Beazonosították több magyar uralkodó földi maradványait

Beazonosították több magyar uralkodó földi maradványait, ezzel új mérföldkőhöz értek a Szegedi Tudományegyetem kutatói. Antiókhiai Anna (1153-1184), III. Béla magyar király első feleségének csontjai után, Szent László király (1040-1095) földi maradványait, továbbá Halicsi Endrét (1210-1234) vagyis András magyar királyi herceget is sikerült azonosítani egy most zajló projekt eredményeként. De több magyar uralkodó földi maradványa is …

0 77
Share
A Győri Szent László Herma valóban Szent László koponyáját őrzi

A Magyarságkutató Intézet és a Szegedi Tudományegyetem kutatói igazoltak először a világon szent ereklyét. Archeogenetikai vizsgálatokkal igazolták a Szent László koponya ereklyéjének eredetiségét a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói. Szent László teljes genom szekvenciáját hasonlították össze három további egyén, név szerint III. Béla király, Antiochiai Anna királyné és egy …

0 96
Share

Kora középkori temetőket vizsgáltak az Obtól a Volgáig a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) kutatói. Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetében folytatott legújabb magyar őstörténeti vonatkozású archeogenetikai kutatások keretében a szakemberek a magyarság feltételezett vándorlási útvonalán található, különböző – régészeti, történeti, földrajzi – szempontok alapján a magyarokhoz kapcsolható temetkezéseket vizsgáltak. A legfrissebb eredmények szerint számos egyértelmű genetikai kapcsolat …

0 87
Share
Tarsolylemezek – A honfoglaló elit kincsei

Viccesen azt is mondhatnánk, hogy hamarosan tarsolylemez-találkozó lesz. De az igazság az, hogy soha nem látott kiállítás nyílik meg a Nemzeti Múzeumban a Múzeumok Éjszakáján. Ezen a kiállításon most először lesz együtt megtekinthető az összes tarsolylemez, melyet eddig feltártak és restauráltak.   A tarsolylemezek jellegzetes, 10. századi magyar rangjelző tárgyak, amelyek a korabeli magyar ötvösművészet …

0 335
Share
Növények válasza a klímaváltozásra

A természetes ökoszisztéma a vártnál gyorsabban és érzékenyebben reagál a klímaváltozásra. Legalábbis a debreceni Atommagkutató Intézet kutatónőjének, Hubay Katalinnak a részvételével lezajlott vizsgálatok eredménye ezt mutatják. A régmúlt időkben lezajlott folyamatok jobb megértésével lehetővé válik a napjainkban zajló klímaváltozás hatásainak előrejelzése, illetve ennek alapján a kárenyhítési tervek elkészítése. A kutatók a tanulmányban bemutatott vizsgálatokat a …

0 118
Share
Genetikailag bizonyított, hogy ki Ülő Bika dédunokája

A történet valahol a 2000-es évek elején kezdődött, amikor Ernie LaPointe és három nővére, Bill Billeck kutatásai eredményeképpen, a törzsfőnök Ülő Bika egyetlen élő rokonaiként szereztek hírnevet. Ernie LaPointe úgy nőtt fel, hogy anyjától folyamatosan azt hallotta, ő Ülő Bika dédunokája. Ezt a származást most már a tudomány is alátámasztja egy hajfürtnek köszönhetően, amelyet Ülő …

0 172
Share
Zalavár-Vársziget régészeti kutatások

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) támogatásával folytatódik a Karoling-kori Mosaburg és kora Árpád-kori Colon civitas régészeti kutatása Zalavár-Várszigeten. Az ELKH támogatásával folytatódnak a Karoling-kori Mosaburg és kora Árpád-kori Colon civitas feltárások. Ezek az 1950-es években indított tervszerű régészeti kutatások Zalavár-Vársziget területén. A Karoling- és az Árpád-kor jelentős emlékeinek kutatása 1994 óta Szőke Béla Miklós, …

0 192
Share
Ez a pteroszaurusz-felfedezés megoldja az ősi toll rejtélyét. - TudományPláza

Ez a pteroszaurusz-felfedezés megoldja az ősi toll rejtélyét. Egy nemzetközi paleontológus csoport figyelemre méltó új bizonyítékot talált arra vonatkozóan, hogy a pteroszaurusz, (a dinoszauruszok repülő rokona) képes volt szabályozni tollai színét a melanin pigmentek segítségével. A tollak olyan figyelemreméltó evolúciós újítások, amelyek szorosan összefüggenek a madarak evolúciós sikerével és a középső jura kortól kezdve különféle …

0 143
Share
A pteroszauruszok evolúciója - 225 millió éves hüllőt fedeztek fel Brazíliában

A kutatók 225 millió éves hüllőt fedeztek fel Brazíliában. A Maehary bonapartei, egy kis hüllő, amely a pteroszauruszok evolúciós vonalának egyik meghatározó élőlényének tartanak. Az újonnan felfedezett hüllő a mai Brazília területén élt a triász korban, mintegy 225 millió évvel ezelőtt. A PeerJ – Reassesment of Faxinalipterus minimus című folyóiratban megjelent tanulmány nem csak a felfedezésről …

0 116
Share
Középkori városok – Történelem érettségi - Tudománypláza

Köszönjük a tételt, amit küldtetek, várjuk a kiegészítéseket! Felelősséget nem vállalunk érte, de alapnak talán mégis jó lehet! Így már egyre több van. A középkori városok kialakulásának előzményei: a mezőgazdasági technika fejlődése, megindul az árutermelés, fellendül a kereskedelem, szétválik a mezőgazdasági és a kézműves tevékenység. Az első középkori városok az egykori római városok helyén, királyi …

0 134
Share