Először dekódolták egy kihalt állat RNS-ét


Először dekódolták egy kihalt állat RNS-ét
Olvasási idő: 2 perc

Egy tasmán tigris vagy más néven erszényes farkasból nyert RNS részletekkel szolgált a kihalt állat sejtjeinek működéséről.

A kutyaméretű, kihalt állat sárgás színű bundáján sötét csíkok húzódtak. Az állkapcsa pedig több mint 80 fokban nyílt ki. Sajnos a 19. század végén minden elejtett kifejlett tasmán tigris után fejpénzt adtak, így az állatokat majdnem a kihalásig levadászták.

Ez a mai tudásunk szerint már nem létező állat, a tasmán tigris 1936-ban halt ki, miután utolsó példánya (Benjamin) a hobarti állatkertben elpusztult. (A tasmán tigrisek fogságban nem szaporodtak.) A kutatók most RNS-t vontak ki egy nagyjából 130 éves, 2020-ban talált múzeumi példányból. Az eredmények új megvilágításba helyezik az erszényes farkas biológiáját, ami hasznos lehet az erszényes állatok kihalásának visszafordítására irányuló erőfeszítések során.

Azt, hogyan működtek valójában egy szervezet sejtjei csak az RNS képes feltárni.

Hat kis bőr- és izommintát gyűjtöttek a kiszáradt állatból, majd a laboratóriumban minden mintát porrá őröltek és olyan vegyszereket adtak hozzá, amelyek izolálták a nukleotidokat, az RNS építőköveit. Ezután a csapat egy számítógépes algoritmust használt, hogy összehasonlítsa ezeket a nukleotidsorokat vagy szekvenciákat egy olyan adatbázissal, amely több ezer állat, növény, gomba, baktérium és vírus genomját tartalmazza – beleértve a tasmán tigrist is.

A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az általuk talált RNS-szekvenciák nagyjából 70 százaléka megbízhatóan erszényes farkas volt, és némileg szennyeződött az emberi RNS-sel, mivel a mintát többször is kezelték. Az elemzés különböző fehérjét kódoló RNS-molekulákat tárt fel bőr- és izommintáikban. Az izomsejtek és a bőrsejtek egészen más funkciókat látnak el a szervezetben. A kutatók például olyan RNS-molekulákat találtak, amelyek sejteket kódoltak, hogy lassú izomrostokat állítsanak elő, ami segíti az állóképességet.

Több mint 250 tasmán tigrisre specifikus rövid RNS-molekulát is találtak, amelyek mikroRNS-ekként ismertek. Ezek az RNS-szekvenciák szabályozzák a sejtműködést. Az eredmények kétszeresen lenyűgözőek, tekintve, hogy a mintát szobahőmérsékleten tárolták nem pedig steril vagy fagyasztott körülmények között.

A nem túl távoli jövőben a kutatók abban reménykednek, hogy visszahozzák Tasmániába a kihalt állatot. Benjamin halálának dátuma, szeptember 7-e, ami a veszélyeztetett állatok nemzeti napja Ausztráliában.



Previous 5 új idegenhonos meztelencsigafaj és egy új kagyló is van már Magyarországon
Next A polipok és a tintahalak mesterei az RNS-szerkesztésnek

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

3 × 1 =