felett. A Japánban található Takasakiyama Majompark egy makákó rezervátum, ahol két csoportban (B csoport 677 fő, C csoport 362 fő) japán makákók élnek. Yakei 2012 júliusában született, a B csoporthoz …

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársa által vezetett nemzetközi kutatócsoport a világon elsőként mutatott rá a ragadozók daganatos megbetegedésekre való magas hajlamára. Az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének munkatársa, Vincze Orsolya által vezetett nemzetközi kutatócsoport mintegy kétszáz állatkerti emlősfaj daganatkockázatát vizsgálva hasonlította össze az egyes fajok rákos megbetegedésre való hajlamát. A vizsgálatok során a kutatók …

MENU

Back