A vízimadarak szerepe a vízi baktériumok és az egysejtű mikroeukarióták terjesztésében
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatóinak vezetésével DNS-alapú módszerekkel vizsgálták a vízimadarak szerepét a vízi baktériumok és az egysejtű mikroeukarióták terjesztésében. A vízimadarak a többsejtű élőlények – például a vízi gerincesek, makrofita szervezetek, makrogerinctelenek és a zooplankton – hatékony terjesztői. Azonban a vízi mikroorganizmusok terjesztésében betöltött szerepük vizsgálata a modern molekuláris technikák és téma iránti …
A főemlősök mesterséges depressziója
Egy japán tanulmány a főemlősök depressziójával kapcsolatosan kimutatta a mediális frontális kéreg érintettségét. Ez a világ első főemlős depressziós modellje az agyi aktivitás manipulálásával. A kutatóknak sikerült szabályozni a majmok agytevékenységét (amelyek főemlősök, mint az ember) és mesterségesen kiváltani a depressziót. A majmok kísérletekben való felhasználása várhatóan elősegíti a depresszió részletes mechanizmusának tisztázását és a …
Fitofotodermatózis – bőrreakció, amit a füge is kiválthat
Kerti munka vagy a fűnyírás után nyaranta sokan tapasztalnak vágásos, körszerű vagy szabálytalan alakú, piros színű, égési sérülésre emlékeztető foltokat, amik égnek, esetleg fel is hólyagosodnak. A füge mellett sok közönséges kerti növény levele, termése, gyökere vagy virága is kiválthat, az arra érzékenyeknél, ilyen reakciókat. De nem mindig egyszerű kideríteni, melyik növény a ludas. Nemcsak …
Beazonosították több magyar uralkodó földi maradványait
Beazonosították több magyar uralkodó földi maradványait, ezzel új mérföldkőhöz értek a Szegedi Tudományegyetem kutatói. Antiókhiai Anna (1153-1184), III. Béla magyar király első feleségének csontjai után, Szent László király (1040-1095) földi maradványait, továbbá Halicsi Endrét (1210-1234) vagyis András magyar királyi herceget is sikerült azonosítani egy most zajló projekt eredményeként. De több magyar uralkodó földi maradványa is …
A használt arcmaszk energiává alakulhat
Orosz, amerikai és mexikói kutatók új technológiát fejlesztettek ki orvosi hulladékból költséghatékony akkumulátor előállítására. A kutatók azt állítják, hogy technológiájukkal a nehezen újrahasznosítható hulladékot nyersanyaggá alakíthatják. A koronavírus-járvány idején az emberek havonta több mint 130 milliárd maszkot használtak el, ami több száz tonna polimer hulladékká vált. A használt arcmaszk égéskor mérgező gázokat bocsát ki, ezért …
A Győri Szent László Herma valóban Szent László koponyáját őrzi
A Magyarságkutató Intézet és a Szegedi Tudományegyetem kutatói igazoltak először a világon szent ereklyét. Archeogenetikai vizsgálatokkal igazolták a Szent László koponya ereklyéjének eredetiségét a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói. Szent László teljes genom szekvenciáját hasonlították össze három további egyén, név szerint III. Béla király, Antiochiai Anna királyné és egy …
Négy neutronból álló, proton nélküli atommag
Az ATOMKI kutatóinak közreműködésével kimutatták a négy neutronból álló, proton nélküli atommag létezését. Az atommagfizika egyik régóta megválaszolatlan kérdése a töltés nélküli magfizikai rendszerek keletkezésére vonatkozik, vagyis hogy létezhet-e atommag pozitív töltésű proton nélkül. A debreceni ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) munkatársainak részvételével végzett kísérletek során a kutatók úgynevezett hiányzótömeg-spektroszkópia alkalmazásával kimutatták, hogy létezik négy neutronból …
Újabb mérföldkő a magyar őstörténet archeogenetikai kutatásában
Kora középkori temetőket vizsgáltak az Obtól a Volgáig a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) kutatói. Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetében folytatott legújabb magyar őstörténeti vonatkozású archeogenetikai kutatások keretében a szakemberek a magyarság feltételezett vándorlási útvonalán található, különböző – régészeti, történeti, földrajzi – szempontok alapján a magyarokhoz kapcsolható temetkezéseket vizsgáltak. A legfrissebb eredmények szerint számos egyértelmű genetikai kapcsolat …
Oroszország 2024 után kilép az ISS projektből
Megszületett a döntés. 2024 után kivonják az Orosz Föderációt az ISS projektből. Ezt Jurij Boriszov, a Roszkozmosz új, július 15-én kinevezett vezérigazgatója jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélése után. Bár Boriszov hangsúlyozta, hogy eleget tesznek minden kötelezettségüknek partnereik felé, de a döntés és a 2024 utáni kivonulás erről az állomásról megszületett. Ezzel együtt 2024-re …
A hidrobiológusok új mikrorákfajokat fedeztek fel a Putorana-fennsíkon
A Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem kutatói a Putorana-fennsík tározóiban élő rákfélék fajösszetételét tanulmányozták és 23 új fajt fedeztek fel a régióban, illetve 4 újat, ami a tudomány számára is ismeretlen volt eddig. A Putorana-fennsík egy egyedülálló és nehezen tanulmányozható hegység Közép-Szibériában, ami a sarkkörtől mindössze 100 km-re található. A fennsík 1,7 millió hektáron terül el …
