A foltos hajhullás háttere


Minden száz emberből egy-kettőnél kialakul élete során autoimmun eredetű, úgynevezett foltos hajhullás.
Olvasási idő: 2 perc

Minden száz emberből egy-kettőnél kialakul élete során autoimmun eredetű, úgynevezett foltos hajhullás.

Ezt továbbronthatja a tartós stressz és gyakran más társbetegségekkel is együtt jár. A Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója szerint, a jelenség leginkább tinédzser és fiatal felnőttkorban figyelhető meg. A nők körében pedig valamivel gyakrabban fordul elő. Ha a naponta kihullott hajszálak száma meghaladja a százat, hajmosás, fésülködés után szokatlanul sok haj marad a lefolyóban vagy a fésűn, esetleg reggel a párnán, és ez a folyamat több hónapig fennáll, mindenképpen forduljunk bőrgyógyászhoz!

Tavasszal és ősszel gyakori jelenség, hogy intenzívebben hullik a haj, ám ez a folyamat normál esetben egy-két hét után abbamarad. Hosszabb betegség vagy kórházi kezelés után is tapasztalható erősebb hajhullás, illetve a szülést követő három hónapban jelentkező hajvesztés is jellegzetes, ám ez csupán egy átmeneti, néhány hétig tartó folyamat, ami magától rendeződik. Ezekkel ellentétben azonban, ha tartósan, hónapokon keresztül nagy a hajvesztés, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Minél hosszabb ideig áll fenn a hajvesztett állapot, annál kisebb a gyógyulás esélye, ezért nagyon fontos, hogy már a kezdeti tünetek észlelésénél kérjünk segítséget. 

A foltos hajhullás következtében rövid időn belül csupasz kerek vagy ovális foltok jelennek meg a fejbőrön.

A hajhullás mértéke egyénenként változó: vannak, akik csak nagyon kis területről veszítenek hajszálakat, míg másoknál nagy felületekre terjed ki, súlyosabb esetben akár az összes hajszál is kihullhat. Leggyakrabban a fejbőrön jelentkeznek a tar foltok, de előfordulhat szőrvesztés a test más részein is: szempillákon, szemöldökön, férfiaknál szakállon, de akár az egész testen is.

A foltos hajhulláshoz autoimmun pajzsmirigybetegségek, illetve egyéb autoimmun betegségek, mint például a vitiligo vagy a cöliákia (lisztérzékenység) is társulhatnak. Az immunrendszer megtámadja a szőrtüszők hámját, így azok nem tudnak szőrszálat termelni, ezért hullik foltokban a haj vagy a szőrzet.

A bőrgyógyász egy úgynevezett „hair pull testtel” állapítja meg, hogy a hajhullás kórosnak számít-e.

A vizsgálat lényege, hogy legalább 48 órával a hajmosás után a bőrgyógyász megragad egy 50-60 hajszálból álló tincset, majd egy határozott mozdulattal meghúzza a hajat. Ha a megfogott hajszálak több mint 10 százaléka ilyen módon kihúzható, azaz ha 5-6 szálnál több marad a kezében, akkor szükséges tovább vizsgálódni. A tesztet követően szabad szemmel és dermatoszkóppal is vizsgálják a fejbőr állapotát. Normális vagy esetleg gyulladt, hámlik vagy korpás, heges, van-e gombás fertőzésre utaló jel? Az eszközzel pontosan meghatározható, hogy az adott bőrfelületen a hajhagymák mennyire épek. Megvannak-e a szőrtüszők, ha igen, mekkora méretűek, mennyire sűrűn állnak, illetve van-e bennük hajszál.

A kezdeti kezelés általában vényköteles helyi készítménnyel (glukokortikoszteroid tartalmú oldatok, krémek) történik. Ha ez nem bizonyul hatékonynak, akkor következik a belső gyógyszeres kezelés. Lehetőség van még ultraibolya fényterápiára (a szoláriumhoz hasonló elven működő, de precízen adagolható UVA-sugárforrást használó kezelés), immunmodulációs terápiára, illetve használnak úgynevezett immunszupresszív, az immunrendszert fékező kezelést is. Ez abban az esetben nyújthat elsősorban segítséget, ha a folyamat nagyobb területet érint.

Kisebb területekre injekció formájában viszik be az anyagot. Súlyos, nagy kiterjedésű esetekben pedig szájon át szedett tablettáktól remélhető csak javulás vagy gyógyulás. A kezelés hossza egyénileg változik, és időnként előfordulhat, hogy még a leghatékonyabb terápia sem tudja megakadályozni a foltos hajhullás kiújulását. Ugyanakkor a foltos hajhullás jól kutatott terület, és a betegek több mint felénél megtalálják a hatékony terápiát.

Komoly életminőség-romlással és pszichés terheléssel járhat együtt a betegség,

akár a társadalomból való visszahúzódásukat is eredményezheti. A stressz pedig ördögi körként tovább ronthatja a tüneteket. Épp ezért súlyosabb esetben, a kezelés időtartamára parókát írnak fel, ami átmeneti megoldást jelenthet az érintetteknek. A probléma kapcsán érdemes lehet erre a témakörre specializálódott pszichológust is felkeresni, aki segítséget tud nyújtani például a rossz irányba mutató pszichés tényezők elhárításában, valamint a betegség pszichés terhének feldolgozásában is.



Previous Budapesti biotechnológiai tudáspark
Next Atomreaktor-típusok az energiatermelés szolgálatában I.

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.