A zene tudat nélküli élő anyagokra gyakorolt hatása
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) kutatói elsőként alakítottak zenét oszcilláló elektromos mezővé. Majd sikeresen mutatták ki annak egy natív enzim aktivitására gyakorolt hatását. A zene tudat nélküli élő anyagokra gyakorolt hatása régóta a tudományos és általános érdeklődés tárgya. Az SZBK Biofizikai Intézete Membrán Biofizika csoportjának kutatói a szakirodalom első ilyen kísérletében 18 különböző műfajú zenei …
Növekszik a vakok és gyengénlátók száma
A lakosság átlagéletkorának növekedésével a vakok és gyengénlátók száma is folyamatosan emelkedik. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Klinikai Központ (KK) Szemészeti Klinika Makula Ambulanciájának szakemberei azért dolgoznak, hogy társadalmunkban minél kevesebb legyen a látássérült beteg. Teszik mindezt azért is, mert a vakok és gyengénlátók száma, lakosság átlagéletkorának növekedésével, folyamatosan emelkedik. Napjainkra a hagyományos Braille írás mellett számos, …
Az első kvantumhardver a közép-kelet-európai régióban
Kvantumoptikai chipet vásárolt az ELTE, így a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium számára megvásárolt eszköz az első kvantumhardver a közép-kelet-európai régióban. A terméket kifejlesztő és értékesítő QuiX Quantum egy tavalyi rendezvényén mutatta be a világ legnagyobb kvantumoptikai processzorát. A kvantumoptikai processzorok a kvantumszámítógépek központi elemei, amelyek a jelenlegi szuperszámítógépeknél is gyorsabb számítások elvégzésére is alkalmasak. A világ ötödik, …
2021 kiemelkedő tudományos eseményei
Tavaly az év legnagyobb tudományos eseménye az volt, hogy a tudósok rekordidő alatt két mRNS COVID-vakcinát fejlesztettek ki. De a COVID mellett 2021-nek számos kiemelkedő tudományos eseményei voltak még. A NASA hatalmas lépést tett előre a Vörös Bolygó feltárásában, miután a Perseverance rover februárban biztonságosan landolt a Marson. A tudósok a járművet ultrakönnyű helikopterrel szerelték …
Földgázszivárgás érzékelésében hasznosítható mikroméretű gázérzékelő
A földgázszivárgás érzékelésében hasznosítható mikroméretű gázérzékelőt fejlesztettek az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) kutatói a Moszkvai Mérnöki Fizikai Intézettel együttműködésben. Az Energiatudományi Kutatóközpont Mikrorendszerek Laboratóriuma és az orosz Nemzeti Nukleáris Kutató Egyetem Moszkvai Mérnöki Fizikai Intézetének (MEPhI) munkatársai a földgázszivárgás érzékelésében hasznosítható mikroméretű gázérzékelőt fejlesztettek egy magyar-orosz közös támogatású projekt keretében. Az eszköz alapját képező, egyenletes …
A tihanyi Királykriptában feltárt csontok egy része 11. századi eredetű
Szénizotópos vizsgálatok igazolják a tihanyi Királykriptában feltárt csontok egy részének 11. századi eredetét. A tihanyi bencés monostort alapító I. András királyunk szűkebb családjához – és talán magához az uralkodóhoz is – tartozhatnak azok a csontok, amelyek tudományos vizsgálatának első lépéséről most számoltak be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatói. A régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több …
A ragadozók daganatos megbetegedésekre való hajlama magas
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársa által vezetett nemzetközi kutatócsoport a világon elsőként mutatott rá a ragadozók daganatos megbetegedésekre való magas hajlamára. Az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének munkatársa, Vincze Orsolya által vezetett nemzetközi kutatócsoport mintegy kétszáz állatkerti emlősfaj daganatkockázatát vizsgálva hasonlította össze az egyes fajok rákos megbetegedésre való hajlamát. A vizsgálatok során a kutatók …
A zebrapinty dalai megváltoztatják fiókáik mitokondriumainak viselkedését
A zebrapintyek egy különleges dalt énekelnek a tojásaiknak, hogy figyelmeztessék őket a meleg időjárásra. Ezek a hívások, úgy tűnik, hogy úgy programozzák a fiókák sejtjeit, hogy a táplálékból energiát hasznosítsanak anélkül, hogy túlzott hőt generálnának. Ez segíthet utódaiknak alkalmazkodni a melegebb hőmérsékletekhez. A zebrapintyek, amelyek többnyire Ausztrália száraz területein élnek, 26 °C feletti hőmérséklet esetén éneklik …
Amit tudunk és, amit nem tudunk az omikron koronavírus-változatról
Újabb koronavírus-változat jelent meg és ezzel a bizonytalanság és a megválaszolatlan kérdések új hulláma jött. Alig tudunk valamit az omikron koronavírus-változatról. Hetekkel a hír kirobbanása után továbbra is információs vákuumban vagyunk, és egy előrejelzett víruscunamiban, ahol még az oltóanyag-gyártók is ellentmondanak egymásnak. Időbe telik annak megválaszolása, vajon az oltások megállíthatják-e az új változatokat. Az egész …
Japán farkas – A kutatókat megdöbbentették a legújabb kutyaeredet-adatok
A mára kihalt japán farkas (Canis lupus hodophilax) magyarázatot adhat arra vonatkozóan, hogyan váltak a kutyák azzá az állattá, amelyeket ma ismerünk és szeretünk. A genetikai adatok megerősítik, hogy a kutyák az eurázsiai szürke farkasok leszármazottjai. De, hogy pontosan mikor, hol és hogyan háziasították a kutyákat egy mára kihalt szürkefarkas populációból, még mindig heves vitákat …
